Freiberg-jel | Piriformis szindróma | Mély gluteális szindróma – csípő

A mély gluteális szindróma (DGS) a farterületen jelentkező fájdalom, melyet az ülőideg nem-diszkogén becsípődése okoz a gluteális területen.

A nervus ischiadicus becsípődésében érintett struktúrák nem csak a piriformis, hanem a véredényeket tartalmazó rostos szalagok, a gluteális izmok, a hamstring izmok, a gemelli-obturator internus komplexus, az érrendszeri rendellenességek és a térfoglaló sérülések is lehetnek. Ezért a „pirformis szindróma” helyett ma már a „mély gluteális szindróma” kifejezést részesítjük előnyben.

Gyakori tünetek a csípő- vagy farpofi fájdalom és a gluteális, valamint a retro-trochanter terület érzékenysége. A fájdalmat gyakran isiász-szerűnek írják le, ami többnyire egyoldalú, és súlyosbodik a csípő hajlítás közbeni rotációja és a térd nyújtásakor. További tünetek: 20-30 percnél hosszabb ülés képtelensége, sántikálás, érzészavar vagy érzéskiesés az érintett végtagban, és éjszakai fájdalom, ami napközben enyhül.

A Freiberg manőverrel kapcsolatban még nem végeztek diagnosztikai vizsgálatokat, ezért a klinikai értéke kérdéses a gyakorlatban.

A teszt elvégzése előtt győződj meg arról, hogy megvizsgáltad és kizártad az ágyéki gerinc és az SI-ízület gyakoribb patológiáit, amelyek megmagyarázhatják a páciens tüneteit. A teszt elvégzéséhez helyezd a pácienst hanyattfekvés helyzetbe. Ezután a vizsgáló erőteljesen befelé forgatja az érintett láb kinyújtott combját, hogy megnyújtsa az irritált piriformist és sciaticus ideg kompressziót váltson ki. A teszt pozitív, ha a páciens gluteális fájdalmának és/vagy a alsó végtag hátsó részébe sugárzó paraesthesiájának ismerős panaszai reprodukálódnak

A mély gluteális szindróma felmérésére a következő gyakori teszteket alkalmazzuk:

• Sarok ellenoldali térd (HCLK) manőver
• Pace Manőver
• Ülő helyzetű Piriformis nyújtás teszt
• FAIR-teszt
• Piriformis teszt
• Beatty Manőver
• Aktív Piriformis Teszt

Freiberg, A. H. (1937). Isiász és annak enyhítése izmon és fascián végzett műtétekkel. Archives of Surgery, 34(2), 337-350.

Kirschner, J. S., Foye, P. M., & Cole, J. L. (2009). Piriformis szindróma, diagnózis és kezelés. Muscle & nerve, 40(1), 10-18.