Patellofemorális Fájdalom Szindróma | Diagnózis és Kezelés gyógytornászoknak

A Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) általában az elülső térdfájdalmat jelenti, amely olyan tevékenységek során jelentkezik, mint a futás, guggolás vagy lépcsőzés. Ezt kizárásos diagnózisként kell kezelned, ami azt jelenti, hogy a diagnózis akkor állapítható meg, ha minden más lehetséges állapotot kizártál, mint például a meniszkusz, a szalag vagy az intraartikuláris patológiák (Crossley et al. 2016).

Az egyik feltételezés a rendellenes patellofemorális ízület igazodása és a trochleáris barázda morfológiája. Emiatt a patella nem tud simán fel-le mozogni, ami idővel az ízületi felszínek gyulladását és nocicepciót kiváltó tényezőket okozhat (Crossley és munkatársai, 2016).

Másodszor, a quadricepsz izom gyengesége (Lankhorst et al. 2012) és a farizmok gyengesége (Rathleff et al. 2014) a PFPS-hez kapcsolódó lehetséges kockázati tényezőknek tekinthetők. A PFPS-ben szenvedő betegeknél 6-12%-kal kisebb izomerőt tapasztaltunk, mint az egészséges kontrollcsoportnál. Feltételezzük, hogy a quadricepsz izomerő elégtelensége befolyásolja, hogy a patella hogyan fut a trohleában és a terhelés hogyan oszlik el a patellofemoralis ízületben (Willy et al. 2016).

A gyenge farizmok viszont megváltoztathatják a láb tengelyét, ha a combcsont befelé rotált helyzetet vesz fel a sípcsonthoz képest, ami ismételten akadályozza a patella sima mozgását a combcsonti trochleában (Willson et al. 2008, Powers 2010).

Megkérdőjelezzük a Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) biomechanikáját. Pappas és munkatársai (2012) által készített, előretekintő prediktorok szisztematikus áttekintése nem talált szignifikáns kapcsolatot a javasolt antropometriai változók többségében. Ráadásul, Noehren (2007) nem talált különbséget a combcsont befelé rotációjában egy olyan futó kohortban, akiknél később Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) alakult ki, összehasonlítva azokkal, akiknél nem.

Bár a biomechanikai kapcsolat nem feltétlenül nyilvánvaló, a terhelés drasztikus növelése (intenzitás, gyakoriság, időtartam) tünetekhez vezethet.

Epidemiológia

Az elülső térdfájdalom az egyik leggyakoribb probléma az alapellátásban. Mindazonáltal, a PFPS valódi előfordulási gyakoriságáról a mai napig nincsenek jelentések ebben a populációban (Rothermich et al. 2015). Fiatal serdülőknél a tanulmányok 7-28% közötti prevalenciát és 9,2%-os előfordulási gyakoriságot mutattak (Rathleff et al. 2015, Hall et al. 2015). A katonai személyzet PFPS-ével kapcsolatos tanulmányok férfiaknál 3,8%-os, női újoncoknál 6,5%-os éves előfordulási gyakoriságot, férfiaknál 12%-os, nőknél 15%-os prevalenciát mutattak (Boling et al. 2010). A gyakorlatban jellemzően fiatal női betegekkel találkozhatsz, akik futnak (Glaviano et al. 2015, Smith et al. 2018).

Klinikai kép & Vizsgálat

Ahogy a bevezetőben is említettük, PFPS esetén a páciensek általában tompa/fájó fájdalmat éreznek a patella körül vagy mögött, melyet legalább egy súlyt viselő tevékenység, például guggolás, lépcsőzés, kocogás/futás, ugrálás vagy ugrás súlyosbít.

Továbbiak, de nem feltétlenül szükségesek:

1. Térdhajlításkor recsegést vagy daráló érzést tapasztalsz a patellofemorális ízületben
2. Tapintással érzékeny a patella-ízület
3. Kisebb folyadékgyülem
4. Fájdalom üléskor, felálláskor vagy a térd kinyújtásakor ülés után

Fizikális vizsgálat
Bár Cook és munkatársai (2010) három tesztcsoportot írnak le a Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) esetén, ezeknek csekély diagnosztikai értékük van.
Ezek a következők:

• Retropatelláris fájdalom quadricepsz kontrakcióval szembenállva + Fájdalom guggolás közben
• Retropatelláris fájdalom a quadricepsz izom ellenállással szembeni összehúzódása során + Fájdalom guggolás közben + Fájdalom a peripatelláris tapintás során
• Retropatelláris fájdalom quadricepsz kontrakció közben + Fájdalom guggolás közben + Fájdalom térdelés közben

Lényegében a guggolás közbeni elülső térdfájdalom a leghatékonyabb teszt, mivel a Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) az ilyen tüneteket mutatók 80%-ánál nyilvánvaló lesz. A PFPS kizárásos diagnózis, vagyis a diagnózist az összes lehetséges egyéb patológia kizárása után állítjuk fel.

Hasznos ortopédiai teszt lehet a decline step-down teszt, mivel a 30-60° -os hajlítás során jelentkező tipikus fájdalmat utánozza:

A teszt elvégzéséhez szükséged lesz két stepperre, vagy végezd el a tesztet egy olyan futópadon, amelyen van dőlésszög-állítási lehetőség. Az egyik steppert a másikra helyezzük 20°-os szögben. Ezt a szöget okostelefonod dőlésmérőjével is ellenőrizheted. A stepper alsó vége 20 cm magas.

Állj a fájó lábaddal a stepperre úgy, hogy a lábujjak a stepper alján legyenek. Az ipsilaterális kezedet tartsd a trochanter major fölött, és az egyik ujjaddal érintheted a falat a mozgáskontrollhoz és a félelem elkerüléséhez.

Ezután kérd meg a pácienst, hogy szimulálja a lépcsőn lefelé haladást úgy, hogy a másik lábával lelépve előre lép, ami térdhajlítást idéz elő az érintett térdben. Ezt csak a fájdalommentes hajlítási tartományban végezd. Instruáld a pácienst, hogy tartsa a térdét egy vonalban a lábfejjel, hogy elkerülje a túlzott térd valgusságot.

Egy Selfe és munkatársai által (2000-ben) végzett tanulmány 61,3°-os kritikus szögről számolt be az egészséges alanyoknál a teszt során, mielőtt elvesztették volna az interszegmentális kontrollt a leépés során. Ezt referenciaként használhatjuk a kezelés hatásainak értékelésére ezzel a teszttel. Alternatív megoldásként, más alsó végtag teljesítménytesztekhez hasonlóan, használhatsz egy végtag szimmetria indexet az érintett és nem érintett térd között.

Egyéb ortopédiai tesztek a patellofemorális fájdalom felmérésére:

• Patellofemorális Fájdalom Klaszter (Cook-tól)
• Clarke-jel

A VMO ÉS A QUADRICEPS SZEREPE A PFP ESETÉBEN

• • Név*
• • E-mail cím*

Δ

Kezelés

A Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) kezelésére számos terápiás megközelítést javasolunk. A 2018-as konszenzusnyilatkozat ismételten kijelenti, hogy a gyógytorna a választott kezelés (Collins és mtsai. 2018). A kiegészítő terápiák, mint például az akupunktúra vagy a manuális lágyrész terápiák továbbra is kérdésesek. A patella taping a korai-középtávú időszakban lehetővé teheti a beteg számára a fájdalommentes erősítő gyakorlatok végzését, bár a fájdalomcsillapítás mechanizmusa nem biomechanikai (Barton és mtsai (2015).

Íme kétféle taping technika, amelyek rövid távon segíthetnek a pácienseid fájdalomcsillapításában:

Háromféle gyakorlatprogramot vettünk fel, amelyek a csípőt, a térdet vagy a kettő kombinációját célozzák meg. A gyakorlatok kiválasztása továbbra is szubjektív, és a páciens igényeihez kell igazítani. Kezdd azzal a tevékenységgel vagy mozgással, ami fájdalmat okoz, próbáld meg módosítani, és nézd meg, befolyásolja-e a térdfájdalmat, és építs be proximális izomerősítést (Lack et al. 2015).

A Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) kezelése több módszerrel történik, melyet számos magas minőségű felülvizsgálat is alátámaszt. Barton et al. (2015) kiemeli, hogy az oktatás, illetve az aktív és passzív beavatkozások kombinációja hozta a legkiegyensúlyozottabb rövid- és hosszútávú eredményeket. Az oktatás kulcsszerepet játszik az állapot kezelésében. Javaslataink:

Biztosítsd, hogy a páciens megértse az állapotát befolyásoló tényezőket és a kezelési lehetőségeket. Javasolj megfelelő aktivitás módosítást. Kezeld a páciens rehabilitációval kapcsolatos elvárásait. Ösztönözd és hangsúlyozd az aktív rehabilitációban való részvétel fontosságát. Mint minden túlterheléses sérülésnél, a terhelés biopszichoszociális keretben történő kezelése kulcsfontosságú a rehabilitáció sikeréhez. Bár célzott gyakorlatokkal javíthatod az izomerőt, fejlesztheted a futási mechanikát és csökkentheted a stresszt, a rossz alvásminőséget, a félelem-elkerülés hiedelmeit, vagy azt a gondolatot, hogy a fájdalom egyenlő a károsodással, ne felejtsd el, mivel ezek kulcsszerepet játszanak a fájdalom megélésében.

Referenciák

Barton, C. J., Lack, S., Hemmings, S., Tufail, S. és Morrissey, D. (2015). A „Patellofemorális Fájdalom Konzervatív Kezelésének Legjobb Gyakorlati Útmutatója”: 1. szintű bizonyítékok beépítése szakértői klinikai érveléssel. British journal of sports medicine, 49(14), 923-934.

Ophey, M. J., Bosch, K., Khalfallah, F. Z., Wijnands, A. M., van den Berg, R. B., Bernards, N. T., … & Tak, I. J. (2019). A decline step-down teszt a maximális fájdalommentes hajlítási szöget méri: Egy megbízható és érvényes teljesítményteszt patellofemorális fájdalommal küzdő betegeknél. Physical Therapy in Sport, 36, 43-50.

Boling, M., és mtsai. „Nemi különbségek a patellofemorális fájdalom szindróma előfordulási gyakoriságában és prevalenciájában.” Scandinavian journal of medicine & science in sports 20.5 (2010): 725-730.

Chiu JK, Wong YM, Yung PS, Ng GY. A quadricepsz erősítés hatásai a patellofemorális fájdalomban szenvedők fájdalmára, funkciójára és a patellofemorális ízület érintkezési területére. American journal of physical medicine & rehabilitation. 2012 Feb 1;91(2):98-106.

Cook, Chad, et al. „A patellofemorális fájdalom szindrómához társuló klinikai vizsgálati eredmények diagnosztikai pontossága és a korlátozottsághoz való kapcsolata.” Physiotherapy Canada 62.1 (2010): 17-24.

Crossley, Kay M., et al. “2016 Patellofemorális fájdalom konszenzusnyilatkozat a 4. Nemzetközi Patellofemorális Fájdalom Kutatási Retreat-ről, Manchester. 2. rész: javasolt fizikális beavatkozások (gyakorlat, taping, rögzítés, lábortézisek és kombinált beavatkozások).” Br J Sports Med 50.14 (2016): 844-852.

Esculier JF, Bouyer LJ, Dubois B, Fremont P, Moore L, McFadyen B, Roy JS. Patellofemorális fájdalom esetén a járás helyreállítása vagy edzésprogram oktatással kombinálva jobb, mint az önálló oktatás? Randomizált, klinikai vizsgálat. Br J Sports Med. 2018 május 1.;52(10):659-66.

Esculier, Jean-Francois, Jean-Sébastien Roy és Laurent Julien Bouyer. „Alsó végtagi kontroll és izomerő patellofemorális fájdalom szindrómával küzdő és nem küzdő futóknál.” Gait & posture 41.3 (2015): 813-819.

Glaviano, Neal R. és mtsai. „Demográfiai és epidemiológiai trendek a patellofemorális fájdalom kapcsán.” International journal of sports physical therapy 10.3 (2015): 281.

Hall, Randon, és mtsai. „A sportági specializáció és az elülső térdfájdalom kialakulásának fokozott kockázata közötti kapcsolat serdülőkorú női sportolóknál." Journal of sport rehabilitation 24.1 (2015): 31-35.

Kastelein, M., et al. „A nem traumás térd panaszok (beleértve a patellofemorális fájdalmat) 6 éves lefolyása serdülőknél és fiatal felnőtteknél a háziorvosi gyakorlatban: klinikai prediktorok vizsgálata." Br J Sports Med 49.6 (2015): 400-405.

Khayambashi K, Mohammadkhani Z, Ghaznavi K, Lyle MA, Powers CM. Randomizált, kontrollált vizsgálatunkban a csípőrabló és a kifelé rotátor izmok izolált erősítésének hatását vizsgáltuk a patellofemorális fájdalomtól szenvedő nők fájdalmára, egészségére és csípőjük erejére. journal of ortopédiai & sports physical therapy. 2012 Jan;42(1):22-9.

LaBella, Cynthia. „Patellofemorális fájdalom szindróma: értékelés és kezelés.” Primary Care: Clinics in Office Practice 31.4 (2004): 977-1003.

Lack, Simon, et al. „A proximális izmok rehabilitációja hatékony a patellofemorális fájdalom esetén: szisztematikus áttekintés meta-analízissel.” Br J Sports Med (2015): bjsports-2015.

Lankhorst, Nienke E., Sita MA Bierma-Zeinstra és Marienke Van Middelkoop. „A patellofemorális fájdalom szindróma kockázati tényezői: szisztematikus áttekintés.” journal of orthopaedic & sports physical therapy 42.2 (2012): 81-A12.

Lenhart, Rachel L., és mtsai. „A lépésfrekvencia és a quadricepsz terheléseloszlás hatása a patellofemorális porc érintkezési nyomására futás közben.” Journal of biomechanics 48.11 (2015): 2871-2878.

Maclachlan LR, Collins NJ, Matthews ML, Hodges PW, Vicenzino B. A patellofemorális fájdalom pszichológiai jellemzői: szisztematikus áttekintés. Br J Sports Med. 2017 május 1.;51(9):732-42.

Nakagawa TH, Muniz TB, Baldon RD, Dias Maciel C, de Menezes Reiff RB, Serrão FV. Hogyan hat a csípőrabló és laterális rotátor izmok megerősítése a patellofemorális fájdalom szindrómára: randomizált, kontrollált pilot tanulmány. Klinikai rehabilitáció. 2008 Dec;22(12):1051-60.

Nakagawa, Theresa H., és mtsai. „Törzs, medence, csípő és térd kinematika, csípő izomereje és gluteális izom aktiválás egy lábon végzett guggolás során patellofemorális fájdalom szindrómával küzdő férfiaknál és nőknél.” journal of orthopaedic & sports physical therapy 42.6 (2012): 491-501.

Noehren, Brian és Irene Davis. „A patellofemorális fájdalom szindrómához kapcsolódó biomechanikai tényezők prospektív vizsgálata.” American Society of Biomechanics Annual Meeting. Palo Alto, CA. 2007.

Pappas, Evangelos és Wing M. Wong-Tom. „A patellofemorális fájdalom szindróma prospektív előrejelzői: szisztematikus áttekintés meta-analízissel.” Sports Health 4.2 (2012): 115-120.

Powers, Christopher M. „A rendellenes csípőmechanika hatása a térdsérülésre: biomechanikai szemszögből.” journal of orthopaedic & sports physical therapy 40.2 (2010): 42-51.

Rathleff, Michael Skovdal, és munkatársai. „Ha a tanítási időben végzett gyakorlatokat a betegoktatáshoz adjuk, az 2 évre javítja a serdülőkori patellofemorális fájdalom eredményét: egy klaszter randomizált vizsgálat.” Br J Sports Med 49.6 (2015): 406-412.

Rathleff, M. S. és mtsai. A csípő izomereje rizikófaktor a patellofemorális fájdalomra? Szisztematikus áttekintés és meta-analízis.” Br J Sports Med 48.14 (2014): 1088-1088.

Selfe, J. (2000). Mozgásanalízis egy excentrikus lépés tesztnél, amit 100 egészséges alany végzett. Physiotherapy, 86(5), 241-247.

Smith, Benjamin E. és munkatársai. „Patellofemorális fájdalom előfordulási gyakorisága és prevalenciája: Szisztematikus áttekintés és metaanalízis.” PloS one 13.1 (2018): e0190892.

Willy, Richard W., és Erik P. Meira. „Aktuális biomechanikai beavatkozások a patellofemorális fájdalomra”. International journal of sports physical therapy 11.6 (2016): 877.

Willson, John D., és Irene S. Davis. „Női végtag biomechanika patellofemorális fájdalommal és anélkül, progresszíven növekvő feladatigényű tevékenységek során.” Clinical biomechanics 23.2 (2008): 203-211.