Váll Aktív Mozgástartomány | AROM Felmérés

AROM során azt vizsgálod, hogy a páciensnek hány szabadságfoka van a váll komplexben. Emellett figyeled a kompenzációt és a mozgás minőségét. Ha a páciensnek nagy fájdalmai vannak, vagy közvetlenül a műtét után kerül hozzád, a hanyattfekvés helyzetet válaszd az ülés helyett. Milyen patológiák esetén alkalmazhatjuk a váll AROM felmérését? Nézzük a legfontosabbakat:

1) Befagyott váll: Befagyott váll esetén az AROM és a PROM (holnap) jelentős csökkenésére számíthatsz minimális fájdalom mellett, különösen kifelé rotáció esetén 0° abductio és emelkedés mellett.

2) Rotátorköpeny patológia: Ebben az esetben például fájdalmas ívet figyelhetsz meg 60-120° abductio között, valamint lapocka diszkinéziát – bár a lapocka diszkinéziára és a vállfájdalomhoz való hozzájárulására vonatkozó bizonyítékok ellentmondóak.

Az aktív mozgástartomány felmérése során a következő mozgásokat fogod értékelni: Először is, abductio általi emelkedés. Kérd meg a páciensed, hogy helyezze a karjait anatómiai helyzetbe, ami azt jelenti, hogy a tenyerek előre néznek, a hüvelykujjak pedig oldalra mutatnak. Ezután kérd meg a páciensed, hogy lassan abdukálja a karjait, amilyen messzire csak lehetséges. Kérd meg a páciensed, hogy végezze el ugyanezt a mozgást, de most hátulról figyeled őt.

A mozgás értékeléséhez használd a lapocka-felkarcsont ritmust. Vizsgáld meg a felkarcsont, a lapocka és a kulcscsont mozgásait. A második mozgás az emelkedés előre történő hajlítással. Kérd meg a pácienst, hogy álljon egyenesen, hüvelykujjai nézzenek előre, majd lassan hajlítsa előre mindkét karját.

A hátrahajláshoz kérd meg a pácienst, hogy álljon egyenesen, majd utasítsd, hogy a karjait vigye hátra, ameddig csak tudja. Ügyelj arra, hogy a mozgás a vállban történjen, és a páciens ne kompenzáljon a gerincből előrehajlással vagy a lapocka retrakciójával.

Oldalirányú vagy kifelé rotáció esetén kérd meg a pácienst, hogy hajlítsa be a könyökét 90°-ban, a felkarja pedig támaszkodjon a mellkasán. Ezután kérd meg a pácienst, hogy kifelé fordítsa a csuklóját amilyen messzire csak tudja, anélkül, hogy eltávolítaná a karját a testétől. Óvatosan végezd ezt a mozgást azoknál a pácienseknél, akiknek váll diszlokációjuk volt.

A medialis vagy befelé rotáció vizsgálatához két módszer áll rendelkezésedre. Először is, ott van a "stoppos hüvelykujj". Kérd meg a pácienst, hogy nyújtsa ki a hüvelykujját, és érjen el vele a lehető legmagasabbra a hátán. A T5 és T10 tövisnyúlványok jelzik a normál befelé rotációs fokokat. Másodszor, a medialis vagy befelé rotáció értékeléséhez kérd meg a pácienst, hogy 90°-ban abdukálja a karjait, majd végezzen befelé rotációt.

Következik az adductio. Kérd meg a pácienst, hogy a karjait a lehető legmesszebb hozza a teste elé. Következik a horizontális adductio vagy keresztezett hajlítás. Kérd meg a pácienst, hogy emelje oldalra 90°-ban a karjait, majd hozza azokat a lehető legmesszebb a teste elé.

A lapocka protrakciójához kérd meg a pácienst, hogy a vállait hozza a lehető legközelebb egymáshoz elöl. A lapocka retrakciójához kérd meg a pácienst, hogy húzza össze a lapockáit, és hajtson végre retrakciót.

Váll emeléséhez kérd meg a pácienst, hogy vonja fel a vállát. Váll leengedéséhez kérd meg a pácienst, hogy engedje le a vállát a lehető legmélyebbre.

Olvasd el a bejegyzést, hogy megtudd, hogyan mérheted a váll passzív mozgástartományát.

–