Ez a bejegyzés Dr. Annina Schmid-del készült podcastunkból származik, tudományos bizonyítékokkal kiegészítve. Nem célunk az idegi becsípődésekkel foglalkozó szakirodalom teljes áttekintése, de fontos információkat szeretnénk adni. Jó olvasást!
Az idegfájdalom ugyanolyan zavaró lehet, mint amennyire legyengítő, befolyásolva a páciensek mindennapi életét és a klinikusok képességét, hogy egyértelmű válaszokat adjanak. A számos idegrendellenesség közül a becsípődéses neuropátiák kiemelkedő, de gyakran félreértett helyet foglalnak el. Ezek az állapotok akkor fordulnak elő, amikor az idegek összenyomódnak, irritálódnak vagy feszültség alá kerülnek, miközben szűk anatómiai tereken haladnak át. A tünetek gyakran fájdalmat, bizsergést, zsibbadást, és néhány esetben gyengeséget vagy csökkent reflexeket foglalnak magukban. Prevalenciájuk ellenére ezen állapotok összetettsége megnehezítheti a hatékony diagnosztizálást és kezelést.
A Physiotutors podcastban Dr. Annina Schmid, a mozgásszervi gyógytornász és a fájdalom neurológia szakértője, megosztotta hatalmas tudását a kompressziós neuropátiákról. Ezek a meglátások nemcsak ezen állapotok árnyalatait emelték ki, hanem rávilágítottak a jelenlegi kezelési megközelítésekre és az izgalmas kutatásokra is, amelyek a jövőjüket alakítják. Ez a blog az ő beszélgetése körül forog, mely során feltártuk a kompressziós neuropátiák kulcsfontosságú szempontjait.
Mik azok a kompressziós neuropátiák?
A becsípődési neuropátiák lényege, hogy az idegek nyomás vagy irritáció alá kerülnek, miközben áthaladnak a test szűk helyein. Ezek a helyek lehetnek anatómiai szűkületek, mint például a kéztőalagút a csuklóban, vagy a duzzanat vagy gyulladás által érintett területek. Egy közismert példa a kéztőalagút szindróma (CTS), amely a nervus medianus nyomását jelenti a csuklónál, de számos más formája is létezik. Ide tartozik a cubitalis alagút szindróma, amely az ulnaris ideget érinti a könyöknél, és kevésbé gyakori állapotok, mint például a Tarsalis alagút szindróma, a Morton-féle neuroma és a mellkasi kimeneti szindróma.
Bizonyos esetekben a gerincben, például nyaki vagy ágyéki radiculopathiákban alakulnak ki alagút szindrómák. Ezek az állapotok akkor jelentkeznek, amikor az ideggyökerek összenyomódnak, gyakran porckorongsérv vagy a gerinc degeneratív elváltozásai miatt. Bár ezek a rendellenességek eltérőnek tűnhetnek, közös bennük az ideg összenyomódásának vagy gyulladásának mechanizmusa, amely számos érzékszervi és motoros tünethez vezet.
A kompressziós neuropátiák klinikai képe ugyanolyan változatos, mint az okai. Enyhe bizsergést és zsibbadást tapasztalhatsz, de akár éles, kisugárzó fájdalmat vagy jelentős gyengeséget is. Súlyos esetben az idegkárosodás maradandó funkcióvesztéshez vezethet, ezért fontos a gyors és pontos diagnózis.
Az idegbecsípődéses neuropátiák klinikai megjelenése ugyanolyan változatos, mint az okai.
Területek, ahol az idegek becsípődhetnek és/vagy irritálódhatnak
Az idegkárosodásért felelős anatómiai területek éppoly változatosak, mint maguk az állapotok. A kéztőalagút gyakori okozója lehet a nervus medianus (középideg) nyomása, ahogy áthalad a kéztőcsontok és a transversum kéztőszalag által alkotott szűk csatornán. Ez az állapot gyakori azoknál, akik ismétlődő csuklómozgásokat végeznek, például gépelés vagy fizikai munka során.
A cubitalis alagút egy másik gyakori hely, ahol az ulnaris ideg fut a cubitalis alagút mentén, ami egy szűk hely a felkar medialis epicondylusa, az arcuate szalag (amely összeköti a flexor carpi ulnaris izom két fejét), az olecranon és az ulnaris kollaterális szalag között. A kéztőalagút szindrómához hasonlóan a cubitalis alagút szindróma gyakran zsibbadással, bizsergéssel és gyengeséggel jelentkezik, különösen a kis- és gyűrűsujjat érintve.
Ritkábban az idegek becsípődése az alsótestben is előfordulhat. Például a tarsal tunnel szindróma a sípcsonti ideg összenyomódását jelenti, miközben az áthalad a bokán, míg a Morton-neuroma a lábban a plantáris digitális ideget érinti. Bár nem túl gyakoriak, ezek az állapotok jelentős fájdalmat és funkcionális korlátozásokat okozhatnak. Vannak vitatott állapotok is, mint például a piriformis szindróma, amellyel kapcsolatban néhány klinikus azt állítja, hogy nem is létezik különálló entitásként. A Piriformis szindróma feltételezhetően az ülőideg gyulladását foglalja magában, miközben az áthalad a piriformis izom közelében a gluteális területen. Bár néhány beteg az ezzel a diagnózissal összhangban lévő tünetekről számol be, a végleges diagnosztikai eszközök és kritériumok hiánya folyamatos viták tárgyává teszi.
A becsípődési neuropátia kockázati tényezői
Biológiai tényezők, mint a női nem, jelentősek, különösen a kéztőalagút szindrómánál. A terhesség alatti hormonális változások növelhetik a kockázatot, ahogy a meglévő állapotok is, mint a cukorbetegség vagy a hypothyreosis, melyek szisztémás neuropátiához vezethetnek.
Az életmódbeli és foglalkozási tényezők is számítanak. A monoton kézmozdulatok – henteseknél, szerelőszalag mellett – növelik a kéztőalagút szindróma kockázatát. Az elhízás szintén lényeges rizikófaktor. Még nem tisztázott, hogy az elhízás milyen mechanizmus révén növeli a kéztőalagút szindróma kockázatát.
A genetikai hajlamot nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A kötőszöveti gének hatása nem korlátozódik az idegek körüli területekre. A kötőszövet az idegeken belül is jelen van, és az ezt a belső szövetet érintő genetikai változások tovább növelhetik az ideg mechanikai kitettségét és gyulladását.
Az idegbecsípődések diagnosztizálása és differenciáldiagnózisa
A perifériás idegbecsípődés és a nyaki radikuláris szindróma elkülönítéséhez figyelmesen elemezd a páciens tüneteit, kórtörténetét és klinikai leleteit. Számos tényező segíthet ezen állapotok megkülönböztetésében:
- A tünetek kezdete
A perifériás idegkárosodás tünetei általában fokozatosan, lassan alakulnak ki. Nehéz lehet pontosan meghatározni, mikor kezdődtek a tünetek; fokozatos bizsergést, zsibbadást vagy fájdalmat érezhetsz.
Ezzel szemben a radiculopathiák, például a nyaki vagy ágyéki gerinc ideggyöki kompressziója által okozottak, gyakran akutabban jelentkeznek. Emlékezhetsz egy konkrét eseményre, például nehéz tárgy emelésére, ami kiváltotta a tüneteidet. - Lateralitás
A perifériás becsípődések, mint például a kéztőalagút szindróma, gyakran kétoldaliak, mindkét kezet vagy csuklót érintik. Bár a radiculopathiák mindkét oldalon jelentkezhetnek, ez sokkal ritkább. - Súlyosbító és enyhítő tényezők
A konkrét mozgások vagy pozíciók támpontot adhatnak:- A kéztőalagút szindróma tünetei gyakran enyhülnek a kézrázástól, de a nyaki radikuláris szindróma tüneteire nincs hatással.
- Ha felemeled a karod a fejed fölé, az enyhítheti a nyaki radikuláris szindróma tüneteit (pl. C7 gyök), de ez a pozíció általában nincs hatással a felső végtag idegi becsípődésére.
- Provokációs tesztek
Különböző fizikális tesztekkel tüneteket válthatunk ki az ideg összenyomásának helyétől függően:- Nyaki radikuláris szindróma esetén a nyak pozíciói, például a Spurling-teszt során, súlyosbíthatják a tüneteket.
- Perifériás becsípődéseknél a csukló, könyök vagy más terület mozgásai, pozíciói (pl. Phalen-teszt CTS esetén) valószínűbben idézik elő a tüneteket.
- Ideg tapintása
Az ideg tapintása különösen hasznos lehet disztális becsípődéses neuropátiák esetén. Például, ha megtapintod az ulnaris ideget a könyök alagútban, azzal reprodukálhatod a könyök alagút szindróma tüneteit. Radiculopathiák esetén az ideg tapintása kevésbé valószínű, hogy fájdalmat vagy más tüneteket vált ki. - Neurológiai hiányosságok
A gyengeség vagy érzékszervi kiesés jelenléte esetén, ezen hiányosságok eloszlása kulcsfontosságú tényező lehet a differenciál diagnózisban:
A perifériás idegek becsípődései az érintett ideg specifikus területén okoznak hiányosságokat. Például, a nervus medianus becsípődése érzékszervi és motoros változásokhoz vezetne a nervus medianus által beidegzett területeken. Másrészről, a nyaki radikuláris szindróma dermatómás vagy miotómás mintázatot követő hiányosságokat okoz az érintett ideggyökérnek megfelelően. Az alábbiakban egy példa látható a perifériás ideg problémái vagy a C8 nyaki radikuláris szindróma közötti eset-specifikus differenciálásra:- Értékelje a neurológiai károsodásokat!
Kezdje az azonos gerincvelői ideggyököt (C8), de különböző perifériás idegek által beidegzett izmok vizsgálatával. Gyengeség esetén mindig hasonlítsa össze az ellenoldali végtag izmaival az alapértékek megállapításához! Ha a flexor pollicis (nervus medianus) vagy az abductor digiti minimi (nervus ulnaris) gyenge a extensor pollicis longus mellett, valószínűleg C8 ideggyöki probléma áll fenn, mivel mindezen izmok C8 beidegzésűek. - A perifériás idegekre jellemző izmok értékelése
Annak megállapításához, hogy a probléma például a nervus radialisra jellemző-e, tesztelje a nervus ulnaris által innervált, de a C8-at nem érintő izmokat, és ismét hasonlítsa össze a kontralaterális végtaggal a kiindulási értékhez. Például a brachioradialis izmot a nervus radialis innerválja, de nem a C8-as ideggyökér. Ha ezek az izmok gyengék, míg a C8-as ideggyökér és az ulnaris (abductor digiti minimi) vagy a medián ideg (Hajlító pollicis) által innervált izmok normális működést mutatnak, akkor ez inkább sugárirányú idegproblémára utal, mint C8-as gyökérproblémára. - Érzékszervi eloszlás felmérése
Az érzékszervi vizsgálat segíthet tisztázni a diagnózist érzésvesztés esetén. A C8 ideggyöki probléma érzésvesztést okozhat az ulnaris oldalon, az alkarban, a gyűrűs- és kisujjakba sugározva. Ezzel szemben, a radiális ideg problémája érzésvesztést okozhat az alkar dorsalis részén és a kéz dorsumán.
- Értékelje a neurológiai károsodásokat!
- Diagnosztikai tesztek
Az olyan fejlett diagnosztikai eszközök, mint az MRI és az elektrodiagnosztika hasznosak a komplex esetek diagnózisának megerősítésében. Az MRI hasznos a neuropathiákat kiváltó szövetek strukturális elváltozásainak azonosítására, míg a neurális jelvezetési vizsgálatok felmérik az érintett idegek funkcionális állapotát. Ez komoly kihívást jelent, mivel a migrén főként akkor jelentkezik, amikor az emberek a karrierjükre, a munkájukra és a gyermeknevelésre koncentrálnak. E csúcs elérése után sokaknál a migrén gyakorisága az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken, különösen a nőknél, akik a menopauza körül a migrénes rohamok számának csökkenését tapasztalhatják.
A dermatoma vizsgálat megbízhatósága
A diagnózis felállításában gyakran támaszkodunk a dermatómákra, vagyis az egyes ideggyökerek által beidegzett érzőterületekre. Azonban, a dermatómák megbízhatósága attól függ, hogy a neuropátia funkcióvesztéshez vagy funkciónövekedéshez vezet-e.
Funkcióvesztés (pl. zsibbadás) esetén a dermatómák igen megbízhatóak az érintett érzékszervi szint meghatározásában. Például, ha egy páciensnek L5 ideggyökér problémája van, gyengeség jelentkezhet a nagylábujj kinyújtásakor, és érzékszervi zavarok a lábfej hátsó részén, az MTP2 ízület közelében.
Ezzel szemben a dermatómák kevésbé megbízhatóak a funkciógain tünetek, például bizsergés vagy fájdalom esetén. Kutatások szerint a nyaki radikuláris szindrómában szenvedő betegek kétharmadánál a tünetek eloszlása nem egyezik a tankönyvi dermatoma térképekkel a funkciógain esetében.
Kezelési módok
A kompressziós neuropátiák kezelése éppoly változatos, mint maga az állapot. Enyhe és közepes esetekben a konzervatív kezelés az elsődleges. De a tünetek súlyosbodását szorosan figyelemmel kell kísérni, mert súlyos idegkárosodás esetén drasztikusabb beavatkozás (például dekompressziós műtét) válhat szükségessé.
A neurális jelvezetés javítására és a tünetek enyhítésére széles körben alkalmazzuk a idegmobilizációs gyakorlatokat. Tanulmányok kimutatták, hogy ezek a gyakorlatok csökkenthetik az idegek ödémáját és gyulladását, különösen olyan állapotoknál, mint a kéztőalagút szindróma. Az idegek mobilizálása előtt javasolt a becsípődést okozó szövetek fellazítása, bár ez sokszor nem lehetséges a szövet elhelyezkedése vagy jellege miatt.
A sínezés is hatékony módszer, különösen kéztőalagút szindróma esetén. A csukló semleges pozícióban tartásával a sínek megelőzik a medián idegre nehezedő nyomást okozó pozíciókat, és enyhítik a tüneteket.
Neuropátiás fájdalom esetén súlyosabb esetekben gyógyszeres kezelésre lehet szükség. A gabapentin vagy pregabalin segíthet a fájdalomkezelésben, különösen, ha a konzervatív kezelések nem elegendőek.
A műtét súlyos esetekre, például jelentős neurológiai problémák vagy csillapíthatatlan fájdalom esetén javasolt. A kéztőalagút felszabadítása vagy dekompressziós műtét enyhítheti az ideg nyomását, és megelőzheti a további károsodást.
Regenerálódnak az idegek?
Az idegregeneráció kérdése kulcsfontosságú a kompressziós neuropátiák hosszú távú prognózisának megértéséhez. Bár az idegek bizonyos mértékig képesek regenerálódni, a folyamat lassú és gyakran nem teljes.
Dr. Schmid és csapata kutatásai kimutatták, hogy a krónikus idegkompresszió korlátozhatja az ideg képességét a teljes érintett területek újrainnerválására. Például a régóta fennálló kéztőalagút szindrómában szenvedő betegeknél a műtét enyhítheti a tüneteket, de nem biztos, hogy teljesen helyreállítja az ideg működését, vagy csak nagyon lassan.
Érdekes módon a krónikus becsípődéses neuropátiákkal (pl. Morton-neuroma) foglalkozó tanulmányok perzisztens, enyhe gyulladást mutattak ki az érintett idegekben. Ez a gyulladás eltér az izmokban tapasztalttól. Ez arra utal, hogy a hagyományos gyulladáscsökkentő kezelések elégtelenek lehetnek. Új megközelítésekre van szükség, például olyan farmakológiai módszerekre, melyek ahelyett, hogy elnyomnák, gyulladáscsökkentővé alakítják a gyulladást.
Feltörekvő kutatások és jövőbeli irányok
Az idegi becsípődés diagnózisának és kezelésének jövője ígéretes a képalkotás és a precíziós orvoslás fejlődésének köszönhetően. Az ultra-nagyteres MRI és MR neurográfia utat nyit a pontosabb diagnózisnak, mivel a klinikusok számára lehetővé teszik az idegek példátlan részletességű megjelenítését. Ezekkel a technikákkal az idegszerkezet finom elváltozásai is felismerhetők, amik a hagyományos képalkotással nem látszanak.
A mély klinikai fenotipizálás egy másik izgalmas kutatási terület. Fejlett képalkotás, biopsziák, neurofiziológiai tesztek és pszichoszociális tényezők alkalmazásával a kutatók azonosítják az azonos állapotú betegek különböző megjelenési formáit (pl. mechanoszenzitivitás vs. szenzoros kiesés). Ez a megközelítés célzottabb kezelésekhez és jobb eredményekhez vezethet.
Vegyél részt most ingyen ezen a Mesterkurzuson!
Nézd meg ezt az ingyenes mesterkurzust a csukló- és kézspecialista gyógytornásszal, Thomas Mitchell-lel kizárólag a Physiotutors alkalmazásban
Referenciák
Silver, S., Ledford, C. C., Vogel, K. J., & Arnold, J. J. (2021). Perifériás ideg becsípődése és Sérülése a felső végtagon. American family physician, 103(5), 275–285.
Zvonickova, K., Rhee, A., Sandy-Hindmarch, O., Furniss, D., Wiberg, A., & Schmid, A. B. (2024). A szisztémás, alacsony fokú C-reaktív fehérje összefügg a proximális tünetek terjedésével kéztőalagút szindrómában. Pain reports, 9(3), e1156. https://doi.org/10.1097/PR9.0000000000001156
