Bemutatkozás

A rheumatoid arthritis (RA) egy autoimmun gyulladásos betegség, mely főként a synovialis ízületeket érinti. Az állapot gyulladást, ízületi károsodást, deformitást és korlátozottságot okozhat, valamint extraartikuláris tüneteket, mint a tenosynovitis. A rheumatoid arthritis leggyakoribb kezdeti megjelenése a kéz kisízületeit érintő gyulladásos artritisz. A metacarpophalangealis, proximalis interphalangealis és csuklóízületek a leginkább érintett kézízületek. A gyulladás gyakori epizódjai hosszú távon negatív hatással lehetnek a csukló működésére. Mindazonáltal kevés tanulmány vizsgálta a rheumatoid arthritis következményeit a csukló szintjén. Ezért ez a tanulmány rávilágít a rheumatoid arthritisben szenzomotoros csuklófunkcióra, és arra, hogy ezek hogyan függnek össze a fájdalommal és a korlátozottsággal.

Módszerek

Ebben a tanulmányban keresztmetszeti elrendezést alkalmaztunk rheumatoid artritiszes betegekkel és egészséges kontrollszemélyekkel. A résztvevőket a 2010-es ACR/EULAR rheumatoid artritisz osztályozási kritériumok alapján választottuk ki. Azonban nem vehettek részt, ha a betegségük aktívabb volt, amit a 5 mg/l-t meghaladó CRP és a 3,2-t meghaladó DAS28-ESR pontszám mutatott.

A következő mért értékeket kaptuk:

1. Izokinetikus izomerő: Hajlító- és feszítő izmaid izomerejét izokinetikus dinamométerrel mérjük 30°/mp sebességgel, 80°-os tartományban (40° hajlítás és 40° nyújtás). Három bemelegítő gyakorlat után ötször ismételjük meg a gyakorlatot maximális erőbedobással, 2 perc pihenővel a mérések között. Ülj le úgy, hogy alkarod és könyököd stabilizálva legyen, hogy a csuklód mozgását izoláljuk. Az izomerőt a testsúlyhoz normalizált csúcsnyomatékkal elemezzük.
2. Ízületi helyzetérzékelés (propriocepció): A propriocepciót dinamométerrel mértük, ízületi helyzethiba (JPE) formájában. Megtanítottuk a résztvevőknek a célzott szöget (30°-os csukló nyújtás). A gyakorlás után háromszor kellett újra létrehozniuk a célzott szöget, és rögzítettük az abszolút szögeltérést (a tényleges és az érzékelt szög közötti különbséget).
3. Kézerő: A kézerőt kézi dinamométerrel mérjük, ülő helyzetben, semleges alkar pozícióval. Három vizsgálatot végzünk maximális erőfeszítéssel.
4. Csuklóval kapcsolatos fájdalom és korlátozottság: A beteg által értékelt csukló kiértékelő (PRWE) kérdőívet használtuk a csukló korlátozottságának felmérésére, amely a fájdalmat (5 tétel) és a funkciót (10 tétel) vizsgálja. A pontszámok 0 (nincs korlátozottság) és 100 (maximális korlátozottság) között változnak. Minden alskála maximálisan 50 pontot ér.

Eredmények

Harmincegy reumás artritiszben szenvedő és ugyanannyi egészséges kontrollszemély vett részt a vizsgálatban. Az egészséges kontrollszemélyek átlagéletkora 47 év, a reumás artritiszes résztvevőké átlagosan 54 év volt. A bevont reumás artritiszes betegek átlagos betegségtartama 14,6 év volt (+/- 8,6 év). A kiindulási helyzetben nem tapasztaltunk különbséget a két csoport között.

A rheumatoid arthritisben szenvedő betegek izomerejének vizsgálata a csuklóban alacsonyabb hajlító- és feszítőizom-erőt mutatott a domináns és nem domináns csuklónál az egészséges kontrollcsoporthoz képest. Ez a hiányosság kifejezettebb volt a hajlítóizmokban.

• Reumás artritiszben a domináns csukló hajlító izomereje átlagosan 10 ± 4,6 Nm/kg volt, míg a kontrollcsoportban 14,4 ± 4,8 Nm/kg.
• Az extenzorerő szintén jelentős hiányt mutatott (7,6 ± 4,7 Nm/kg vs. 10,2 ± 3,4 Nm/kg a kontrolloknál).

A propriocepciót tekintve, reumatoid artritiszes betegeknél károsodásokat találtunk, amit a magasabb JPE értékek tükröznek. Nehezebben érzékelték pontosan az ízületi szögeket, átlagos hibáik 6,5° voltak a domináns csuklónál és 7,7° a nem domináns csuklónál, míg az egészséges kontrolloknál ez 4,1° és 3,6° volt.

• Gyenge, negatív korrelációt találtunk a hajlító- és feszítő izomerő, valamint a csukló helyzetmeghatározási hibája között. (r= -0,2 mindkettőre)
• Erős pozitív korrelációt találtunk a fogáserő és a csukló hajlító- és feszítő izomereje között (r = 0,7, illetve r = 0,6).
• Gyenge negatív korrelációt találtunk a csuklóízület helyzethibája és a kéz szorítóereje között (r = -0,3).
• Nem találtunk szignifikáns korrelációt az izomerő, a propriocepció, valamint a PRWE fájdalom- vagy korlátozottság pontszámai között.

Kérdések és gondolatok

A PRWE eredményei azt mutatják, hogy a rheumatoid artritiszben szenvedők jelentős fájdalmat tapasztalnak a mindennapi tevékenységeik során, mind a domináns, mind a nem domináns csuklójukban. A funkciók kevésbé érintettek. Mivel ezek az emberek a vizsgálat időpontjában nem voltak fellángolásban, ezt különösen fontos észben tartanod ebből a tanulmányból.

Az egészséges kontrollcsoporthoz képest gyengébb izomerőt tapasztaltunk a domináns és nem domináns csuklóban, valamint a csukló hajlításakor és nyújtásakor. Ugyanez igaz volt az ízületi helyzetérzékelési hibára is; a rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél nagyobb pozicionálási hibát észleltünk az egészséges kontrollcsoporthoz képest. Ne feledd, hogy ezek az emberek nem panaszkodtak csuklófájdalomra, ezért a szenzomotoros csuklófunkció felmérése rendkívül fontosnak tűnik a rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél. Különösen azért, mert a betegség köztudottan érinti a szinoviális ízületet és a kapcsolódó struktúrákat, és a rheumatoid arthritisben szenvedő betegek csuklója gyakran érintett.

Erős pozitív korrelációt találtunk a szorítóerő, valamint a csukló hajlító- és feszítőereje között (r = 0,7, illetve r = 0,6), ami azt jelenti, hogy minél nagyobb volt a szorítóerő, annál nagyobb volt a csukló hajlító- és feszítő izmainak ereje. Ez azt jelenti, hogy a csukló hajlítóit edzheted, vagy a szorítást alkalmazó gyakorlatokkal javíthatod a csukló hajlítóinak erejét, vagy fordítva.

A mért változók közötti összefüggés feltárásával láthatjuk, hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Viszont a vizsgálat okokat nem állapított meg, mivel az összefüggés nem jelent ok-okozati viszonyt. Mindazonáltal, ha van korreláció, az azt mutatja, hogy két változó kiszámítható mintát követ. Ezáltal azonosíthatók a lehetséges összefüggések.

Beszélj hozzám szakértőként

Az izomerőt változóként értékeltük, de azon kívül, hogy hogyan függ össze a többi változóval, nem adtak meg nyers adatokat, amelyek összehasonlíthatók a domináns és a nem domináns kéz, illetve az egészséges kontroll és a rheumatoid arthritisben szenvedő betegek között.

A tanulmány speciális izokinetikus dinamometriát alkalmazott, melyet főként kórházi és speciális környezetben használnak. Azonban a fogáserősség, a csukló hajlító- és feszítő izomereje könnyen mérhető kézi dinamométerrel. Az izokinetikus erő mérése helyett csak izometrikus erőt mérünk, de ez a tárgyilagos mérés jobb, mint a találgatás. Csukló supinatióhoz és pronációhoz az izometrikus kézi dinamometria nem érvényes az izokinetikus méréshez képest (Bonhof-Jansen et al. 2023), de a csukló hajlításához és nyújtásához Lucado et al. (2019) mérsékelt vagy magas korrelációt mutatott ki.

Az ízülethelyzet-hiba felmérését izokinetikus eszközzel végezzük. Viszont a mérés elvégezhető egy csuklóra tervezett lézeres célzóval, ahogy a videóban bemutatjuk a váll esetében.

Főbb üzenetek

Ez a tanulmány a szenzomotoros csuklófunkciót vizsgálta rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél, és jelentős hiányosságokat tárt fel a domináns és a nem domináns csuklóban is az egészséges kontrollcsoporthoz képest. Az ízületi helyzetérzékelés, a szorítóerő, valamint a feszítő- és hajlítóizmok ereje mind érintett volt. Ez korrelált a Patient Rated Wrist Evaluation Questionnaire fájdalmával és korlátozottságával, ami arra utal, hogy a szenzomotoros funkció ezen változói összefüggésben álltak a rosszabb mindennapi tevékenységek (ADL) eredményeivel. Kulcsfontosságú a csukló szenzomotoros funkciójának értékelése rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél, és javítása a érintett embereknél. Végül, a szenzomotoros vizsgálatokat be kell vonni a rutin rheumatoid arthritis értékelésekbe a klinikai gyakorlatban. Az eredmények alátámasztják a célzott csuklógyakorlatok alkalmazását a gyógytorna programokban a rheumatoid arthritisben szenvedő betegek erősségének és propriocepciójának növelése érdekében, ami kiváló funkcionális eredményekhez vezet.

Referencia

Tore NG, Zorlular A, Yildirim D, Atalay Guzel N, Oskay D. A rheumatoid artritiszes betegek csuklójának szenzoros és motoros funkcióinak vizsgálata. Musculoskelet Sci Pract. 2024 Aug;72:103122. doi: 10.1016/j.msksp.2024.103122. Epub 2024 Jun 12. PMID: 38909501.