Kutatás Izom és ín április 3, 2025
Bramah et al. (2025)

Férfi labdarúgók combizomhúzódásával összefüggő sprint biomechanika.

Sprintmechanizmus és hamstring húzódás

Bemutatkozás

A hamstring húzódások (HSI) továbbra is az egyik legelterjedtebb mozgásszervi sérülés az élvonalbeli labdarúgásban, az elmúlt két évtizedben az előfordulási gyakoriság megduplázódott. Míg a combhajlító törzsek hagyományos kockázati tényezői - beleértve a korábbi sérülést, az excentrikus combhajlító erőhiányt és a futóterhelést - jól ismertek, a sprintmechanizmus és a hamstring húzódás kockázatának összefüggése továbbra is ellentmondásos - annak ellenére, hogy a prevenciós programok gyakran célozzák.

A klinikai gyakorlat és a bizonyítékok közötti szakadék rávilágít a gyakorlatias, terepi értékelési eszközök szükségességére. Míg a háromdimenziós mozgásrögzítési technológia (3DMoCap) a biomechanikai értékelés arany standardja, a Sprint Mechanics Assessment Score (S-MAS) klinikailag megvalósíthatóbb megoldást kínál, egyszerű videóelemzéssel értékelve a potenciálisan kockázatos mozgásmintákat.

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy az S-MAS segíthet-e a klinikusoknak előre jelezni és megelőzni a hamstring-sérüléseket, áthidalva ezzel a biomechanikai kutatások és a valós sportorvoslás közötti szakadékot.

Módszer

Ez a 6 hónapos prospektív kohortvizsgálat elit futballistákat követett nyomon, hogy megvizsgálja a sprintmechanizmusokat és a hamstring húzódás kockázatát. A módszertan betartotta a megfigyeléses kutatások szigorú jelentésére vonatkozó STROBE (Strengthening the Reporting of Observational Studies in Epidemiology) irányelveket.

Ez a prospektív vizsgálat olyan angol hivatásos labdarúgó klubok pályára lépő játékosaira terjedt ki, akik orvosilag teljes értékű részvételt engedélyeztek, és legalább 18 évesek voltak. A kapusokat kizárták, és a nemrégiben (6 hónapon belül) műtét után visszatérő játékosokat is kizárták a zavaró tényezők elkerülése érdekében. Kezdetben kilenc klub vett részt, egyet kizártak, mert nem felelt meg az életkori kritériumoknak.

Annak meghatározásához, hogy hány játékosra volt szükség a vizsgálathoz, a kutatók először egy futballklub sérülési adatait elemezték. A kísérleti adatokat - amelyek 22%-os sérülés-arányt mutattak - a G*Power szoftverrel végzett teljesítményszámításhoz használták. Az elemzés utal arra, hogy 100 résztvevőre volt szükségük ahhoz, hogy 90%-os esélyük legyen a valódi sérülési mintázat kimutatására.

különbségeket, miközben a téves riasztási arányt 5%-on tartjuk. A vizsgálatot úgy tervezték, hogy minden egyes sérült játékosra négy sérülés nélküli játékos jusson (1:4 arány), hogy megfelelő összehasonlításokat lehessen végezni.

Sprintmechanizmus és hamstring húzódás.
From: Bramah et al., British Journal of Sport Orvoslás (2025).

 

Adatgyűjtés

A résztvevők standardizált bemelegítést és szubmaximális felépítő futásokat (80-90%-os erőfeszítés) követően két maximális 35 méteres sprintet végeztek. A tesztelésre vagy az előszezonban (júniustól augusztusig) vagy a szezonban (októbertől márciusig) természetes füvön vagy műfüvön került sor, a játékosok pedig az általuk preferált futballcipőt viselték. A két sprintvizsgálatot rögzítették, hogy a jobb és a bal végtagot megfelelően rögzítsék.

S-MAS pontozás

Egyetlen, 10 éves tapasztalattal rendelkező biomechanikus, aki a sérülés eredményeire vakon figyelt, minden sprintvizsgálatot a 12 tételes Sprint Mechanics Assessment Score (S-MAS) segítségével értékelt. Az elemzést képkockánként végeztük a Kinovea videóelemző szoftver segítségével. A 12 kinematikai jellemző mindegyikét dichotomikusan pontozták: egy pont a szuboptimális mozgásmintázat jelenlétéért, és nulla pont a hiányáért. Ez egy 0 (optimális sprintmechanizmusra utaló) és 12 (többszörös megfigyelhető hiányosságot tükröző) közötti összpontszámot eredményezett, a magasabb pontszámok a progresszió során egyre rosszabb mozgásminőségnek feleltek meg.

Hamstring sérülések jelentése

A vizsgálatban mind a visszamenőlegesen jelentett (12 hónapos visszaemlékezés, orvosilag igazolt), mind a prospektíven előforduló (6 hónapos nyomon követés, MRI-vel igazolt) sprintekkel kapcsolatos HSI-ket elemezték. A visszamenőleges adatok a játékosokkal készített interjúk és az orvosi feljegyzések áttekintése révén rögzítették a sérülés mechanizmusát és oldalirányúságát. A prospektív sérüléseket klinikailag dokumentálták MRI-alapú izomlokalizációval, és a British Athletics osztályozás alapján osztályozták. A zavaró tényezők minimalizálása érdekében a súlyos, nem hamstring-sérüléseket (>28 nap távollét) elszenvedő sportolókat kizárták a kontrollcsoportok közül, így biztosítva a csoportok közötti összehasonlítható edzésterhelést. A retrospektív és prospektív elemzések kombinálása lehetővé tette a kutatók számára, hogy megbízhatóan összefüggésbe hozzák az egyes sprintmechanizmusokat és a hamstring húzódás kockázatát.

Statisztikai elemzések

Az elemzések (Stata/JASP) magukban foglalták a normalitás/variabilitás vizsgálatát (Shapiro-Wilk, Levene), a csoportos összehasonlításokat t-tesztekkel vagy Mann-Whitney U-tesztekkel. Visszamenőleg az S-MAS-pontszámok különböztek a korábban sérült és a nem sérült játékosok között (Mann-Whitney U). Az MRI-vel megerősített HSI-ket prospektív módon, hasonló módszerekkel kapcsolták össze az S-MAS-sel (elsődleges prediktor), a sérült végtagokat pedig randomizáltan kiválasztott, sérülésmentes végtagokkal hasonlították össze. A hatásméretek (Hedges' g) számszerűsítették a mértékeket. A Kruskal-Wallis-tesztek összehasonlították az S-MAS-t az első alkalommal, a visszatérő és a nem sérült alcsoportok között. A Poisson-regresszió az S- MAS-t mint HSI előrejelzőt modellezte, az életkor/előző sérülés figyelembevételével (IRR-ek jelentettek). A ROC-görbék azonosították az optimális S-MAS kockázati küszöbértéket.

Eredmények

A vizsgálatba nyolc angol klub 126 férfi profi labdarúgóját vonták be a Premier League-től a National League-ig terjedő nyolc angol klubból. A retrospektív elemzésbe 118 játékost vontak be, akik közül 23-at korábban sérültnek (PREV-INJ), 95-öt pedig sérülésmentesnek (PREV-UNINJ) minősítettek, hasonló fizikai jellemzőkkel (magasság ~181-183 cm, tömeg ~78-80 kg).

Sprintmechanizmus és hamstring húzódás
From: Bramah et al., British Journal of Sport Orvoslás (2025).

A hat hónapon át tartó prospektív megfigyelés során 111 résztvevő maradt meg, miután kizárták a nyomon követés során 7 elveszett és 16 súlyos, nem hamstring sérülést szenvedett résztvevőt. A 17 új hamstring-sérülés közül 14 volt sprinthez kapcsolódó (PROSP-INJ csoport), és 78 sérülés nélküli kontrollált csoporttal hasonlították össze (PROSP-UNINJ). A mechanikai fókusz fenntartása érdekében három, nem nyomtatási HSI-t kizártunk.

Sprintmechanizmus és hamstring húzódás
From: Bramah et al., British Journal of Sport Orvoslás (2025).

A retrospektív elemzés kimutatta, hogy a korábban sérült játékosok (PREV-INJ) szignifikánsan magasabb S-MAS pontszámot mutattak ki a nem sérült társaikhoz képest (medián 6 vs. 5, p=0,007), a hatásméretek a jelentéktelentől a nagyig terjedtek (Hedges' g=0,17- 1,1).

A 6 hónapos prospektív elemzésben a sprinthez kapcsolódó combhajlítóizom-sérülést szenvedett játékosok (PROSP-INJ) szignifikánsan rosszabb S-MAS-pontszámot mutattak, mint a sérülés nélküli kontrollált csoportok (medián 6 vs. 4, p=0,006), az első alkalommal bekövetkezett sérülések mutatták a legszembetűnőbb eltérést (medián 7 vs. 4, p=0.017). Minden egyes 1 pontos S-MAS-emelkedés 33%-kal növelte a sérülés kockázatát (korrigált IRR=1,33, p=0,044), ami megerősíti a dózis-válasz összefüggést. A ROC-elemzés az 5,5-ös értéket jelölte meg optimális határértékként (AUC=0,732), az ≥6-os értékek pedig klinikailag jelentős - bár statisztikailag nem szignifikáns (p=0,065)-2,8-szor magasabb sérülés kockázatot eredményeztek (95%-os CI: 0,94-8,35) a ≤5-ös értékekhez képest. Az eszköz érzékenysége (78,6%) felülmúlta a specificitását (65,4%), ami a valódi pozitív eredmények észlelését helyezi előtérbe. Ezek az eredmények együttesen validálják az S-MAS-t, mint pragmatikus szűrési eszközt a magas kockázatú sprintmechanizmusok megjelölésére, különösen az első alkalommal bekövetkező sérülések esetében, ugyanakkor hangsúlyozzák a határértékek óvatos értelmezésének szükségességét.

Sprintmechanizmus és hamstring húzódás
From: Bramah et al., British Journal of Sport Orvoslás (2025).
Sprintmechanizmus és hamstring húzódás.
From: Bramah et al., British Journal of Sport Orvoslás (2025).
Sprintmechanizmus és hamstring húzódás
From: Bramah et al., British Journal of Sport Orvoslás (2025).
Sprintmechanizmus és hamstring húzódás
From: Bramah et al., British Journal of Sport Orvoslás (2025).

Kérdés és gondolatok

Ez a tanulmány fontos bizonyítékot szolgáltat a rossz sprintmechanizmus és a hamstring húzódás közötti kapcsolatra, és egy gyakorlatias, terepen alkalmazható értékelési eszközzel látja el a klinikusokat. Meg kell azonban jegyezni néhány korlátozást. A legjelentősebb, hogy az S-MAS-t nem validálták a 3D-s mozgásrögzítő rendszerekkel - a biomechanikai elemzés arany standardjával - szemben. A magasabb S-MAS pontszámok és a sérülések előfordulása közötti bizonyított korreláció ígéretes a klinikai alkalmazás szempontjából, különösen az eszköz egyszerűsége és hozzáférhetősége miatt. Mielőtt azonban széles körben bevezetnénk, nagyobb prospektív tanulmányokra van szükségünk, hogy: 1) végleges határértékek megállapítása, 2) előrejelzési pontosságának ellenőrzése különböző populációkban, és 3) annak meghatározása, hogy hogyan egészíti ki a meglévő sérüléskockázat-értékeléseket. A jelenlegi eredmények igazolják az S-MAS szűrési szerepkörét, de a szakembereknek óvatosan kell értelmezniük a pontszámokat, és más klinikai mérésekkel kell kombinálniuk azokat.

A prospektív elemzés, bár módszertanilag megalapozott, a sérült játékosok kisebb mintája miatt - ami a sérülések előrejelzését célzó tanulmányok gyakori korlátja - a sérült játékosok és a sérülésmentes kontrollált csoportok kisebb mintája miatt kihívásokkal szembesül. Ez a kiegyensúlyozatlanság, bár elkerülhetetlen a prospektív tervekben, csökkentheti a statisztikai erőt a finom, de klinikailag jelentős különbségek kimutatására. A korlátok ellenére az S-MAS klinikailag hasznos, több biomechanikai kockázati tényező összetett értékelését teszi lehetővé a magas kockázatú sprintminták hatékony azonosítását terepen.

Fontos mulasztás az edzésterhelési változók (mennyiség, intenzitás) nyomon követésének hiánya, amelyek a sérülés kockázatának ismert moderátorai. A terhelés ingadozásai - akár a túlzott tüskék, akár a nem megfelelő állapot - megzavarhatják a sprintmechanizmus és a sérülések eredményei közötti kapcsolatot. Továbbá az értékelések időzítése (előszezon vs. szezon közben) további változékonyságot eredményez, mivel a játékosok mechanikai hatékonysága és sérülésérzékenysége a versenynaptár különböző szakaszaiban változhat.

Beszélj hozzám szakértőként

A kutatók elemezték az S-MAS pontszámokat, hogy azonosítsák a hamstring-sérülések biomechanikai kockázati tényezőit. Először is Shapiro-Wilk tesztek és Q-Q ábrák segítségével megerősítették a pontszámok várható nem normális eloszlását - arra számítva, hogy a sérülésre hajlamos játékosok különálló, emelkedett S-MAS értékeket mutatnak, nem pedig a csapatátlag köré csoportosulnak. Ez az eloszlási mintázat feltárta:

  1. Egy többségi csoport tipikus mechanizmusokkal
  2. Magas kockázatú alcsoport rossz technikával (magasabb pontszámok)

Mivel a parametrikus tesztek nem lennének megfelelőek az ilyen ferde adatok esetében, Mann-Whitney U-teszteket használtak a sérült és nem sérült játékosok közötti pontszámok megbízható összehasonlítására. Ez a megközelítés kifejezetten a klinikailag jelentős biomechanikai kiugró értékek, nem pedig az átlagos populációs trendek kimutatására irányult. Az olyan folytonos változók esetében, mint az életkor vagy a testmagasság, amelyek normális eloszlásúak voltak, t-teszteket alkalmaztak.

Miután létrehozták ezeket az alapvető összehasonlításokat, a kutatók tovább számszerűsítették a különbségek gyakorlati jelentőségét a Hedges-féle g hatásméretek segítségével. Míg a Mann-Whitney U tesztek megerősítették, hogy a sérült játékosok magasabb S-MAS pontszámmal rendelkeztek, a hatásméretek megmutatták, hogy ezek a különbségek a valós életben jelentéktelen (0,2), mérsékelt (0,5) vagy nagy (0,8) különbségek voltak-e. Annak az árnyalt kérdésnek a megválaszolására, hogy a sérüléstörténet hogyan befolyásolja a kockázatot, Kruskal-Wallis teszteket alkalmaztak Dunn-féle post hoc korrekciókkal. Ez lehetővé tette az összehasonlítást három kritikus alcsoportban: az első sérülések, a visszatérő sérülések és a sérülés nélküli játékosok között - kiterjesztve a kezdeti sérült/sérülés nélküli kettősséget. Ez a szekvenciális elemzés együttesen nemcsak statisztikai pontosságot, hanem klinikai relevanciát is biztosított, pontosan meghatározva, hogy mely sportolók (pl. az első alkalommal sérült és magas S-MAS pontszámmal rendelkező sportolók) vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve.

Miután nem parametrikus összehasonlításokkal (Mann-Whitney U) megállapították, hogy a sérült játékosok magasabb S-MAS pontszámot mutatnak, és számszerűsítették e különbségek mértékét (Hedges g), a kutatók ezután két kritikus klinikai kérdéssel foglalkoztak: Milyen pontosan jelzi előre az S-MAS a sérülés kockázatát? és Milyen küszöbértéknek kell beavatkozást kiváltania? A biomechanika és a sérülés előfordulási gyakorisága közötti kapcsolat modellezéséhez Poisson-regressziót alkalmaztak - egy olyan módszert, amelyet a sérülési eseményekhez hasonló számlálási adatokra szabtak. Ez az elemzés kimutatta, hogy minden egyes 1 pontos S-MAS-növekedés 33%-kal növeli a sérülés kockázatát, még az olyan zavaró tényezők, mint az életkor és a korábbi sérülések figyelembevétele után is, ami megerősíti a S-MAS mint független előrejelző értékét. Ahhoz azonban, hogy ezt a folyamatos kockázatot a klinikai gyakorlatban is alkalmazhatóvá tegyék, ROC-görbeelemzést alkalmaztak, amely az ≥6-os értéket jelölte meg optimális S-MAS határértékként. Ez a küszöbérték egyensúlyt teremtett az érzékenység (a valódi sérülések 78,6%-ának felismerése) és a specificitás (a hamis riasztások minimalizálása) között, így az edzők és a klinikusok egyértelmű viszonyítási alapot kaptak a nagy kockázatú mechanizmusokhoz. Ezek a fejlett tesztek együttesen kiterjesztették a kezdeti eredményeket a csoportos összehasonlításokon túlra, és mind a kockázat granuláris számszerűsítését (Poisson), mind pedig egy gyakorlati szűrési eszközt (ROC) kínáltak - közvetlenül a tanulmány célját, a sprintmechanizmus és a hamstring húzódás összekapcsolását.

Üzenet haza

Sprintmechanizmus és hamstring húzódás: Az S-MAS (Sprint Mechanics Assessment Score) hatékony terepi eszköz a sprinttel kapcsolatos combizomsérülések (HSI) szempontjából magas kockázatú sportolók felderítésére. Bár értékes, de kombinálni kell a következőkkel:

Kockázati rétegzés

A ≥6-os pontszám előzetes kockázati küszöbértékként szolgál, amely ebben a vizsgálatban a sérülések szignifikánsan magasabb előfordulási gyakoriságával korrelál.

  • Különös figyelmet kell fordítani a következő sportolókra:
    • Korábbi HSI-történet
    • Csökkent excentrikus erő (nordic hamstring gyakorlatok hiányosságai)

Célzott beavatkozások

Az S-MAS komponensek által azonosított biomechanikai hibák (pl. törzs lateralis hajlítása, lábtempó) kezelése:

  • excentrikus-erősítő protokollok (pl. nordic hamstring curls)
  • Medence/törzs stabilitási munka.

Sérülésspecifikus rehabilitációhoz:

Lásd ezt átfogó útmutató a hamstring-sérülések osztályozásáról és a sportoláshoz való visszatérési protokollokról a beavatkozásoknak a sérülés súlyosságához való igazítása (pl. British Athletics Muscle Injury Classification fokozatok). https://www.physiotutors.com/fr/hamstring-injury-classification- and-rehabilitation/

Holisztikus sérülésprevenció

Míg az S-MAS a mechanizmusra összpontosít, integrálja ezeket a további tényezőket:

  • Edzésterhelés ellenőrzése: A belső terhelés nyomon követése mind a szubjektív RPE (Rating of Perceived Exertion), mind az objektív, pályán történő követési adatok segítségével.
  • Pszichoszociális tényezők: A magas érzékelt stressz vagy az alváshiány súlyosbíthatja a biomechanikai kockázatokat.
  • Környezeti kontrollok: A felszín keménysége és az ütközők kialakítása megváltoztathatja a sprint kinematikáját.

Referencia

Bramah C, Rhodes S, Clarke-Cornwell A, et alSprint mechanizmusok a hamstring húzódás sérülésével vannak kapcsolatban: egy 6- hónapos prospektív kohort vizsgálat 126 elit férfias futballistaBritish Journal of Sports Medicine Published Online First: 2025. március 23. doi: 10.1136/bjsports-2024-108600

INGYENES WEBCAST A FUTÓK CSÍPŐFÁJDALMÁRÓL

FEJLESZD A FUTÁSSAL KAPCSOLATOS CSÍPŐFÁJDALOM DIFFERENCIÁLDIAGNÓZISÁT – INGYEN!

Ne kockáztasd, hogy figyelmen kívül hagyj vészjosló jeleket, vagy hogy a futókat rossz diagnózis alapján kezeld! Ez a webinár segít elkerülni a terapeuták által elkövetett hibákat!

Csípőfájdalom futóknál – webinárium CTA
Töltsd le INGYENES appunkat