Bemutatkozás

A spondylolysis, ami az ágyéki csigolyák pars interarticularis-ának stressztörése, egy speciális derékfájás, ami gyakran előfordul fiatal, aktív serdülőknél, akik olyan sportokban vesznek részt, amelyek sok (hiper)extenziós és rotációs mozgással járnak. A diagnózis MRI-felvételek alapján történik, de mivel ez viszonylag költséges, érdekes lenne egy szűrővizsgálat, ami felvetheti a spondylolytikus stressztörés gyanúját, mielőtt valakit MRI-re küldenénk. Ezért a szerzők azt vizsgálták, hogy van-e olyan mozgás, ami felerősíti a spondylolysisben szenvedők speciális panaszait, hogy jobban meg lehessen különböztetni ezt a speciális derékfájást a nem specifikus eredetű derékfájástól.

Módszerek

Egy retrospektív kohort tervezés segítségével a szerzők megpróbálták megtalálni a leggyakoribb mozgásjellemzőt, ami kiváltja a serdülők derékfájását. Ezért a 18 éves vagy annál fiatalabb serdülők a heveny derékfájásuk kezdete után 1 hónapon belül kerültek bevonásra. Minden páciens MRI vizsgálatot kapott a spondylolítikus stressztörés jelenlétének vagy hiányának felmérésére, majd 2 csoportba sorolták őket: egy csoportba, ahol a betegeknél nem volt rendellenesség (és így nem specifikus derékfájásuk volt), vagy a spondylolysis csoportba.

A klinikai vizsgálat előtt az Oswestry Korlátozottsági Index és a Vizuális Analóg Skála segítségével kérdezzük a betegeket a derékfájdalmaikról. Ezután arra kérjük őket, hogy végezzenek aktív hajlítást és nyújtást, valamint lateralis hajlítást és rotációt balra és jobbra. A VAS-skálán értékeljük a derékfájdalom intenzitását minden egyes mozgásnál. Ezután megvizsgáljuk a VAS-értékek különbségeit ezen aktív mozgások során a spondylosisban szenvedők és a nem specifikus derékfájdalomban szenvedők között.

Eredmények

Összesen 112 páciens vett részt a vizsgálatban. Közülük 71-nek spondylolysises stressztörése, 41-nek pedig nem specifikus derékfájása volt. Aktív mozgások előtt nem volt különbség a Vizuális Analóg Skála (VAS) és az ODI között. Minden aktív mozgás után újraértékeltük a fájdalmat, és kiderült, hogy oldalirányú hajlításnál a spondylosisban szenvedők fájdalomszintje szignifikánsan eltér a nem specifikus derékfájdalomban szenvedők fájdalomszintjétől. A spondylolysis csoportban átlagosan 2,9/10-es fájdalomszintet értünk el, míg a nem specifikus derékfájással küzdők oldalirányú hajlításnál 2,2/10-es Vizuális Analóg Skála (VAS) pontszámot értek el.

A ROC-analízis során a szerzők meghatározták a spondylolysisnek megfelelő, provokált derékfájdalom optimális VAS határértékét, mely 3,5 lett. Ennek szenzitivitása 43,7%, specificitása pedig 73,2%.

Kérdések és gondolatok

Jelentős különbség mutatkozott a Vizuális Analóg Skála (VAS) pontszámban a spondylolysises és a nem specifikus deréktáji fájdalommal küzdők között. A lateralis irányú hajlítás szignifikánsan több fájdalmat váltott ki a spondylolysises stressztöréssel rendelkezőkben, mint a nem specifikus deréktáji fájdalomban szenvedőkben. Azonban ez a 0,7 pontos különbség csekély, ezért megkérdőjelezhető, hogy klinikailag releváns és észrevehető-e.

Aktív teszteket választottunk, melyeket könnyen elmagyarázhatunk a páciensnek és gyorsan elvégezhetünk. Jó, hogy a tesztet csak egyszer ismételtük meg mindkét irányba, és a következő mozgást csak akkor vizsgáltuk, ha az előző mozgásból származó fájdalom már enyhült. Ez azért érdekes, mert valószínű, hogy így a wind-up jelenség (temporális szummáció) nem befolyásolta az eredményeket.

Beszélj hozzám szakértőként

A ROC-analízis 43,7%-os érzékenységet és 73,2%-os specificitást mutatott 3,5/10-es Vizuális Analóg Skála (VAS) pontszámnál lateralis irányú hajlításnál. Ezért a tesztnek nincs erős diagnosztikai értéke a spondylolysis sérülés kizárására vagy megerősítésére, ha a Vizuális Analóg Skála (VAS) pontszám lateralis irányú hajlítással meghaladja a 3,5-et. Ezt a ROC-görbe vizsgálatával is láthatod. Ha egy tesztnek erős diagnosztikai értéke van, a görbe függőlegesen felfelé halad az Y-tengellyel párhuzamosan, majd vízszintesen fut a keret tetején. Minél közelebb van a görbe a középponthoz (mint a szürke vonal), annál rosszabb a teszt diagnosztikai értéke, mivel ez a szürke vonal a véletlen metszéspontot ábrázolja. Ebben a tanulmányban az optimális határértéket, az érzékenységet és a specificitást is meghatározták, ami torzíthatta az eredményeket. Először egy tanulmányt kell végezni a határérték meghatározására, majd ezt a határértéket egy másik mintában kell tesztelni a megfelelő diagnosztikai érték (érzékenység és specificitás) meghatározásához.

Mivel ez egy retrospektív tanulmány volt, az eredményeit óvatosan kell kezelni. Az oldalirányú hajlítás jelentős különbséget mutatott a spondylolysisben szenvedők és az egészségesek között – ahogy a szerzők is írják. A diagnosztikai értéke alacsony, a provokált VAS fájdalom különbsége valószínűleg nem klinikailag releváns és észrevehető.

Fő üzenetek

Tanulmányunk eredményei azt mutatják, hogy az aktív lateralis hajlításnak nincs erős diagnosztikai értéke a nem specifikus vagy spondylolytikus eredetű derékfájdalom megkülönböztetésében, függetlenül a szerzők állításaitól. Ezért a teszt más, alacsony diagnosztikai értékű tesztek mellett is használható (mint például az egylábas hiperextenziós teszt, a hiperextenziós és -hajlítási tesztek, a Kemp teszt és a vertebralis percussion teszt) a spondylolysis gyanújának felállítására, anélkül, hogy a 3,5/10-es VAS határérték alapján diagnosztizálni tudnánk.

Spondylolysisben szenvedő páciensek rehabilitációs lehetőségei érdekelnek? Nézd meg ezt a videót, ahol a funkcionális progressziós gyakorlatokat mutatom be, melyekkel elkerülhető a gyakran előírt "relatív nyugalmi" állapot. https://www.youtube.com/watch?v=xFy9euq6_aU&t=250s

Referencia

Sugiura S, Aoki Y, Toyooka T, Shiga T, Takato O, Ishizaki T, Omori Y, Takata A, Kiguchi Y, Tsukioka A, Okamoto Y, Matsushita Y, Inage K, Ohtori S, Nishikawa S. Serdüléskor az oldalirányú hajlítás megkülönbözteti a korai stádiumú spondylolysist a nem specifikus derékfájástól. Musculoskelet Sci Pract. 2022 Feb 1;58:102526. doi: 10.1016/j.msksp.2022.102526. Epub megjelenés előtt. PMID: 35149279. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35149279/