Bemutatkozás

A röplabdázók gyakran végeznek ismétlődő mozdulatokat, például adogatást, ami jelentős terhelést ró a vállukra. Idővel ezek az ismétlődő mozdulatok sérülésekhez vezethetnek. Kutatások szerint a speciális programok a sportsérülések körülbelül 50%-át elkerülhetik. Bár a kézilabdázók számára léteznek sikeres vállsérülés-prevenciós programok, röplabdázók számára eddig nem volt igazolt program. Ennek eredményeként e tanulmány célja egy kifejezetten röplabdázók számára kifejlesztett és kiértékelt váll-prevenciós program létrehozása volt. Az ötlet az, hogy az edzők egy új eszközt kapjanak, amely segít nekik csökkenteni a játékosaik sérüléseit.

Módszerek

A tanulmányban nyolc csapat vett részt, összesen 93 játékossal. Négy csapatot (50 játékos) a prevenciós csoportba osztottunk, míg a másik négy csapatot (43 játékos) vakon a kontrollcsoportba.

A tanulmányban szereplő megelőző program a “Lüttich Egyetem Programja” néven ismert. Célunk, hogy beépítsük a röplabdázók bemelegítési rutinjába, felváltva a hagyományos bemelegítést. A program összesen kb. 24 percig tart, és három részre oszlik: futógyakorlatok (3 perc), megelőző gyakorlatok (18 perc) és egy végső gyakorlat (3 perc).

A program főként erősítő, pliometrikus és propriocepciós gyakorlatokra összpontosít. Ezek a gyakorlatok nagyrészt a vállra fókuszálnak, de a test más részeit és a kinetikus láncot is bevonják az egyensúly és a funkcionális mozgás javítása érdekében. A program olyan gyakorlatokat tartalmaz, mint például a váll külső rotátorának erősítése Theraband-dal, core stabilitás gyakorlatok, váll- és boka propriocepciós gyakorlatok, váll propriocepció Theraband-dal, passzoló gyakorlatok, külső rotátorok pliometrikus gyakorlatai és fekvőtámaszok. A különböző képességszintekhez igazodva a program eltérő nehézségű edzéseket is kínál.

Eredmények

Összehasonlítottuk a sérülés kockázatát a beavatkozási csoport (akik követték a prevenciós programot) és a kontrollcsoport (akik nem követték a programot) között. Az eredmények azt mutatták, hogy a sérülések előfordulási gyakorisága alacsonyabb volt a beavatkozási csoportban a kontrollcsoporthoz képest. Konkrétan, a prevenciós csoportban 5,1 sérülés/1000 játékóra volt az előfordulási gyakoriság, míg a kontrollcsoportban 7,1 sérülés/1000 játékóra. Ez a különbség a sérülések előfordulási gyakoriságában 0,71-es RR-hez vezetett (95% CI 0,476 – 1,08).

A vállsérüléseket vizsgálva, a kontrollcsoport 26,8%-ának, míg az intervenciós csoportnak csupán 12,8%-ának volt vállsérülése. Ez 0,47-es RR-hez vezetett (95% CI 0,193 – 1,173). A vállsérülést szenvedők kétharmadának kórtörténetében szerepelt vállsérülés.

Férfi játékosoknál a vállsérülések kockázata szignifikánsan alacsonyabb volt a prevenciós csoportban a kontrollcsoporthoz képest, 0,253 kockázati aránnyal (95% CI 0,057 – 1,118). Ezt úgy számítottuk ki, hogy a kontrollcsoportban a játékosok 31,6%-a szenvedett vállsérülést, szemben az intervenciós csoport 8%-ával.

A sérülések súlyossága jelentősen eltért a két csoport között. A beavatkozási csoportban kevésbé súlyos sérüléseket szenvedtek, melyek kisebb hatással voltak a teljesítményre.

A tanulmány fő célja a röplabdázók vállsérüléseinek prevenciós programjának megvalósíthatóságának és betartásának felmérése volt. Azt tapasztaltuk, hogy nem minden résztvevő tartotta be teljes mértékben a gyakorlatokat. Bár hetente kétszer javasoltuk a program elvégzését, a résztvevőknek csupán 16,67%-a végezte a prevenciós gyakorlatokat hetente több mint 1,5 alkalommal.

Kérdések és gondolatok

A beavatkozási csoportban 5,1 sérülés történt 1000 játékóránként, míg a kontrollcsoportban 7,1. A sérülés előfordulási gyakorisága statisztikailag szignifikáns a p-érték alapján. Ezt jelentették a szerzők is, jelezve, hogy a prevenciós program pozitív hatással volt a röplabdázók sérüléseinek csökkentésére. Nem értem, miért publikálhatták ezt, mivel a konfidencia intervallum tartalmazza az “1” nullértéket. A 95%-os konfidencia intervallum alapján a sérülések csökkenése 1000 óránként nem szignifikáns, ellentétben a publikációval. A statisztikai teszt helyes értelmezése rendkívül fontos publikáláskor, az ilyen hibák a helytelen értelmezés felhasználásával vezetnek publikációhoz. Hibásan értelmezték, a 3 úgynevezett szignifikáns kockázati arányból egyiket sem értelmezték helyesen. A konfidencia intervallum minden esetben tartalmazta a nullértéket, így nem volt szignifikáns, mégis statisztikai szignifikanciát jelentettek.

A gyógytornászok segítenek a röplabdázóknak a sérülések prevenciójában és a megfelelő gyakorlatok kiválasztásában. A tanulmány eredményei szerint a prevenciós program 2 sérüléssel csökkentette a kockázatot 1000 óra játék alatt. Talán nem éri meg beépíteni egy klub programjába.

Azt mondom, ne kövessünk prevenciós programokat? Épp ellenkezőleg! De el kell ismernünk, hogy nem minden helyzet jósolható meg. Kicsavarhatod a bokád autóból kiszálláskor, annak ellenére, hogy rendszeresen végzel stabilitásfejlesztő gyakorlatokat. De a gyakorlatba átültetett prevenciós programoknak valódi változást kell hozniuk, különben csak idő- és pénzpazarlás.

A program nem ért el jobb eredményeket, mert nem tartották be pontosan az előírásokat. A program időtartamát és tartalmát úgy alakítsd, hogy jobban megfeleljen a játékosok és edzők igényeinek!

Beszélj hozzám szakértőként

A kockázati arány összehasonlítja a kockázatot két csoport között. Viszont van egy bökkenő. Képzelj el két tanulmányt: az egyikben a kockázat 0,2% és 0,1% két csoportban, a másikban pedig 90% és 45%. Mindkét vizsgálat ugyanazt a 2-es kockázati arányt adná, ami azt sugallja, hogy a beavatkozási csoport kétszer akkora kockázattal néz szembe. Azonban az első tanulmány csak egy kisebb kockázatnövekedést (0,1%) talált, míg a második egy sokkal nagyobb növekedést (45%). Ennek eredményeként a kockázati arány puszta közzététele az első esetben jelentősebbnek, a második esetben kevésbé fontosnak tüntetheti fel a hatást. Létfontosságú a tényleges számok tanulmányozása a pontos hatás megértéséhez. Valóban, ha 1000 óra játékonként 7,1 sérülést hasonlítunk össze 5,1 sérüléssel, vajon megéri ez a program az erőfeszítést?

Ugyanazon klub összes játékosát ugyanabba a beavatkozási csoportba osztottuk be. Ezzel biztosítottuk, hogy a prevenciós programból ne kerüljenek információk a kontrollcsoportba.

Fő üzenetek

A tanulmány eredményei alapján a vállsérülések megelőzésére szolgáló program nem tűnik ígéretesnek a megvalósíthatóság, a betartás és a (váll)sérülések kockázatának csökkentése szempontjából a röplabdázók körében.

Referencia

Tooth C, Schwartz C, Croisier JL, Gofflot A, Bornheim S, Forthomme B. Vállsérülések prevenciója röplabdázóknál: A bemelegítési rutin hasznossága és hatékonysága. Phys Ther Sport. 2023 Nov;64:97-103. doi: 10.1016/j.ptsp.2023.09.006. Epub 2023 Sep 30. PMID: 37812954. 

További források

Szumilas M. A valószínűségi hányadosok magyarázata. J Can Acad Child Adolesc Psychiatry. 2010 Aug;19(3):227-9. Hiba javítva: J Can Acad Child Adolesc Psychiatry. 2015 Winter;24(1):58. PMID: 20842279; PMCID: PMC2938757. 

Tan, S. H. és Tan, S. B. (2010). A konfidenciaintervallumok helyes értelmezése. Proceedings of Singapore Healthcare, 19(3), 276-278. 

George A, Stead TS, Ganti L. What’s the Risk: (Mi a kockázat?) Differentiating Risk Ratios, Odds Ratios, and Hazard Ratios? (A kockázati arányok, esélyhányadosok és a hazard arányok megkülönböztetése?) Cureus. 2020 Aug 26;12(8):e10047. doi: 10.7759/cureus.10047. PMID: 32983737; PMCID: PMC7515812.