Kutatás
Diagnózis & Képalkotás
2024. november 18
Biztonsági hálós kommunikáció a gyógytornában
Bemutatkozás
Mivel egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a betegek bevonására bizonyos mozgásszervi állapotok kezelésébe, az egészségügyi szolgáltatókkal való konzultációk gyakorisága gyakran csökken. Ezeken a konzultációkon tájékoztatjuk a betegeket panaszaik jellegéről és arról, hogyan ellenőrizhetik hatékonyan állapotukat. Sok esetben konkrét diagnózist nem tudunk adni, például; a derékfájdalom panaszok több mint 90%-ában hiányzik a világos patoanatómiai ok. A panasz pontos eredete ezért ismeretlen lehet, és ez diagnosztikai bizonytalansághoz vezet, amit figyelembe kell vennünk. A biztonsági háló, mely tájékoztatja a betegeket az állapotuk nyomon követéséről, és arról, mit tegyenek, ha a tünetek továbbra is fennállnak vagy súlyosbodnak, a mozgásszervi gyógytorna gyakorlatának lényeges eleme a diagnosztikai bizonytalanság kezelésére. Továbbá, csökkenti a kockázatát annak, hogy a súlyosbodó/tartós tünetekkel járó ellátás késedelmes keresése ártalommal járjon. Erről már sok kutatás elérhető a Cauda Equina szindrómával kapcsolatban, de hiányzik a célzott biztonsági hálózati kommunikáció a gyógytornában a derékfájdalomra, ami a területünkön az egyik leggyakoribb mozgásszervi panasz. Ezért ez a tanulmány a gyógytornában alkalmazott biztonsági hálózati kommunikációt vizsgálta, és megtanítja nekünk, mit tehetünk a javítás érdekében.
Módszerek
Ebben a tanulmányban 41 beteg és 12 gyógytornász 79 konzultációjának hangfelvételeit és átiratait elemeztük másodlagosan. A konzultációk – beleértve a kezdeti és az utánkövető találkozókat is – Dél-Anglia járóbeteg-szakrendelésein zajlottak. A korábban a háziorvosi gyakorlatban validált Safety-Netting Coding Tool (SaNCoT) segítségével kódoltuk és számszerűsítettük a biztonsági háló viselkedést ezeken az üléseken.
SaNCoT használata: lépésről lépésre
- Diagnosztikai bizonytalanság: A szoftver olyan kifejezéseket vizsgált, mint a "gondolom" vagy a "lehet, hogy", melyek diagnosztikai bizonytalanságra utalnak.
- Időbeli információk: Megvizsgáltuk, hogy a gyógytornászok adtak-e becslést a felépülésre vagy a progresszióra vonatkozóan.
- Biztonsági háló tanácsok: Mi megvizsgáljuk a tünetek nyomon követésére, a tünetek súlyosbodása esetén javasolt teendőkre és az utánkövetésre vonatkozó konkrét útmutatásokat, és azt, hogy a kapott tanácsok mennyire pontosak vagy általánosak.
- Kihasználatlan lehetőségek: Azt is észrevettük, hogy nem alkalmaztunk biztonsági hálót, különösen olyan tüneteknél, mint a lábfájdalom, ami súlyosabb állapotra utalhat.
Eredmények
Pácienseinknél egyenlő arányban fordult elő derékfájás alsó végtagi tünetekkel és derékfájás alsó végtagi tünetek nélkül.
A diagnosztikai bizonytalanság a legtöbb találkozón érezhető volt. A diagnosztikai bizonytalanság leginkább az új betegek konzultációi során volt tapasztalható (80,5%). Az utánkövetéses konzultációk körülbelül fele (52,6%) tartalmazott megfogalmazott diagnosztikai bizonytalanságot.
Nem közöltek konkrét időbeli információkat a betegekkel. Megosztottak információkat a prognózisról, de konkrét időkereteket nem adtak meg.
Nyolc beteg tájékoztatást kapott a biztonsági hálóról, hogy hogyan figyeljék a jeleket és a tüneteket, és milyen intézkedéseket kell tenniük a rosszabbodás esetén. Ezt az információt 12 konzultáció során 19 alkalommal közöltük. Ezt a biztonsági hálóval kapcsolatos tájékoztatást leginkább az utánkövető konzultációk során adtuk.
A biztonsági háló kommunikációja többnyire tanácsokat tartalmazott a szorosan követendő jelekre és tünetekre vonatkozóan. Például, ha derékfájdalommal és lábhoz kapcsolódó tünetekkel küzdő páciensnél zsibbadás jelentkezik, azt javasoltuk, hogy figyelje a lábfej és a nagylábujj erejét. Sajnálatos módon ezeket az információkat viszonylag nem specifikus módon közöltük.
A kommunikáció során leginkább azt magyaráztuk el, hogy miért és hogyan kérj segítséget, de nem tértünk ki arra, mit tegyél, ha rosszabbodik az állapotod.
A szerzők szerint a gyógytorna konzultációk során több lehetőséget is kihagytunk a biztonsági háló kiépítésére.
Kérdések és gondolatok
Mire emlékezzünk a gyógytornában a biztonsági háló kommunikációval kapcsolatban? A fájdalom jellegéről való kommunikáció magában foglalhatja a diagnosztikai bizonytalanságot is. Főleg, mivel a derékfájás nagy része konkrét, mögöttes kórtani ok nélkül jelentkezik. Sok gyógytornász attól tart, hogy ha nem tudja, honnan erednek a panaszok, az a beteg szemében tudáshiánynak tűnik. Ahelyett, hogy ettől félnél, szerintem sok derékfájást nem specifikus "károsodás" okoz, ezért nem súlyos és nem is veszélyes. Ezt az információt azzal egészítsd ki, hogy miért gondolod, hogy az illetőnek nem kell tartania a súlyos állapottól, ami sokkal értékesebb és megnyugtatóbb. Ezután a következő lépés a részletes biztonsági háló információk megadása. Különösen akkor, ha valakinek olyan tünetei vannak, amelyek egy konkrét hátfájás diagnózisba illeszkednek, tudnia kell a mit, miért, mikor és hogyan kérdésekre a választ, és ezt közvetlen és konkrét módon kell közölni. Ha azt szeretnéd, hogy valaki jobban megértse az állapotát, és azt, hogy hogyan figyelje a súlyosbodó tüneteket, jelezd
- Milyen konkrét tünetekre figyelj: például ha valakinek derékfájdalma és kisugárzó lábfájdalma van, és csökkent a képessége a lábfej vagy a nagylábujj hátrafeszítésére
- Fontos a tünetek követése, hogy a betegek azonnal jelentsék azokat, elkerülve a késedelmet.
- Mikor kell cselekedned
- Hogyan és mit tegyél: például fordulj a háziorvoshoz, menj vissza a gyógytorna osztályra vagy a sürgősségi osztályra
Kiderült, hogy a prognosztikai információk használata nagyon fontos, de gyakran hiányzik. Ez részben a derékfájás prognózisával kapcsolatos nagymennyiségű információval, de az alkalmazott eredmények magas heterogenitásával magyarázható. Itt konkrét tanácsokat is adhatunk a különböző eredményekkel kapcsolatban.
A gyógytornában a biztonsági háló kommunikációja a derékfájás kezelésére ajánlott eljárás része. (Finucane és munkatársai, 2020)
Beszélj hozzám szakértőként
Ne feledjük, a tanulmány adatai több mint 10 éve gyűltek, és azóta sok minden változott a gyógytorna területén. Az adatok nem általánosíthatók a mai ellátásra, és az Egyesült Királyságban végezték, ami szintén korlátozhatja az általánosíthatóságot más egészségügyi ellátórendszerekre. A jelenlegi tanulmány rávilágít olyan szempontokra, amelyekkel a kommunikációnk során nem mindig vagyunk tisztában. Ügyeljünk arra, hogy a gyógytorna konzultációk során ne hagyjuk ki a biztonsági hálóval kapcsolatos információk integrálásának lehetőségeit.
A jelenlegi tanulmány a gyógytornászok és a háziorvosok közötti biztonsági háló kommunikáció mennyiségét hasonlította össze, és azt találtuk, hogy a háziorvosok sokkal több biztonsági hálót alkalmaznak. Azonban ne felejtsd el, hogy egy utánkövetéses gyógytorna konzultáció is tekinthető egyfajta biztonsági hálónak. Mivel a biztonsági háló kommunikációja a bizonytalanság kezelésének betegközpontú megközelítése, fontos, hogy ne felejtsd el a konzultációid során.
Főbb üzenetek
Ez a tanulmány rávilágít a gyógytornában tapasztalható, hiányos kommunikációra. Bár az adatokat régen gyűjtöttük, és a kommunikáció azóta sokat változott, érdemes megvizsgálni, hogyan közlik a szakemberek a diagnosztikai bizonytalanságot. A reális prognosztikai időkeretek megbeszélése segít a betegeknek jobban megérteni az állapotukat, és megtudni, mikor kell cselekedniük, ha a tünetek továbbra is fennállnak vagy súlyosbodnak. Ha konkrét utasításokat adunk arra vonatkozóan, hogy milyen tüneteket kell figyelni (például: paresztézia, izomerő csökkenése vagy fájdalomváltozások), és világos visszatérési pontokat határozunk meg, megelőzhetjük a szövődmények kezelésének késedelmét.
Referencia
Tudj meg többet
GYARAPÍTSD A DEREKAD FÁJDALMÁRÓL SZÓLÓ TUDÁSOD INGYEN
5 létfontosságú lecke, amit az egyetemen nem tanulsz meg, de azonnal javíthatod a derékfájós betegek egészségügyi ellátását fillérek nélkül
