Kutatás
Boka/Lábfej
2024. augusztus 5
Futással összefüggő sérülések és azok leküzdése
Bemutatkozás
Tapasztalt és kezdő futóknál gyakoriak a futással kapcsolatos sérülések, leginkább az alsó végtagokon. Beszélnünk kell a futás pozitív hatásairól, hiszen az egész testre gyakorolt előnyei egyértelműek. A futás káros hatásainak (sérülések) minimalizálása érdekében fontos megérteni, hogy mi történik az alsó végtagban egy futóedzés során, mind edzés, mind rehabilitáció szempontjából. Ebben a tanulmányban a szerzők a különböző típusú futóprotokollok hatásait vizsgálták három gyakran sérült testtájékon. Az elemzésből származó információk segíthetnek az edzéstervezésben és a rehabilitációban.
Módszerek
Ez a tanulmány 19 egészséges résztvevőt vizsgált, akik sérülésmentesek voltak és rendszeresen futópadon edzettek. Akkor vehettél részt, ha 18 és 45 év közötti vagy, a BMI-d <26kg/m2, és az elmúlt 3 hónapban nem volt sérülésed.
Részt vehettek egy teszten, ahol rövid, egyperces futásokat végeztek adatgyűjtés közben. 26 ponton helyeztünk el retroreflektív markereket. Rögzítettük a talajreakciós erőket, valamint az alsótest és a törzs kinematikáját.
Először a résztvevők egy 8 perces futást végeztek 2,78 m/s sebességgel a futópad megismerése érdekében. Ezután 4 percet futottak 3,33 m/s sebességgel, hogy meghatározzuk az általuk preferált lépésszámot. Több 1 perces futást végeztek különböző sebességeken, emelkedőn vagy lejtőn. A futások sorrendje randomizált volt. Az összes lejtőn végzett futás 2,78 m/s sebességgel történt. A lejtős futásokat követően a résztvevők 3,33 m/s sebességgel futottak, az általuk preferált lépésszámot használva. Ezután megkértük őket, hogy fussanak nagyobb lépésszámmal (+10 lépés percenként) és kisebb lépésszámmal (-10 lépés percenként), követve egy metronóm ütemét.
A retroreflektív markerekből származó adatok felhasználásával egy 22 testrészt, 37 szabadságfokot és 80 izmot tartalmazó mozgásszervi modellt hoztunk létre. A modellt minden résztvevő testösszetételére alakítottuk.
Ezekből az adatokból meghatároztuk a terhelést és a károsodást a patellofemorális ízületben, a sípcsonton és az Achilles-ínban. Mivel a szövetek károsodásának mértéke függ a terhelés időtartamától, mértékétől és gyakoriságától, a következők szerint járunk el a különböző terhelési paraméterek kiszámításakor.
- Lépésenkénti csúcsterhelés: Ez a lépésenkénti maximális stressz (a patellofemorális ízületen és a sípcsonton) vagy húzódás (az Achilles-ínon) értéket mutatja.
- A "csúcs stressz" vagy "húzódás" kifejezés a futás közben a testszöveteink által tapasztalt legnagyobb nyomásra vagy deformációra utal. Ez lényegében a legnagyobb erő vagy nyújtás, amit a szöveteinknek el kell viselniuk
- A csúcsfeszültség vagy -terhelés információt adhat a csontok és inak potenciális sérülési kockázatáról. A csúcsfeszültség vagy -terhelés megértése segít jobban átlátni, hogy mennyi terhelés éri a testszöveteinket, és ez hogyan befolyásolhatja az egészségüket és a teherbírásukat
- Terhelési Impulzus: Mivel a terhelés mértéke függ a terhelés időtartamától, a terhelési impulzust a járásciklus alatti stressz vagy húzódás alapján számítottuk ki.
- Súlyozott impulzus: A terhelés és a károsodás közötti nemlineáris összefüggés miatt a stressz vagy a húzódás empirikusan levezetett kitevőre van emelve.
- A súlyozott impulzus figyelembe veszi a szövetek sérülékenységét és megfelelő súlyozást alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a sérülésekre hajlamosabb szövetek nagyobb súllyal szerepelnek a számításban.
- Kumulatív impulzus: A terhelés gyakoriságának figyelembe vétele érdekében a stressz- vagy húzódásimpulzust megszorozzuk a kilométerenkénti lépések számával
Eredmények
10 férfi és 9 női résztvevővel számolunk, átlagosan 23,6 évesek. Átlagosan 174 cm magasak és 67,2 kg a súlyuk.
A különböző futási állapotok vizsgálatakor a következő eredményeket kaptuk.
- Növeld a sebességet
- Fokozd a sípcsont és a patellofemorális ízület csúcsstresszét, valamint az Achilles-ín húzódását
- Csökkentse a sípcsont és az Achilles-ín terhelését
- A patellofemorális ízület impulzusa változatlan marad
- Emeld meg a futópad dőlésszögét (nagyobb emelkedő)!
- Csökkentheted a patellofemorális ízületre nehezedő csúcsstresszt
- Növeli a sípcsont stresszcsúcsát és az Achilles-ín húzódását
- Csökkentheted a patellofemorális ízület terhelését
- Növeljük az impulzust a sípcsonton és az Achilles-ínban
- Csökkentsd a futópad dőlésszögét (nagyobb lejtő)!
- Növeld a patellofemorális ízület csúcsértékét, valamint a sípcsonti stresszt és impulzust
- Csökkentjük az Achilles-ín csúcsfeszülését és impulzusát
- Növeld a lépésszámot
- Csökkenti a csúcs stresszt, húzódást és impulzust mindhárom területen
A futás során rengeteg lépést teszel. Kiszámítjuk a kumulatív terhelést és a súlyozott impulzust a stressz- és húzódásimpulzusokból a megtett lépések száma alapján.
A nagyobb futási sebesség hatása:
- A futási sebesség növelésével csökken a patellofemorális ízület és a sípcsont kumulatív terhelési impulzusa, valamint az Achilles-ín kumulatív húzódási impulzusa
- A futási sebesség növelésével fokozzuk a patellofemorális ízület kumulatív terhelését
Dőlésszög hatásai:
- A meredekebb emelkedőn való futás csökkenti a patellofemorális kumulatív stressz impulzust és a súlyozott impulzust, viszont növeli a sípcsonti és az Achilles-ín kumulatív stressz- és húzódás impulzusait, illetve a súlyozott impulzusokat.
- Lejtőn futáskor nő a patellofemorális és a sípcsonti kumulatív stressz, de csökken az Achilles-ín kumulatív húzódása.
Lépésfrekvencia hatásai:
- A lépésszám növelésével csökken a patellofemorális ízület és az Achilles-ín kumulatív stressz- és húzódás súlyozott impulzusa, de a sípcsont esetében nem
Kérdések és gondolatok
A szerzők a szövetek terhelésének időtartamából, mértékéből és gyakoriságából eredő károsodás mértékét kívánták kiszámítani. Bár érdekes tudni, a cikk csak a futás által a patellofemorális ízületben, a sípcsonton és az Achilles-ínban okozott károkat veszi figyelembe. Nem veszi figyelembe az ízületek és struktúrák terhelésének szükségességét az egészség megőrzéséhez. Így a futás által ezen szövetekre gyakorolt védő hatásokat elhanyagolják. Bár teljesen megértem, hogy tudnunk kell, mit okozhat a futás az ízületeinkben, a szerzők kihagyták a lehetőséget, hogy elmagyarázzák, mit tehetünk az ízületeink védelmében. Én most erre fogok törekedni.
- Achilles-ín problémák esetén fájdalomcsillapítást érhetsz el, ha lassabban futsz, lejtőn futsz, kerülöd a felfelé futást vagy növeled a lépéskadenciát
- Patellofemorális ízületi problémák esetén a lassabb, vízszintes vagy emelkedő futás, illetve a lépéskadencia növelése lehet a legjobb megoldás
- Sípcsonti problémák esetén lassíts, fuss síkabb felületen, és növeld a lépéskadenciát
De tényleg csak az izomkárosodás számít?
Bár a futást általában nagy terheléssel járó sportnak tartják, amely veszélyeztetheti az ízületek egészségét, a bizonyítékok azt mutatják, hogy ha helyesen és jó biomechanikával végezzük, akkor segíthet az ízületek védelmében. A futás javíthatja az ízületek egészségét azáltal, hogy elősegíti a pozitív alkalmazkodást, növeli a porcszintézist és fenntartja az ízületek integritását, potenciálisan csökkentve a sérülések és degeneratív rendellenességek kockázatát.
A tanulmány eredményei segítenek megérteni, mi történik a sípcsonton, a patellofemoralis ízületben és az Achilles-ínban. A különböző lehetőségek (sebesség, lejtés és lépésszám) segítségével megérthetjük, hogyan alkalmazkodjunk a futáshoz, ha problémák merülnek fel.
Beszélj hozzám szakértőként
Ez a tanulmány kis mintán, csupán 19 résztvevővel készült. Mivel az alanyok Achilles-ina, sípcsontja és patellofemoralis ízülete is teljesen egészséges volt, az eredmények eltérhetnek a fájdalomtól vagy mozgásszervi állapottól szenvedőknél.
A mozgásszervi modell segítségével, amely becslést ad a testrészekre ható erőkről és terhelésekről, a szerzők modern megközelítést alkalmaztak e dinamikus 3D mozgások kiszámításához. A modellhez azonban feltételezésekre van szükség, például a maximális izomerő tekintetében, ezért ez továbbra is csak egy becslés.
A futást futópadon értékeltük, ami eltérhet a szabadtéri futástól. A sebesség szabadidős célokra magas volt, mivel a legalacsonyabb sebesség már 10 km/h, a leggyorsabb pedig 18 km/h volt. A szerzők jelezték, hogy sok futó számára ezek a sebességek túl megterhelőek voltak. Ez befolyásolhatta az eredményeket.
Fő üzenetek
A modell meghatározta az Achilles-ín, a sípcsont és a patellofemorális ízület terhelését. Ezek a helyek azért lettek kiválasztva, mert itt fordulnak elő leggyakrabban a futással kapcsolatos alsó végtagi sérülések. A különböző futási körülmények terhelésre és károsodásra gyakorolt hatásának megértése értékes betekintést nyújt a gyógytornászok számára. A futási sebesség, a felület dőlésszöge és a kadencia manipulálásával a klinikusok személyre szabhatják a rehabilitációs programokat a terhelés csökkentése és a futással kapcsolatos sérülések hatékony megelőzése érdekében.
Referencia
Kapcsolódó kutatások
FEJLESZD A FUTÁSSAL KAPCSOLATOS CSÍPŐFÁJDALOM DIFFERENCIÁLDIAGNÓZISÁT – INGYEN!
Ne kockáztasd, hogy figyelmen kívül hagyj vészjosló jeleket, vagy hogy a futókat rossz diagnózis alapján kezeld! Ez a webinár segít elkerülni a terapeuták által elkövetett hibákat!
