Bemutatkozás

A patellofemorális fájdalom (PFP) gyakori állapot, ami korlátozza a futókat a mindennapi életükben és az edzésben. A PFP kialakulásához belső és külső tényezők is kapcsolódnak. Mivel a belső tényezők nem mindig befolyásolhatók (patella követése vagy rossz beállítás), nagy figyelmet fordítunk a PFP kialakulásához hozzájáruló külső tényezőkre. A Alammari és mtsai (2023) szisztematikus áttekintésükben és meta-analízisükben bizonyítékot találtak a csípő erősítésének hozzáadására a PFP enyhítésére és a funkció javítására. Ugyanakkor egyeseknél, különösen a futóknál, az állapot kialakulását a túlzott ízületi terhelés okozhatja. Ezért a futótevékenységek nagy hatású terhelésének csökkentésére irányuló stratégiák pozitívan befolyásolhatják a PFP-t. A kadencia növelése és a lépésszélesség csökkentése könnyen módosítható tényezők, és ennek a keresztmetszeti tanulmánynak a szerzői szerették volna feltárni ezen futási adaptációk hatását a PFP-re.

Módszerek

Ebben a keresztmetszeti tanulmányban a szerzők PFP-ben szenvedő férfi futókat vontak be. 18 és 45 év közöttiek voltak, és legalább 15 km-t futottak hetente. A PFP-t akkor diagnosztizálták, ha legalább 6 hete nem traumás kezdetű peripatelláris fájdalomról számoltak be, melynek fájdalom intenzitása futás közben vagy után minimum 3/10 a VAS skálán. Ezenkívül térdfájdalmat kellett jelezniük a következő tevékenységek közül legalább 3-nál:

• Lépcsőzés felfelé vagy lefelé
• Térdelés
• Guggolás
• Ellenállás a térd nyújtásakor
• Hosszú ideig tartó ülés

A térdízületre ható lábérintkezési minta és futási kadencia befolyásának vizsgálatához számítsd ki a patellofemorális terhelést a térdízületi szög és a pillanatok mérésével. Helyezz fényvisszaverő jelölőket a superior iliacalis gerincre, keresztcsontra, nagy trochanterekre, medialis és lateralis femorális epicondylusokra, medialis és lateralis malleolusokra, az első és ötödik metatarsalis fejekre, valamint a nagylábujjak és a sarkak végére.

Ezután a résztvevők hat futóvizsgálatot végeztek, ahol a kadenciát és a lábfej érintkezési mintázatát úgy állították be, hogy 6 különböző állapotot hozzanak létre:

1. A hátsó lábfejjel történő futás előnyben részesített kadenciával
2. A preferált kadenciával és elülső lábfej érkezéssel fuss
3. Hátsó lábfejre érkezve, a kívánt kadencia -10%-án futunk
4. Futás az ideális kadencia -10%-án, lábfejre érkezéssel
5. Hátsó lábbal érkezve fussunk a preferált kadencia +10%-án
6. Ha lábfejjel érkezel, fuss a preferált kadencia +10%-án

Eredmények

Húsz PFP-s férfi futó vett részt a tanulmányban, és végezték el a futópróbákat. Átlagéletkoruk 22,5 év volt, és a tüneteik közel 12 hete álltak fenn. A preferált lábérintkezési mintázatuk sarokra érkezés volt, és 169 lépés/perc kadenciával futottak.

2,71 m/s átlagsebességgel futottak, és az általuk preferált kadencia átlagos lépéshossza 1,01 méter volt.

Csúcsízületi szög

A szerzők nem találtak interakciós hatást a 3D-s csúcs térdízületi szögek között, de szignifikáns különbséget fedeztek fel a csúcs térdhajlítási és befelé rotációs szögekben. A magasabb futó kadencia alacsonyabb térdhajlítási szöget eredményezett, összehasonlítva az ideális kadenciával.

A hátsó- és elülső lábfej érkezésnél a magasabb kadencia nagyobb befelé rotációs szöget eredményezett, mint az alacsonyabb kadenciával való futás.

Elülsőláb-érintésnél minden kadenciaértéknél kisebb a térd hajlítási szöge. Elülsőláb-érintésnél nagyobb adductiót, hátulsóláb-érintésnél nagyobb abductiót tapasztalhatsz a térdben.

Csúcs ízületi nyomaték

Magasabb kadenciával a térdízület csúcsnyújtó nyomatéka alacsonyabb, akár elöl, akár hátul éri a talajt a lábad, mint alacsonyabb kadenciával.

A megnövelt kadencia kisebb befelé rotációs nyomatékot eredményezett, mint egy alacsonyabb kadencia

Elülső lábfejre érkezve fuss, mert ez növeli a térd hajlítását, viszont csökkenti a térd nyújtását és az adductiót, függetlenül a futás kadenciájától.

Patellofemorális ízületi kontakt erő és stressz

Futás közben a patellofemorális érintkezési erők és a stressz alacsonyabbak voltak magasabb kadencia esetén, függetlenül attól, hogy a résztvevők milyen lábfej-technikával futottak a megszokott tempójukban. Másrészről, a láb elülső részével történő érkezés alacsonyabb patellofemorális ízületi terhelést és patellofemorális stresszt eredményezett, mint a sarokkal történő érkezés minden kadencia esetén.

Kérdések és gondolatok

Összefoglalva, a tanulmány megállapította, hogy a kadencia növelésével és a láb elülső részére való érkezéssel csökkenthetők a patellofemorális ízület terhelési csúcsai. Ez azt jelenti, hogy patellofemorális fájdalom esetén javasolhatod a futónak a lépésszám növelését és a lábujjhegyre érkezést.

Mindenki futótechnikáját véglegesen meg kell változtatni a patellofemorális ízület kímélése érdekében? Természetesen nem. A vizsgálat eredményei azonban érdekes betekintést nyújtanak a futás biomechanikájába és a futótechnika megváltoztatásának a patellofemorális ízületre gyakorolt hatásaiba. Burke et al., (2021) és Dillon et al. (2023) egymástól függetlenül jelezték, hogy a lábfej leütési mintázata nem függ össze a futás okozta sérülésekkel. Mint ilyen, ezeket a futóadaptációkat nem szabad elsődleges megelőzésként előírni, hanem inkább a terhelés átmeneti megváltoztatására és az állapot kezelésére szolgálhatnak.

A térdnyújtó nyomaték egy biomechanikai mérőszám, ami a térdnyújtó izmok által létrehozott forgatónyomatékot méri a tevékenységek során. Kulcsfontosságú a térdnyújtást igénylő mozgásoknál, mint például a járás, az ugrás és a súlytartás. A térdnyújtó nyomaték kiszámításához a quadricepsz izmok és az erőkar együttes erejét használjuk. A térdnyújtó nyomatékot tanulmányokban használták a patellofemorális ízületi dinamika jellemzésére különböző mozgások során. A térdnyújtó nyomaték változásait összefüggésbe hozták a térdízületi terhelés, az izom aktivációs mintázatok és az ízületi stabilitás változásaival is. A térdnyújtó nyomaték növekedése a patellofemorális ízületi erő és stressz növekedéséhez vezet, míg a patellofemorális ízületi stressz csökkentése és a csúcs térdnyújtó nyomatékok javíthatják a fájdalmat és a funkciót a patellofemorális diszkomforttal küzdőknél (Anderson et al., 2022). Továbbá, kimutatták, hogy a quadricepsz izomereje, ami hozzájárul a térdnyújtó nyomatékhoz, megváltoztatja a patellofemorális kinematikát, ami szerepet játszik a patellofemorális fájdalom kezelésében (Zhang et al., 2021).

• A tanulmány eredményei szerint a futási kadencia növelése csökkenti a térd nyújtó nyomatékát, azaz a quadricepsznek kevesebb erőt kell kifejtenie az alacsonyabb kadenciájú futáshoz képest, így a patellofemorális ízület terhelése is csökken.
• A láb elülső részével való futás fokozza a térd hajlítási nyomatékát. A térd hajlítási nyomatéka kulcsfontosságú futásnál, mert elnyeli minden egyes lépés ütését és előreviszi a testet. A térd hajlítási nyomatéka segít fokozatosan behajlítani a térdet, ahogy a láb a talajhoz ér, lehetővé téve a lábnak, hogy elnyelje az ütközés által generált lökést. Ez a hajlító mozgás elosztja a térdízületre ható nyomást.
• A térd belső rotációs nyomatéka az az erő, amely a lábszárat befelé forgatja a térdízületnél. Nagyobb kadenciával történő futás kisebb belső rotációs nyomatékot eredményezett, mint az alacsonyabb kadencia.
• Ha a futási kadenciát 10%-kal növeljük, és elülső lábfejjel érkezünk, a patellofemorális ízületre nehezedő stressz 42%-kal csökken. Ennek oka, hogy a térdhajlítás és a talajreakciós erők a támaszkodási fázisban csökkennek. Ez csökkenti a quadricepsz aktiválását, így a patella kevésbé érintkezik a patella-árokkal.

Beszélj hozzám szakértőként

A futócipőket egységesítettük a résztvevők körében. A cipők egységesítése szükséges, hogy összehasonlíthassuk az egyéneket egymással, és korlátozzuk a cipők hatását a gyűjtött adatokra. A tanulmány viszont nem vette figyelembe a résztvevők közötti egyéb anatómiai különbségeket. Például, akinek térd varusa van, más biomechanikát mutat, mint akinek semleges térde vagy valgus beállítottsága van. Hasonlóképpen, a patella konfigurációjának változásai a csúcsízületi kontakt stressz változásaihoz vezethetnek. Az egységesített cipők jó megoldást jelentenek az összehasonlítások egységesebbé tételére, de el tudom képzelni, hogy egy olyan cipőben futni, amelyet nem ismersz, furcsa és kényelmetlen érzés lenne, és ez is megváltoztathatja a térdízület futási biomechanikáját.

Bár a PFP-re vonatkozó futási adaptációk megváltoztak, és kimutatták, hogy a kadencia növelése és a láb elülső részére való érkezés előnyös, ez a tanulmány nem vizsgálta a patellofemorális ízületi kontakt erő és a fájdalom közötti kapcsolatot. Ezért nem adhat tanácsot a PFP csökkentésére. Ennek a tanulmánynak az eredményei csupán betekintést nyújtanak a PFP-re vonatkozó futási adaptációk biomechanikai szintű eredményeibe. Más tanulmányok azonban látszólag alátámasztják a patellofemorális stressz csökkentésének és a fájdalom enyhítésének elméletét.

Briani és mtsai. (2022) megállapították, hogy PFP esetén a nők olyan mozgási stratégiákat alkalmaztak, melyekkel a terhelés nagyobb részét a csípőízületre helyezték át a térdízület helyett, feltehetően a fájdalom elkerülése vagy kezelése érdekében. Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a futási adaptációk miatt csökkenő patellofemorális kontaktus stressz valószínűleg mérsékeli a fájdalmat.

Fő üzenetek

PFP esetén futási adaptációként növelheted a kadenciát és alkalmazhatsz elülső lábfej érkezést. Ezekkel az adaptációkkal csökkentheted a patellofemorális ízületre nehezedő terhelést, így kezelheted az állapotot. Ezekkel az adaptációkkal a PFP-s futók tovább futhatnak, annak ellenére, hogy ebben az állapotban szenvednek. Mivel a PFP hosszan tartó állapot is lehet, ezekkel az egyszerű futási technika változtatásokkal elkerülheted, hogy feladd a kedvenc sportodat, esetleg megtalálhatod a módját a fájdalom kezelésére.

Referencia

Wei Z, Hou X, Qi Y, Wang L. A lábfejérintési mintázatok és a kadencia hatása a patellofemorális ízület stresszére patellofemorális fájdalommal küzdő férfi futóknál. Phys Ther Sport. 2023 Nov 9;65:1-6. doi: 10.1016/j.ptsp.2023.10.006. Epub megjelenés előtt. PMID: 37976905. 

További források

Sisk, D. és Fredericson, M. (2019). A patellofemorális fájdalom kockázati tényezőinek, diagnózisának és kezelésének frissítése. Current Reviews in Musculoskeletal Medicine, 12(4), 534-541. 

Briani RV, Cannon J, Ducatti MHM, Priore LBD, Botta AFB, Magalhães FH, Azevedo FM. A patellofemorális fájdalom súlyosbodása megváltoztatja a törzsizom és az alsó végtag koordinációs mintáit, valamint a csípő-térd mechanikáját. J Biomech. 2022 Aug;141:111215. doi: 10.1016/j.jbiomech.2022.111215. Epub 2022 Jul 2. PMID: 35816782. 

Burke A, Dillon S, O’Connor S, Whyte EF, Gore S, Moran KA. Sérüléskockázati tényezők futóknál: A lábfej érkezési technikájának és osztályozásának szisztematikus áttekintése. Orthop J Sports Med. 2021. szept. 9.; 9(9):23259671211020283. doi: 10.1177/23259671211020283. PMID: 34527750; PMCID: PMC8436320.