Bemutatkozás

Mivel a sebészeti és nem sebészeti Achilles-ín szakadás kezelését összehasonlító friss vizsgálatok nem mutattak ki különbségeket a funkcionális eredményekben, utóbbit egyre inkább vizsgálják. Azonban keveset tudunk arról, hogy a különböző nem sebészeti rehabilitációs kezelések hogyan befolyásolják a teljes felépülést. Kevés az információ arról is, hogy összefüggésbe hozhatók-e az ín újraszakadásának fokozott kockázatával, és erről szól ez a vizsgálat!

Módszerek

A nem operatív kezelés utáni újraszakadási arányt vizsgáltuk. Vizsgáltuk még a szövődmények arányát (nyomásfájdalom, boka-merevség, be nem gyógyult ín, mélyvéna trombózis és tüdőembólia), a funkcionális eredményeket (Achilles-ín szakadás pontszám – ATRS), az életminőséget (EQ-5D-5L), a sportba való visszatérést, a munkába való visszatérést és a felhasznált erőforrásokat (teljes egészségügyi és személyes szociális ellátás költségei). A különböző rehabilitációs programokba beletartozott a korai teljes testsúlyterhelés (a teljes testsúlyterhelés megkezdése az Achilles-ín szakadást követő 4 héten belül) a nem terheléssel szemben, valamint a korai boka-mozgás (a boka-mozgás megkezdése az Achilles-ín szakadást követő 4 héten belül) a boka rögzítésével szemben.

Eredmények

8 RCT tanulmányt vontunk be, melyek 1992 és 2020 között jelentek meg, és 978 beteg adatait tartalmazták 9-54 hónapos követési idővel (78% férfi, átlagéletkor 46,1 év (21–79 év)). A torzítás kockázata összességében jó eredményeket mutatott. Azonban a 8 tanulmány közül csak 4 vakította megfelelően az eredmények értékelését. 2 tanulmány esetén adatokat szelektíven közöltek. Egyik tanulmány sem vakította a résztvevőket vagy a klinikusokat, de ez a szisztematikus áttekintés rámutatott, hogy ez nem is volt lehetséges (teljes rögzítés gipszben versus eltávolítható funkcionális rögzítőben).

A tanulmányok három különböző rehabilitációs sémát azonosítottak:

1. Testsúlyterhelés korán, funkcionális boka-mozgással
2. Korai testsúlyterhelés funkcionális boka mozgatás nélkül
3. Rögzítsd a bokát, ne terheld!

Az eredmények alapján, nincs különbség a korai testsúlyterhelés (funkcionális bokamozgással vagy anélkül) és a boka rögzítése (testsúlyterhelés nélkül) között. A részcsoport-elemzések nem mutattak ki szignifikáns különbségeket a 3 rehabilitációs kezelés között. A korai testsúlyterhelés funkcionális bokamozgással átlagosan 103 £-tal csökkentette a költségeket a boka rögzítéséhez képest testsúlyterhelés nélkül; azonban ezt csak egy tanulmány vizsgálta, és a konfidencia intervallum tartalmazza a 0-t (95% CI: -289 - 84), ezért ezt nem szabad valós különbségként értelmezni.

Beszélj hozzám szakértőként

Számos pozitívumot említhetünk ebben a szisztematikus áttekintésben. Először is, egy szigorú szisztematikus áttekintést végeztek a PRISMA irányelvek szerint, előre regisztrált protokollal. A Cochrane torzítási kockázat felmérő eszközt használták a torzítás felmérésére, és összességében jó eredményeket mutatott. A tanulmány az adatokat a kezelési szándék elvének megfelelően elemezte, és egy random-effektus modellt használt. A heterogenitást értékelték, és az egyik eredmény kivételével (szövődmények aránya, I-négyzet=57%) alacsonynak találták. Az ezen eredményre vonatkozó alcsoport-elemzés elfogadható heterogenitást tárt fel, így az alcsoportok közötti különbség hiánya ennek megfelelően értelmezhető. Az Egger és Begg tesztek nem mutattak utalást publikációs torzításra. A tanulmányok jogosultsága nem korlátozódott az angol nyelvre, tehát feltételezhető, hogy a nyelvi torzítás nem befolyásolta az eredményeket.

Ebben a tanulmányban csak néhány korlátozás található, de ezeket egyértelműen közölték. A sportágak és a munkatípusok homogenitása hiányzott a sportba való visszatérés, illetve a munkába való visszatérés elemzéseiben. Ez problémát jelenthet, mivel kevésbé teheti bizonyossá a következtetéseket. Másodszor, az ATRS-t és az EQ-5D-5L-t csak 3, illetve 2 tanulmányban vizsgálták, ezért lehetséges, hogy egy II. típusú statisztikai hiba befolyásolta az eredményeket (ami azt jelenti, hogy egy alultervezett analízis miatt a teszt nem volt képes kimutatni egy valódi különbséget).

Fő üzenetek

Mivel nem találtunk különbséget a testsúlyterheléses és nem testsúlyterheléses, valamint a funkcionális boka-mozgás és a boka-rögzítés között, arra következtethetünk, hogy a testsúlyterhelést és a funkcionális boka-mozgást is bele kell foglalni az Achilles-ín szakadásának rehabilitációjába. Főleg az elsődleges eredmény szempontjából biztosak lehetünk abban, hogy a korai testsúlyterhelést és a funkcionális boka-mozgást elkezdhetjük, mivel ez nincs hatással az újraszakadás arányára. A többi eredmény tekintetében bizton állíthatjuk, hogy a korai testsúlyterhelés és a funkcionális boka-mozgás nem növeli a szövődmények kockázatát. Feltételezhetjük, hogy a korai testsúlyterhelés nincs negatív hatással az életminőségre, a sportba való visszatérésre, a munkába való visszatérésre és a funkcionális eredményekre, de ezt óvatosan kell értelmezni, mivel a heterogenitás és az alultervezett elemzés lehetősége befolyásolhatta a következtetéseket.

A korai testsúlyterhelés nemcsak nagyobb önellátást biztosíthat, de megelőzheti a teljes immobilizáció okozta súlyos atrófiát is. Fontos lehet a helyreállításban is, mivel a testsúlyterhelés és a boka mozgása során keletkező mechanikai stressz segíthet a fibroblasztok és a tenociták megfelelő átrendeződésében a sérült ínban. Ennek eredményeként jobb ínjavulás és kisebb izomerő-vesztés várható, ami jelentős hatással lehet a felépülési folyamatra.

Referencia

Dai W, Leng X, és mtsai. Rehabilitációs eljárás az Achilles-ín szakadás nem-sebészeti kezelésére: Randomizált, kontrollált vizsgálatok szisztematikus áttekintése és metaanalízise. J Sci Med Sport. 2021 Jún;24(6):536-543. doi: 10.1016/j.jsams.2020.12.005. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33388266/