Ellen Vandyck
Kutatásvezető
Ahogy a testünkben lévő összes szövet, a sacroiliacalis ízület is okozhat derékfájdalom tüneteit. A kutatások sokszor próbálták értékelni a sacroiliacalis ízületi fájdalom provokációs tesztjeit, de az eredmények gyakran nagyon változóak. A használt referencia standardtól függően a sacroiliacalis ízületi fájdalom prevalenciája 10-64% között van. Egyes tanulmányok egyértelműen ellenzik ezen provokációs tesztek használatát, míg mások a klinikai gyakorlatban való alkalmazását javasolják. Hogy feltárjuk a sacroiliacalis ízületi fájdalom körüli bizonytalanságot, ez a tanulmány szisztematikusan megpróbálta áttekinteni a sacroiliacalis ízületi provokációs tesztek diagnosztikai pontosságát, meta-analízisek segítségével összevonva a bizonyítékokat.
Szisztematikus áttekintést és metaanalízist végeztünk diagnosztikai pontosságot vizsgáló tanulmányokkal. Ezekben a diagnosztikai pontossági tanulmányokban egy index tesztet hasonlítunk össze egy referencia teszttel (az úgynevezett aranystandarddal) az index teszt diagnosztikai képességének értékelésére.
Ebben a tanulmányban a sacroiliacalis ízület fájdalom provokációs tesztjeit választottuk ki egy klaszter formájában. Ezt összehasonlítottuk a sacroiliacalis ízületi fájdalom csillapítására szolgáló helyi intraartikuláris érzéstelenítő blokkokkal, amelyet referenciának vagy úgynevezett "arany standard" tesztnek tekintünk. A célállapot a sacroiliacalis ízületi fájdalom jelenléte volt az alkalmazott tesztcsoporttal.
1957 potenciális felvételből 5 tanulmány került be a szemlébe. A vizsgált provokációs klaszterek a következő tesztek kombinációit tartalmazták: distractiós teszt, thigh thrust teszt, Gaenslen-teszt, kompressziós teszt, sacral thrust teszt, flexiós abductiós kifelé rotáció (FABER) teszt, sacralis distractiós teszt, lateralis kompressziós teszt, Patrick-teszt, Yeoman-teszt, Newton-teszt és az ipsilaterális Gaenslan-teszt.
Az összevont értékek a következők: szenzitivitás 0,83 (95%CI: 0,62, 0,93), specificitás 0,86 (95%CI: 0,36, 0,79) és a tévesen pozitív arány 0,41 (95%CI: 0,21, 0,64). A megfelelő pozitív valószínűségi arány 2,13 (95%CI: 1,2, 3,9), a negatív valószínűségi arány pedig 0,33 (95%CI: 0,11, 0,72). A diagnosztikai esélyhányados 9,01 (95%CI: 1,72, 28,4). A tanulmányok jelentős heterogenitást mutattak.
Pozitív teszt és 20%-os pre-teszt valószínűség (prevalencia) esetén, 2,13-as pozitív likelihood aránnyal, a sacroiliacalis ízületi fájdalom teszt utáni valószínűsége 35%-ra nő. Tehát egy pozitív teszt nem sokat segít a sacroiliacalis ízületi fájdalom klinikai diagnózisában. Magasabb, 30%-os pre-teszt valószínűség (prevalencia) esetén a sacroiliacalis ízületi fájdalom okozta tünetek teszt utáni esélye 48%-ra nő. Ez még mindig nem elég ahhoz, hogy a sacroiliacalis ízületet tegyük felelőssé a páciens tüneteiért.
Negatív teszttel és 20%-os teszt előtti valószínűséggel a 0,33-as negatív likelihood arány 8%-os teszt utáni valószínűséghez vezet. 30%-os magasabb prevalencia esetén a sacroiliacalis ízület tüneteket okozó teszt utáni esélye 12%. Úgy tűnik, ez a csoport magabiztosabban használható a sacroiliacalis ízület mint a tünetek okának kizárására.
Ahelyett, hogy csak a szenzitivitást és a specificitást ábrázolták volna, a szerzők arra törekedtek, hogy a leleteket a klinikus számára könnyen alkalmazhatóvá tegyék a valószínűségi arányok közlésével. Ezekből a valószínűségi arányokból és a sacroiliacalis ízületi fájdalom tüneteket okozó lehetőségének a teszt előtti gyanújából kiszámítható a teszt utáni esély. A szerzők 2 különböző sacroiliacalis ízületi fájdalom prevalencia rátát használtak, a korábbi szisztematikus áttekintésekben talált populációs prevalenciák alapján: 20 és 30%. Ez pozitív teszt esetén 35%, illetve 48%-os teszt utáni valószínűséghez vezet. Mint láthatod, akár feldobhatsz egy érmét is, hogy megállapítsd, a sacroiliacalis ízület okozza-e a pácienseid tüneteit.
A fájdalom összetett természete valószínűleg nem ragadható meg csupán egyetlen fájdalom provokációs teszttel, vagy a diagnózis SIJ-be történő érzéstelenítő bejuttatásán alapul.
Ráadásul, ez a 20-30%-os prevalencia túlbecsült lehet. Egyes tanulmányok csak 2%-os prevalenciát mutatnak, így pozitív teszt esetén a teszt utáni valószínűség 4%, negatív teszt esetén pedig 1% lenne. Ez azt jelenti, hogy pozitív teszt után nem zárhatjuk ki a sacroiliacalis ízületi fájdalmat. Negatív teszt esetén biztosabb lehetsz abban, hogy kizárod a sacroiliacalis ízületet, mint a tünetek okát, de miért végeznéd el ezt a csoportosítást, ha a gyanúd már eleve ilyen alacsony (2%)? További probléma merül fel a referencia standard vizsgálatakor. Az érzéstelenítő blokkok használata nem tekinthető szilárd referencia standardnak, mivel ez az eljárás is adhat fals pozitív eredményeket. Ennek fényében óvatosan kell értelmezni ezeket az eredményeket.
A szerzők remek munkát végeztek a módszertani szempontok terén, mivel követtek minden szabványt a szisztematikus áttekintések és metaanalízisek megfelelő jelentéséhez. Az áttekintést előre bejegyezték a PROSPERO-ba, és a PRISMA irányelvek szerint készült a diagnosztikai tesztek pontosságának áttekintésére vonatkozóan. A tanulmányokat a QUADAS-szal értékelték, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat a GRADE ajánlások szerint pontozták.
Alapos keresést végeztünk több adatbázisban a kezdetektől 2020 szeptemberéig. Nem alkalmaztunk szűrőket, és a keresés teljessé tételéhez átvizsgáltuk a referencialistákat a potenciálisan megfelelő cikkek után, amelyeket a keresés kihagyhatott. A bevont vizsgálatok kézi keresését is elvégeztük. Feltételezhetjük tehát, hogy minden releváns cikk bekerült ebbe az áttekintésbe. Tanulmány korlátja, hogy a nyelvi szűrő csak az angol és német nyelvű tanulmányokra korlátozta a beválasztást.
Az eredmények jelentősen eltérnek, és a kevés tanulmány miatt nem végezhetők alcsoport-elemzések. Mivel minden tanulmány torzítási kockázata magas, a bizonyosság szintjét nagyon alacsonyra minősítettük le. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb tanulmány előre kiválasztott résztvevőket tartalmazott. Ez azt jelenti, hogy a sacroiliacalis ízület környékén fájdalommal küzdő, szakorvosi egységekbe beutalásra került betegek szerepeltek a vizsgálatban. Ez csökkenti az eredmények általánosíthatóságát a derékfájással küzdő, általános gyógytorna gyakorlatban részt vevő betegek populációjára.
Nagyon alacsony bizonyosságú bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a fájdalomprovokációs tesztek klaszterei alacsony pontossággal képesek kimutatni vagy kizárni, hogy a fájdalom oka az SIJ. Dobj fel egy érmét, ugyanaz. A sacroiliacalis ízületi fájdalom nagyobb bizalommal zárható ki, ha a klaszteren negatív eredményt érsz el. Az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók az általános gyógytorna gyakorlatára, mivel a bevont tanulmányokban részt vevő betegeket előválogatták, és speciális klinikákra irányították.
Készítettünk egy 100%-ban ingyenes e-könyvet 21 hasznos ortopédiai teszttel, testtájanként, hogy ma pontos diagnózist állíthass fel!