Bemutatkozás

A szerhasználati zavar (SUD) egy kezelhető neuroviselkedéses állapot, amelyet a kábítószer-, alkohol- vagy gyógyszeres kezelés kontrollálásának képtelensége jellemez1. Az Egyesült Államokban a krónikus fájdalomra felírt opioidok túladagolása pusztító SUD-járványt szított - mégis a gyógytorna, amely egyedülállóan alkalmas arra, hogy a fájdalmat a mozgás és a Neurológia segítségével kezelje, továbbra is alulhasznosított ebben a populációban.

A funkcionális rehabilitációban való speciális szakértelemmel és a fájdalom tudományában való előrehaladó ismeretekkel a gyógytornászok egyedülálló pozícióban vannak ahhoz, hogy megszakítsák ezt a káros ciklust. A SUD-ban szenvedő betegek gyakran csökkent kardiovaszkuláris fittség, izomgyengeség, és Mobilitás-károsodások-mind a Gyógytorna hatókörébe tartozó területek.

Bár ez a cikk az opioidokkal kapcsolatos esetekre összpontosít (visszatekintve az amerikai válságra), megállapításai azt mutatják, hogy a gyógytorna a szerhasználati zavarok esetében hogyan alakíthatja át a szélesebb körű pszichiátriai ellátást. Kihívjuk a hagyományos gyakorlati határokat azáltal, hogy:

1. A fájdalom kezelése opioidoktól való függés nélkül, bizonyítékokon alapuló, nem farmakológiai stratégiákkal.
2. A fizikai funkció helyreállítása a SUD-hez kapcsolódó dekondicionáltság leküzdésére.
3. A gyógytornászok szerepének kiterjesztése a multidiszciplináris SUD-csapatokban, a holisztikus ellátás hiányosságainak áthidalása.

Módszerek

Résztvevők

A résztvevőket ugyanazon amerikai egészségügyi rendszeren belül két bentlakásos Addiction Recovery Care (ARC) központból toborozták. A kohorsz kizárólag olyan nőkből állt, akik gyógyszeresen kezelt járóbeteg- vagy intenzív járóbeteg-kezelésben részesültek kábítószer-használati zavar miatt, és mindannyian megfeleltek a következő kritériumoknak: (1) mozgásszervi fájdalom jelenléte, (2) legalább 5 nappal az alkoholtól vagy gyógyszerektől való elvonás után, és (3) jelenlegi beiratkozás gyógyszeres kezelésbe.

Toborzás és eljárások

A jogosult betegeket az ápolószemélyzet utalta be, és egy külön konzultáció keretében ingyenes gyógytorna-kezelést ajánlottak fel a szerhasználati zavarok kezelésére. Ezen ülés során a résztvevők kitöltötték a kiindulási kérdőíveket, és 30 nap múlva nyomon követési értékeléseket végeztek.

• ARC1 (intervenciós csoport): Gyógytorna hetente kétszer 30 napon keresztül, beleértve:
  • Csoportos foglalkozások: Jóga, mindfulness légzés és irányított séta.
  • Heti 30 perces előadások: Fájdalom Neurológia (PNE) és SUD-val kapcsolatos tartalom.
• ARC2 (kontrollcsoport): Standard ellátásban részesült (orvosi kezelés, tanácsadás, sétáló foglalkozások) gyógytorna vagy PNE nélkül.

Mindkét központ a gyógytorna/PNE kivételével azonos szolgáltatásokat nyújtott, minimalizálva a teljesítmény torzítását. A kérdőíveket a vizsgálatot vezető gyógytornász személyesen adta be, hogy biztosítsa a megértést és a résztvevők kérdéseit.

Klinikai értékelések

Minden résztvevő átfogó gyógytorna-értékelésen esett át, beleértve:

• Szubjektív anamnézis: Betegségpálya, mentális egészség, fájdalom jellemzői, szerhasználati minták, traumának való kitettség (pl. kedvezőtlen gyermekkori élmények).
• Objektív mérések: Aktív mozgástartomány, erő, mobilitás és szenzoros vizsgálat (hipoalgesia/allodinia tapintással).

Eredményesség mérőszámai

A tanulmány két elsődleges eredménymérést használt a résztvevők progressziójának értékelésére.

Központi Túlérzékenységet (CSI)

szolgált első mérőszámként, amely a fájdalom centralizációját értékelte egy 100 pontos skálán. A pontszámokat öt súlyossági szintre osztották: végtag (60-100), súlyos (50-59), mérsékelt (40-49), enyhe (30-39) és szubklinikai (0-29).

A Felépülés Program Index (REP Index) egy 70 pontos összetett eszköz, amelyet két, a szerhasználati zavarokra szakosodott gyógytornász fejlesztett ki. Több validált kérdőívből származó tételeket kombinál az önhatékonyság, az alvás, a testmozgás és a fájdalom megküzdési stratégiák értékelésére. Ez az önbevallásos kérdőív 4 és 70 közötti pontszámokat ad, az alacsonyabb értékek nagyobb felépülési potenciált jeleznek. Bár mérsékelt validitást mutat (Cronbach α ≥0,70) a nem-SUD populációkban, további validitásra van szükség a SUD kohortok esetében.

Statisztikai elemzés

A kiindulási összehasonlítások független t-próbákat (folytonos adatok) és chi-négyzet teszteket (kategorikus adatok) használtak. A CENTRAL SENZITIZATION INVENTORY (CSI) és a REP index pontszámok normalitását Shapiro-Wilk segítségével erősítették meg. Az elsődleges elemzés 2×2 ismétlődő mérések ANOVA-t alkalmazott (tényező között: csoport [Gyógytorna+PNE vs. kontroll]; tényezőn belül: idő [pre/post]) Bonferroni-korrigált post-hoc tesztekkel (α=0,05). A hatásméreteket a Cohen-féle d-vel számoltuk (kicsi<0,20; közepes≥0,50; nagy≥0,80). Az NNT-elemzés klinikailag jelentős javulást azonosított (CENTRAL SENZITIZATION INVENTORY (CSI) csökkenés ≥10 pont + súlyossági kategória-csökkenés a kiindulási CENTRAL SENZITIZATION INVENTORY (CSI) > 29 értékű betegeknél). Az SPSS v28-ban végzett elemzések (kivéve a Cohen's d-t az online kalkulátoron keresztül). Részletes statisztikai magyarázatokat lásd a "Talk Nerdy to Me" szakaszban.

Eredmények

A résztvevők jellemzői

A vizsgálatban 84 nő vett részt az ARC1 (Gyógytorna+PNE) és az ARC2 (kontroll) csoportokban. A demográfiai adatok összehasonlíthatóak voltak a csoportok között (1. ábra), kivéve a fájdalom eloszlását: Az ARC2 résztvevői kiterjedtebb fájdalomról számoltak be (71%-uknak ≥3 érintett testrésze volt), mint az ARC1 résztvevői (74%-uknak 2 érintett testrésze volt). Figyelemre méltó, hogy mindkét csoportban szinte minden résztvevőnek szorongás/depresszió és méregtelenítés céljából írtak fel gyógyszeres kezelést.

Central Senzitization Inventory (CSI) Eredmények

Az ismételt mérések ANOVA szignifikáns idő × csoport kölcsönhatásokat mutatott ki a CENTRAL SENZITIZATION INVENTORY (CSI) pontszámok esetében:

• ARC1 (Gyógytorna+PNE): Nagy hatásméret javulás (*d* > 0,80)
• ARC2 (kontrollált): Mérsékelt hatásméret javulás (*d* > 0,50)

Mindkét csoport idővel javulást mutatott, de a Gyógytorna+PNE csoportban szignifikánsan jobb klinikai eredmények születtek. A kezdeti súlyosság (CSI >40) hasonló volt a csoportok között (ARC1: 81% az ARC2-vel szemben: 84%). A kezelés után a Pain Neuroscience Education (PNE) betegek 77%-a ért el klinikailag jelentős javulást (≥10 pontos Central Senzitization Inventory (CSI) csökkenés plusz súlyossági kategória javulás), ami közel kétszerese a kontrollált betegek arányának (44%). Ezt a kiváló hatékonyságot tükrözi az NNT 3, ami azt jelenti, hogy csak három beteget kell gyógytorna + PNE-vel kezelni ahhoz, hogy egy további betegnek jelentős előnye legyen a standard ellátáshoz képest.

Felépülés Program Index (REP Index)

A REP index pontszámai szignifikánsan különböztek a csoportok között (*p* < 0,05), ami valószínűleg az ARC1 által a vizsgálat előtt kapott egyszeri fájdalom-neurológiai oktatási foglalkozásnak tulajdonítható. Post-hoc elemzés Bonferroni korrekcióval megerősítve:

• ARC1: Nagy hatásméret (*d* > 0,80)
• ARC2: Mérsékelt hatásméret (*d* > 0,50)

Kérdés és gondolatok

Bár a tanulmány ígéretes eredményeket mutat be a fizioterápia + Pain Neuroscience Education (PNE) alkalmazásával az SUD felépülésében a gyógytornával, számos módszertani tényező megvitatását indokolja. A standardizált protokoll és a látszatintervenció hiánya a placebohatások (a kezeléssel kapcsolatos elvárásokból eredő javulás), a kontextuális tényezők (nem specifikus elemek, mint a terápiás környezet vagy a klinikus figyelme) és a szuggesztió torzítás (a kutató kommunikációjának eredménybefolyása) potenciális zavaró hatását vezeti be. A Hawthorne-hatás (a megfigyelésből származó viselkedésbeli változások tudatossága) különösen fontos lehetett, mivel az ARC1 résztvevői gyakrabban érintkeztek a kutató gyógytornásszal Továbbá a kizárólagos női minta és a rövid, 30 napos időkeret korlátozza az általánosíthatóságot.

Figyelemre méltó, hogy mindkét csoport CENTRAL SENZITIZATION INVENTORY (CSI) javulást mutatott, ami potenciálisan a nem ellenőrzött gyógyszeres kezelés hatását (detoxikáció/pszichotróp gyógyszerek), a természetes felépülési pályát vagy nem specifikus terápiás tényezőket tükrözheti. A szerzők ezeket a korlátozásokat a kezeléshez szükséges szám (NNT) statisztikai eszközzel kezelték. A statisztikai módszereket a Talk Nerdy to Me szakaszban tovább vizsgáljuk, hogy tisztázzuk, hogyan alakítják ezek az eszközök a tanulmány következtetéseit. Amint azt az alábbiakban részletezzük, a szigorú klinikai javulási kritériumok (≥10 pontos Central Senzitization Inventory (csi) csökkenés + súlyossági fokozat csökkenése) alapján kiszámított 3 NNT meggyőző bizonyítékot szolgáltat a gyógytorna hatékonyságára az anyaghasználati rendellenességek esetében a kombinált gyógytorna+Pain Neuroscience Education (PNE) beavatkozások révén. Ez a megállapítás összhangban van a Pain Neuroscience Education (PNE) hatékonyságára vonatkozó, a SUD nélküli krónikus fájdalom populációkban alkalmazott PNE hatékonyságára vonatkozó, megalapozott szakirodalommal (lásd ezt a linket a szisztematikus áttekintésért ).

Beszélj hozzám szakértőként

A vizsgálatban a résztvevők jellemzőit a központok között független *t*-tesztek segítségével hasonlították össze a folyamatos változók (pl. életkor, kiindulási pontszámok) és a kategorikus változók (pl. nem) esetében chi-négyzet tesztek segítségével. Ezek a tesztek biztosították, hogy a csoportok statisztikailag hasonlóak voltak a beavatkozások előtt, csökkentve a zavaró hatásokat.

A Shapiro-Wilk teszt azt vizsgálta, hogy az eredmények (Central Senzitization Inventory (csi) és REP Index) normális eloszlást követnek-e (szimmetrikus, harang alakú görbe, ahol a legtöbb adatpont az átlag körül csoportosul, a távolabbi értékek kiszámítható valószínűséggel). Mindkét változó megfelelt ennek a kritériumnak, ami olyan parametrikus teszteket indokol, mint az ANOVA. A nem normális adatok nem parametrikus alternatívákat igényelnek (pl. Wilcoxon-tesztek).

A kezelés hatásait ismételt mérésekkel végzett ANOVA segítségével elemeztük, értékelve mind a csoportok közötti különbségeket (Gyógytorna+PNE vs. standard ellátás), mind a csoporton belüli változásokat az idő múlásával (a kezelés előtt és után). A Bonferroni korrekciót alkalmaztuk a post-hoc összehasonlításokra az I. típusú hiba (hamis pozitív eredmények: egy hatás létezésének következtetése, amikor az nem létezik) ellenőrzésére. A szignifikancia küszöbérték beállításával (pl. *p* ≤ 0,05-ről *p* ≤ 0,025-re két teszt esetében) ez a módszer konzervatívabb és megbízhatóbb eredményeket biztosít.

A Cohen-féle *d* a csoportok vagy időpontok közötti különbségek mértékét számszerűsítette. Az értékeket kis (*d* < 0,20), közepes (*d* ≥ 0,50) vagy nagy (*d* ≥ 0,80) értékként értelmezték. Ez kiegészíti az *p*-értékeket azáltal, hogy megmutatja, hogy a különbségek klinikailag jelentősek-e, nem csak statisztikailag szignifikánsak.

A vizsgálat a kezelés valós hatásának mérésére a "kezeléshez szükséges számot" (Number Needed to Treat, NNT) használta. Itt az NNT 3 volt, ami azt jelenti, hogy minden 3 fizioterápiával+PNE-vel kezelt betegre (a kezelés nélküli kezeléssel szemben) 1 további beteg ért el jelentős javulást - amelyet úgy határoztak meg, hogy mind a fájdalom pontszáma ≥10 ponttal csökkent, mind a tünetek súlyossági szintje egy szinttel lejjebb került. A 3 NNT értéket nagyon hatékonynak tekintik. Összehasonlításképpen: egy alacsonyabb NNT (pl. 2) azt jelenti, hogy a kezelés több emberen segít (jobban), míg egy magasabb NNT (pl. 10+) azt jelenti, hogy a kezelésnek korlátozott a haszna. Az NNT azonban nem tudja teljes mértékben elkülöníteni a Pain Neuroscience Education (PNE) egyedi hozzájárulását a testmozgás hatásaiból a nem ellenőrzött gyógyszeres kezelés és a vizsgálati terv korlátai miatt (pl. a látszatcsoport hiánya).

Fő üzenetek

A módszertani korlátok ellenére (pl. lehetséges placebohatások, nem ellenőrzött kontextuális tényezők) ez a gyógytorna szerhasználati zavarokról szóló tanulmány két kritikus felismerést emel ki a klinikai gyakorlat számára:

A gyógytornászok kialakulóban lévő szerepe a SUD/pszichiátriai ellátásban

• Kimutatott klinikailag jelentős javulás (NNT=3) a Gyógytorna+PNE-vel a SUD-ban szenvedő nőknél, még a komplex biopszichoszociális tényezők közepette is.
• Összhangban van a növekvő bizonyítékokkal, hogy a mozgás- és fájdalom-idegtudományi oktatás mind a fizikai, mind a viselkedéses egészséggel foglalkozhat.

A Gyógytorna szakértelemért való kiállás

• Megerősíti a gyógytornászok értékét a multidiszciplináris SUD-csapatokban, különösen a következő esetekben:
  • Fájdalomkezelés
  • A SUD-hoz kapcsolódó dekondicionálás kezelése
  • A fájdalom és a szerhasználat ciklusának megtörése
• Magasabb színvonalú vizsgálatokra szólít fel, hogy elkülönítsék a konkrét gyógytornászok hatásait, miközben kihasználják ezeket az előzetes valós eredményeket.

Ezek az eredmények segíthetnek a gyógytorna integrálásának a kábítószer-használati rendellenességek kezelési programokba való integrálásáról szóló vitákhoz, ugyanakkor a kiegyensúlyozott, bizonyítékokon alapuló megközelítés részeként elismerik a tanulmány korlátait.

Ha szeretné megtudni, hogyan csökkentheti a gyógytorna az opioidokat a derék fájdalmára, lásd Friedman et al. (2020) fvagy az ezt a nem farmakológiai alternatívát alátámasztó bizonyítékokat.

Referencia

A Gyógytorna és a Neurológia Fájdalomkezelés és a Fájdalom-idegtudományi oktatás hatásai a szubsztanciahasználati rendellenesség miatt rehabilitáción áteső mozgásszervi fájdalommal küzdő betegeknél: Egy minőségfejlesztési projekt. Holly Johnson, Ramona Carper, Robert English, Yuyan Xia és Tim L. Uhl.JOSPT Open 2025 3:3, 1-8.