Bemutatkozás

Múlt heti kutatási áttekintésünkben a patellofemorális fájdalom kezelését segítő futóadaptációkkal foglalkoztunk. Ez a cikk kifejezetten a futókra összpontosított. Annak ellenére, hogy a patellofemorális fájdalom a fiatalabb és gyakran aktív egyéneknél aktív, nem mindenki futó. Az e heti kutatási áttekintés a patellofemorális ízület terhelésének progressziójával foglalkozik, amely fokozatosan több vagy kevesebb igénybevételt jelent a patellofemorális ízület számára. Különösen fontos, hogy Ön, mint klinikus, tudja, hol kezdje és hogyan haladjon előre, hogy hatékonyan tudja végigvezetni a patellofemorális fájdalommal küzdő betegeket a rehabilitációs folyamaton. A szerzők azért végezték el ezt a kutatást, mert a legújabb rehabilitációs programok túlságosan leegyszerűsítőek lehetnek az alábbi szisztematikus áttekintés szerint. Dischiavi et al. (2021). A rehabilitáció során megfelelően mérlegelni kell a túl alacsony és túl magas terhelés közötti egyensúlyt, hogy tudjuk, hol kell kezdeni, és mikor kell csökkenteni a terhelést. Hogyan teheti ezt hatékonyan? Olvass tovább!

Módszerek

A patellofemorális ízületi terhelés progressziójának kutatásához 18 és 40 év közötti egészséges felnőtteket vontunk be, akiknél az elmúlt 6 hónapban nem volt alsó végtagi sérülés vagy gerincprobléma. Nem volt elülső térdfájdalmad, és korábban sem volt patellofemorális ízületi sérülésed.

Standard sportruházatot és futócipőt biztosítunk, majd 31 jelölőt helyezünk el a medence, a felsőtest és a lábak anatómiai pontjaira. 35 testsúlyterheléses gyakorlatot végzel, melyek gyakoriak a mindennapi életben vagy a gyógytorna rehabilitációban.

Ezután kiszámítottuk a térdízület hajlítási szögeit és a nyújtási nyomatékokat a patellofemorális ízület terhelésének meghatározásához. A becsült patellofemorális ízületi erőket normalizáltuk a résztvevő testsúlyához. Három különböző terhelési változót mértünk a patellofemorális ízület terhelésének számszerűsítésére:

• Terhelési csúcs: az egyes ismétlések során kifejtett maximális erő
• Impulzus terhelés: az erő és idő kapcsolata
• Terhelési sebesség: az erő változásának maximális mértéke idővel

E három változó átlagával számítjuk ki a terhelési indexet, mely 0 és 1 között változik. A 0 terhelésmentességet, az 1 pedig maximális terhelést és impulzust jelöl.

A gyakorlatokat 3 szintre osztottuk, hogy lehetővé tegyük a patellofemorális ízület terhelésének progresszióját.

1. Az 1. szintű gyakorlatok terhelési indexe 0,333 alatt van: kis terhelések
2. A 2. szint 0,334 és 0,667 közötti terhelési indexet tükrözött: mérsékelt terhelések
3. A 3. szint a 0,667-et meghaladó terhelési indexű gyakorlatokból állt: nagy terhelések

Eredmények

Az alábbi ábra a gyakorlatok rangsorát mutatja be a terhelési indexek szerint. A patellofemorális ízületet járás közben érte a legkisebb terhelés. Az 1. kategóriába tartozó gyakorlatoknál a patellofemorális ízület csúcsterhelése a testsúly 0,6–4,9-szerese volt.

A 2. szinten volt a legtöbb gyakorlat. A legkisebb terhelésű egy kétoldali, ismételt lateralis ugrás volt, normál sebességgel. Ez a gyakorlat alig terhelte kevésbé, mint a futás. A 2. szinten a patellofemoralis ízületet leginkább terhelő gyakorlat az egyoldali, ellenmozgásos hop volt. Ebben a szintben a patellofemoralis ízület csúcsterhelése a testsúly 4,3–7,1-szerese között mozgott

Három nehezebb gyakorlat a 3. szinten található:

1. Guggolás egy lábon, teljes terheléssel
2. 3 másodperces spanyol guggolás
3. Egy lábas lejtős guggolás

A 3. szintű gyakorlatok a testsúly 4,5-8,2-szerese közötti tartományban mozogtak.

Ez az ábra a terhelési csúcs 50%-os és a terhelési impulzus 50%-os súlyozása alapján készült. A szerzők egy Excel táblázatot biztosítottak a kiegészítő anyagban, amelyet átrendezheted a gyakorlatok rangsorolásához és a terhelési csúcs, impulzus és sebesség súlyának megváltoztatásához.

Az alábbi táblázat a csúcsterhelést, az impulzust és a terhelési sebességet mutatja be minden gyakorlatra, mindhárom szinten.

Kérdések és gondolatok

Ez a tanulmány azért érdekes, mert kizárólag súlyterheléses gyakorlatokat vizsgált a patellofemorális ízület terhelésének progressziójához. Mivel a patellofemorális fájdalomra irányuló gyakorlatok terhelése gyakran elégtelen, ez a tanulmány fontos lehetőséget nyit meg.

A terhelési csúcsok, ingerek és értékek nagyon eltérőek: az ugrás nagyobb csúcsot eredményez, mint például a kétlábas guggolás, bár utóbbit a hosszabb időtartam miatt nagyobb terhelési inger jellemzi. Hasonlóképpen, a futás-vágás gyakorlat és a bolgár guggolás terhelési indexe hasonló volt. Mivel a terhelési index e két gyakorlat között egyformán magas, a különbség ismét a gyakorlat időtartamában és a csúcsterhelésekben rejlik. Ezért fontos átgondolni, hogy milyen ingert szeretnél edzeni egy gyakorlat során. Itt a szerzők által biztosított Excel munkalap különösen hasznos, mivel újrarendezheted a gyakorlatokat aszerint, hogy melyik ingert szeretnéd kiemelni.

Például, a gyógytornász a terhelési sebességet fő paraméternek tekintheti az ízületi porc mechanikai tulajdonságai miatt (amely a terheléstől függ), és mivel a patellofemorális fájdalommal küzdő páciensek nehezen kezdik újra a futást. Ennek eredményeként a klinikus más sorrendben ütemezheti az edzéseket, fokozatosan növelve a terhelési sebességet. Ezt úgy érheted el, hogy a gyakorlat nagyobb súlyt kap a terhelési indexben.

A 3. szintű gyakorlatok mind guggolás variációk, melyek nagyfokú térdhajlítást igényelnek. Ezek hosszabb ideig tartanak, fokozva a patellofemorális ízület terhelését. A guggolás variációkat gyakran a ugrógyakorlatok előtt végezzük. A közhiedelemmel ellentétben, miszerint az ugrás és futás nagy stresszt gyakorol a térdre (és a patellofemorális ízületre), ez a tanulmány azt mutatja, hogy a guggolás során kifejtett erők hosszabb időtartama miatt az ízületre nehezedő stressz sokkal nagyobb, mint az ugrás és futás gyakorlatok során.

Ha a gyakorlat terhelési rátájára (50%) helyezzük a hangsúlyt (a maximális pillanatnyi erőváltozás az idő függvényében), csökkentve a csúcsot (30%) és a terhelési impulzust (20%), a gyakorlatok sorrendje megváltozik. Például, egy futás-vágás gyakorlat, ami korábban 2. szintű volt, most 3. szintű lesz. Ennek oka a patellofemorális ízület terhelési indexeinek átrendezése. A futás-vágás gyors és dinamikus, kevesebb terhelést igényel idővel (terhelési impulzus), mint egy 3 másodperces spanyol guggolás. Ha kisebb súlyt kap a terhelési csúcs és impulzus, és többet a terhelési ráta, egy hosszabb gyakorlat nagyobb terhelési rátát generál, ezért átkerül a 3. szintre.

Beszélj hozzám szakértőként

A gyakorlatokat 4 modulra osztottuk, hogy minimalizáljuk a fizikai kimerültséget és a gyakorlatok szuboptimális végrehajtását. Az egyes gyakorlatok leírását a kiadó honlapján az A1 függelékben találja. Hét-tíz próbát rögzítettünk különböző intenzitással, 3-5 perc pihenőidővel az egyes gyakorlatok között. Vizuálisan ellenőrizték, hogy a résztvevők nem merültek-e ki. Továbbá a terheléseket a testsúlyra normalizálták, hogy lehetővé tegyék a különböző súlykategóriájú gyakorlatok és személyek összehasonlítását. Ezek mind jó módszertani szempontok.

A következő korlátok merülhetnek fel:

• A gyakorlatokat ugyanabban a sorrendben végeztük. Ez tanulási hatást válthatott ki.
• Készítettünk egy modellt, amely a térd mozgását hajlításra és nyújtásra korlátozza, de ez persze túlságosan leegyszerűsítő. Ezért nem feltételezhetjük, hogy mi történik a frontális (abductio és adductio) és a transversum síkokban (befelé és kifelé rotáció) mozgás során.
• A jobb oldali lábat választottuk az elemzésekhez, figyelembe véve a láb preferenciáját. El tudom képzelni, hogy ha a bal oldalad domináns, akkor jobban teljesítesz, ha a bal lábadat mérjük.
• A modell nem vette figyelembe a térdhajlítókat, ezért a térd koaktivációjának esetleges hatásait figyelmen kívül hagyjuk. Az izom koaktivációjának figyelmen kívül hagyásával a quadricepsz ereje akár 1,5-szeres testsúly alá is becsülhető.

Powers és munkatársai (2014) arról számoltak be, hogy egy nyitott láncú lábnyújtás során a patellofemorális ízület terhelési stressz csúcsa megegyezik a 60°-os kétlábas guggoláséval, amelyet ebben a tanulmányban 1. szintű gyakorlatként soroltak be. A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy ha nagyobb térdhajlítással végzel egy nyitott kinetikus láncú lábnyújtó gyakorlatot, akkor a patellofemorális ízület csúcsterhelése még kisebb, mint a járás közben az ízületben tapasztalt terhelés. Ez ismét megerősíti a gyakran szégyellt, nyitott kinetikus láncú térdnyújtó gyakorlat biztonságosságát. Ne felejtsd el megnézni Kai blogját, ha többet szeretnél megtudni erről!

Fontos megemlíteni, hogy ezt a vizsgálatot egészséges populáción végezték. Emiatt a patellofemorális ízületi terhelés nem feltétlenül reprezentálja a patellofemorális fájdalommal küzdő betegeket. Viszont, térdfájdalom nélküli, egészséges résztvevők vizsgálatával kiküszöbölhető a fájdalom gyakorlatvégzésre gyakorolt hatása, így feltételezhetjük, hogy a gyakorlatok rangsorolása reprezentálja a térdízületben fájdalomtól függetlenül zajló folyamatokat.

Fő üzenetek

Ez a tanulmány 35 gyakorlatot rangsorol, amelyek a patellofemorális ízület terhelésének progressziójához való relatív hozzájárulásuk szerint lettek meghatározva. Ha páciensének például nehézségei vannak a futással, felhasználhatja ezt az információt a rehabilitáció módosításához azáltal, hogy ideiglenesen olyan gyakorlatokat választ, amelyek kisebb patellofemorális ízületi terhelést okoznak. A gyakorlatok aszerint rangsorolhatók, hogy mekkora relatív testsúlyt szeretne valakinek a rehabilitációjához rendelni. Egyeseknél idővel nagyobb terhelést szeretne létrehozni a terhelési csúcs helyett (például aktiválás a rehabilitáció korai szakaszában), másoknál inkább több terhelési csúcsot szeretne létrehozni a gyakorlatok során (például a rehabilitáció késői szakaszában és a sportba való visszatérés fázisában). Az online Excel munkalap lehetővé teszi a gyakorlatok átrendezését a rehabilitációs preferenciáinak megfelelően. Így ez a tanulmány felhasználható a patellofemorális ízület terhelésének bizonyítékokon alapuló, progressziójának kialakítására, a legjobb tippje helyett!

Referencia

Song K, Scattone Silva R, Hullfish TJ, Silbernagel KG, Baxter JR. Patellofemorális ízületi terhelés progressziója 35 súlyviselő rehabilitációs gyakorlat és a mindennapi élet tevékenységei során. Am J Sports Med. 2023 Jul;51(8):2110-2119. doi: 10.1177/03635465231175160. Epub 2023 Jun 5. PMID: 37272685; PMCID: PMC10315869.