Motoros károsodás és használaton kívüliség: A stroke utáni érrendszeri szövődmények legfontosabb előrejelzői.
Bemutatkozás
A stroke a szív- és légzőszervi fittség jelentős csökkenéséhez vezet, ami csökkenti a funkcionális kapacitást. A stroke után a betegek az ébren töltött órák 78%-át ülő testmozgással töltik - ami messze meghaladja az ajánlott testmozgási szintet -, ami növeli a szív- és érrendszeri és anyagcsere-betegségek kockázatát. Ezt a problémát súlyosbítja, hogy az újonnan felmerülő bizonyítékok a stroke utáni maladaptív érrendszeri változásokról árulkodnak, beleértve a paretikus végtagban az érrendszeri remodelling miatt fellépő perfúziós zavarokat.
A jelenlegi gyógytorna-beavatkozások akut környezetben a neuroplaszticitást helyezik előtérbe, ami elengedhetetlen a motoros felépüléshez. A kardiorespiratorikus fittség célzott fejlesztése azonban ugyanilyen fontos a betegek mindennapi tevékenységekben való részvételének javítása és a hosszú távú érrendszeri szövődmények mérséklése szempontjából.
E tanulmány célja a stroke utáni érrendszeri változások vizsgálata a paretikus és nem paretikus felső végtagok artériás és intramuszkuláris Véráramlásának összehasonlításával. Emellett megvizsgáljuk az ezen érrendszeri paraméterek és a stroke-kal kapcsolatos károsodás klinikai értékelései közötti kapcsolatot.
Módszer
A vizsgálatban 64 krónikus stroke-beteg (>6 hónappal a stroke után) és 64 megfelelő kontrollcsoport vett részt. A résztvevők közösségben élő felnőttek (≥18 évesek) voltak, akiknek a könyökükön elegendő mobilitás (60°-os hajlítás) és kognitív képesség (rövidített mentális teszt ≥6) állt rendelkezésre a vizsgálathoz. Az egyéb neurológiai állapotokban, a vizsgálatot korlátozó súlyos kontraktúrában vagy a részvételre vonatkozó súlyos ellenjavallatokban szenvedő személyeket kizárták. A kontrollált egységek azonos kritériumoknak feleltek meg, stroke-előzmény nélkül.
From: Miller et al., Gyógytorna (2025).
A Fugl-Meyer-felmérés (FMA) a felső végtagok mozgáskárosodását számszerűsítette (pontszámok 0-66, magasabb = rosszabb). A spaszticitást az összetett spaszticitási index (CSI; 0-16) segítségével mértük, amely a bicepsz-ín reflexet (0-4), a passzív nyújtással szembeni terhelést (0-8) és a csukló klónuszát (1-4) kombinálja, 0-9= enyhe, 10-12=közepes és 13-16=súlyos spaszticitás. A motoros aktivitási napló (MAL) a valós karhasználatot értékelte a Mozgás minősége (MAL-QOM) és a Hasznosítás mennyisége (MAL-AOU) alskálákon keresztül (alacsonyabb pontszámok = nagyobb károsodás).
Az érrendszeri vizsgálatokat ultrahangos rendszerrel végezték a kétoldali biceps brachii intramuszkuláris vérperfúziójának és a brachiális artéria hemodinamikájának (átmérő, áramlási mennyiség) értékelésére. A képalkotás a bicepsz disztális harmadára (a felkarcsont hosszának 66%-a a coracoid processus és a fossa cubitalis között) és az arteria brachialis medialisra összpontosított. Paraméterenként három mérési vizsgálatot átlagoltak.
A véráramlási mennyiséget (Vflow; ml/perc) a korábban leírt anatómiai helyen pulzushullámos Doppler-ultrahanggal mértük. Az artériák átmérőjét (AD; cm) ugyanazon a képen belül az endothelhatárokból határoztuk meg. Az intramuszkuláris vérperfúzió értékeléséhez ultrahangos képalkotást használtak az érrendszeri index (VI) kiszámítására, amelyet a színes pixelek és az összes pixel arányaként határoztak meg egy meghatározott területen belül.
Adatelemzés
A mintanagyságot a G*Power segítségével határoztuk meg (n=64/csoport) a korábbi érrendszeri vizsgálatok alapján (Cohen d=3,4 a csoportok közötti különbségekre, r=0,35 a korrelációkra). Az SPSS v28.0 elemezte az adatokat a Shapiro-Wilk/Levene tesztekkel a normalitás vizsgálatára. Az érrendszeri paramétereket kétirányú ismételt ANOVA (ηp2 hatásméretek) segítségével hasonlítottuk össze, post hoc t-próbákkal (Bonferroni-korrigálva). A korrelációk (Pearson/Spearman) értékelték az érrendszeri mérések és a klinikai értékelések (FMA, MAL, CSI) közötti kapcsolatokat. Hierarchikus regresszióval azonosították az érrendszeri aszimmetria (%SSD) meghatározó tényezőit, a demográfiai adatok és a végtagdominancia kontrollálásával (külön modellek a kollineáris változókra). A hatásméreteket Cohen d (csoportok közötti) és korrelációs együtthatók (nem parametrikus tesztek) formájában közöltük.
Az analitikai módszereket a "Beszélj hozzám kockásan" részben fogjuk részletesebben megvizsgálni.
Eredmények
A vizsgálatban 64 krónikus stroke-túlélő (átlagéletkor 62,4 ± 10,1 év, 70% férfi) és korban/nemben megegyező kontrollcsoport vett részt. A résztvevők átlagosan 5,7 ± 3,9 évvel voltak a stroke után, és túlnyomórészt iszkémiás stroke-ot szenvedtek (64%, n=41); 36%-uk (n=23) vérzéses stroke-ot kapott. Közepes mértékű mozgásszervi károsodással (FMA-UE: 35,9 ± 18,8), enyhe spaszticitás (CSI: 8,5 ± 2,4), és minimális funkcionális karhasználat (MAL-AOU: 1.3 ± 1.3). Az alapvető kognitív képességek megmaradtak (rövidített mentális teszt ≥6). A kontrollált csoportoknál szignifikánsan kevesebb társbetegség és gyógyszeres kezelés fordult elő (P≤.05). Végtagdominancia (28 domináns oldalon érintett vs. 36 nem domináns) nem befolyásolta a károsodás súlyosságát. A teljes demográfiai adatokat lásd az 1. táblázatban.
From : Miller et al., Gyógytorna (2025).
Érrendszeri ultrahangos mérések:
Az elemzés jelentős különbségeket tárt fel a stroke-túlélők és a kontrollált csoportok közötti érrendszeri mérésekben. A stroke-ban szenvedők paretikus végtagjai csökkent artériás átmérőt (AD) és érrendszeri indexet (VI) mutattak a nem paretikus oldalukhoz képest, míg a kontrolláltak a véráramlásban a dominanciával (kézfejességgel) összefüggő, várt változásokat mutattak. A stroke-túlélők nagyobb aszimmetriát mutattak az AD és a VI végtagok között, mint a kontrollált csoportok. A végtagdominancia alcsoportok vizsgálatakor mindkét csoport (dominánsan érintett és nem dominánsan érintett) csökkent AD-t mutatott a paretikus végtagokban, míg más különbségek alcsoportonként eltérőek voltak - különösen a Véráramlás aszimmetriájában, amely kifejezettebb volt, ha a domináns oldal volt érintett. Ezek az eredmények rávilágítanak a paretikus végtagok elkülönült érrendszeri változásaira, amelyek a dominanciától függetlenül fennállnak.
A tanulmány szerint a stroke túlélői jelentős aszimmetriát mutattak a végtagok között, a paretikus oldalon gyengébb erőt, magasabb érzékelési küszöböt és megváltozott testösszetételt (csökkent sovány tömeg, megnövekedett zsír) mutattak a nem paretikus végtagokhoz képest. Ezek a különbségek meghaladták a kontrollált egyedeknél megfigyelhető normális, dominanciával kapcsolatos eltéréseket. Különösen a nem domináns végtagot érintő stroke-ok eredményeztek kifejezettebb testösszetétel-változást, mint a domináns oldali stroke-ok. Az eredmények azt mutatják, hogy a stroke utáni végtagváltozások a motoros károsodáson túl jelentős szenzoros és strukturális változásokra is kiterjednek, amelyek eltérnek a természetes végtagok közötti eltérésektől.
A vizsgálat következetes, de szerény összefüggéseket talált az érrendszeri aszimmetriák (%SSD) és a klinikai mérések között a stroke túlélőinél. Az érrendszeri paraméterek (Vflow, AD, VI) gyenge korrelációt mutattak a motoros károsodással (FMA) és a funkcionális karhasználattal (MAL), ami arra utal, hogy bár az érrendszeri változások összefüggnek a klinikai hiányosságokkal, valószínűleg más tényezők is hozzájárulnak ezekhez a károsodásokhoz. Hasonlóképpen, az érrendszeri aszimmetriák és a szöveti összetétel mérései közötti korrelációk a gyengétől a mérsékeltig terjedtek, ami a véráramlás változásai és a végtagok szerkezeti változásai közötti kapcsolatra utal. Ezek az eredmények együttesen azt sugallják, hogy a stroke utáni érrendszeri változások fontos, de nem kizárólagos tényezőt jelentenek a végtagok általános károsodásában, és a klinikai értékelés és a rehabilitáció tervezése során más élettani és funkcionális mérésekkel együtt figyelembe kell venni őket.
A regressziós elemzések a demográfiai és klinikai tényezők kontrollálása után feltárták az érrendszeri aszimmetria (%SSD) legfontosabb előrejelzőit. A csökkent paretikus karhasználat (MAL- AOU) előre jelezte a véráramlás aszimmetriáját, de a végtagdominancia figyelembevétele után nem volt szignifikáns. A motoros károsodás (FMA) önállóan jelezte előre az artériás átmérő aszimmetriáját, a variancia 8%-át magyarázva. Az érrendszeri index esetében mind a motoros károsodás, mind az érzékszervi változások (fájdalom-nyomásküszöb) jelentős előrejelző tényezők voltak, együttesen a variancia közel 20%-át adták. Ezek az összefüggések még a végtagdominancia figyelembevétele után is fennmaradtak, kiemelve a motoros és szenzoros deficitek együttes hatását a stroke utáni érrendszeri változásokra.
From: Miller et al., Gyógytorna (2025).From: Miller et al., Gyógytorna (2025).From: Miller et al., Gyógytorna (2025).From: Miller et al., Gyógytorna (2025).
Kérdések és gondolatok
Ez a tanulmány jelentős érrendszeri változásokat azonosított a stroke után, és ezek összefüggését a krónikus stroke-ban jelentkező motoros károsodással, bár a szerény korrelációs erősség (ρ=0,25-0,35) arra utal, hogy az érrendszeri tényezők csak részben magyarázzák a funkcionális hiányosságokat. Felmerül egy kritikus, megoldatlan kérdés: Ezeket az érrendszeri változásokat a stroke után elsősorban az indukált strukturális károsodás, a végtagok krónikus használaton kívülisége vagy mindkét mechanizmus okozza?
Míg a korábbi kutatások megerősítik a stroke-hoz kapcsolódó érrendszeri diszfunkciót (pl. csökkent artériás rugalmasság [1]), e tanulmány megfigyelési tervezete nem tesz különbséget:
Strukturális mechanizmusok: Endothelialis diszfunkció vagy neurovaszkuláris remodelling a stroke után, versus
Kihasználatlansági mechanizmusok: A csökkent paretikus végtagaktivitásból eredő áramlás-közvetített érrendszeri atrófia.
A csoportok közötti kiindulási különbségek a kognitív funkció, a társbetegségek és a gyógyszeres kezelés tekintetében (1. táblázat) megzavarhatják ezeket az összefüggéseket, ami korlátozza az ok-okozati értelmezést.
A jövőbeni irányokban beavatkozási terveket kell alkalmazni az ok-okozati összefüggés megállapítására. A korlátozásokkal kiváltott mozgásvizsgálatok, valamint az érrendszeri értékelések előtti és utáni vizsgálatok tisztázhatják, hogy az erőltetett paretikus végtaghasználat visszafordítja-e a perfúziós hiányosságokat - ami egy használaton kívüli mechanizmust támaszt alá -, vagy a károsodások perzisztálnak, ami irreverzibilis strukturális károsodásra utal. Az ilyen vizsgálatok információt szolgáltatnának arról, hogy az érrendszeri célzott terápiáknak (pl. Véráramlás fokozása) ki kellene-e egészíteniük a hagyományos motoros rehabilitációt.
Beszélj hozzám szakértőként
A kutatók a legfontosabb statisztikai feltételezések tesztelésével kezdték az elemzési döntéseiket. A Shapiro-Wilk teszt segítségével értékelték, hogy a folytonos változók normális eloszlást követnek-e, ami meghatározta, hogy a parametrikus tesztek (normális eloszlást feltételezve) vagy a nem parametrikus alternatívák megfelelőek-e. Ezzel egyidejűleg a Levene-teszt a csoportok közötti variancia homogenitását vizsgálta, biztosítva a stroke-betegek és a kontrollált csoportok közötti összehasonlítható variabilitást. Ezek az előzetes ellenőrzések döntő fontosságúak voltak a későbbi elemzések validitásának ellenőrzéséhez.
A változók közötti kapcsolatok vizsgálatakor a csoport különbséget tett a különböző típusú összefüggések között. A monoton kapcsolatot - két változó közötti következetesen növekvő vagy csökkenő tendenciát, amely nem feltétlenül lineáris - Spearman ρ segítségével értékeltük. Ez különösen akkor vált fontossá, amikor az adatok megsértették a normalitási feltételezéseket, vagy amikor ordinális méréseket elemeztek. A lineáris mintázatot mutató, normális eloszlású adatok esetében a Pearson r számszerűsítette az egyszerű lineáris kapcsolatok erősségét és irányát.
A core elemzés vegyes ANOVA-t alkalmazott a komplex csoportkülönbségek értékelésére. Ezzel a megközelítéssel egyidejűleg értékelték az alanyon belüli hatásokat (a stroke-betegek paretikus és nem paretikus végtagjainak összehasonlítása), a csoportok közötti hatásokat (stroke versus kontroll résztvevők) és a kölcsönhatásokat (a végtagok közötti különbségek változnak-e a csoportstátusz szerint). Az ANOVA-t hatásméret-számításokkal (η2) egészítették ki a megfigyelt különbségek mértékének számszerűsítésére.
A szignifikáns eredményeket post-hoc tesztekkel tovább vizsgálták:
A páros t-próbák azonosították a csoporton belüli specifikus végtagkülönbségeket.
Független t-próbák hasonlították össze az aszimmetria mértékét (%SSD) a stroke és a kontrollcsoportok között.
Minden poszt-hoc tesztben Bonferroni korrekciót alkalmaztunk (kiigazított α = 0,017), hogy a hamis pozitív eredmények valószínűségét (családonkénti hibaarány) minden összehasonlításban ≤0,05-re korlátozzuk.
További elemzések:
Hierarchikus regresszió az érrendszeri aszimmetria előrejelzőinek azonosítására a kovariánsok kontrollálása mellett
Alcsoportelemzések a végtagdominancia alapján
A megbízhatósági vizsgálat (ICC) értékelte az ismételt ultrahangvizsgálatok konzisztenciáját.
az érrendszeri paraméterek mérése (Vflow, AD, VI)
Az átfogó megközelítés biztosította a megfigyelt hatások mértékének és klinikai relevanciájának szilárd vizsgálatát, miközben fenntartotta az I. típusú hiba inflációjának megfelelő ellenőrzését.
Fő üzenetek
A krónikus stroke túlélői mérhető érrendszeri változásokat mutatnak a stroke után (csökkent Véráramlás, artériás átmérő és szöveti perfúzió) a paretikus végtagokban, amelyek - bár szerény mértékben - korrelálnak a motoros funkcióval. Bár ezek a változások valószínűleg hozzájárulnak a rokkantsághoz, pontos okuk (stroke okozta érrendszeri károsodás vagy használaton kívüli atrófia) továbbra is tisztázatlan. Klinikai szempontból ez aláhúzza:
Az érrendszeri egészség monitorozásának értéke a motoros felépülés mellett, és
A mobilitást és a perfúziót egyaránt célzó kombinált rehabilitációs megközelítések lehetőségei (pl. tevékenységalapú terápiák a használaton kívüliség leküzdésére). A jövőbeli kutatásoknak tisztázniuk kell, hogy az érrendszeri beavatkozások növelhetik-e a funkcionális előnyöket.
Értékelés:
Az érrendszeri szűrés (pl. ultrahang) segíthet azonosítani azokat a betegeket, akiknél a perfúziós hiányosságok miatt fennáll a rossz felépülés kockázata. A multidiszciplináris megközelítés (pl. az érrendszeri és motoros vizsgálatok integrálása) tisztázhatja az érrendszeri változások és a funkcionális károsodás közötti összefüggéseket.
Rehabilitációs következmények:
Az intenzív végtaghasználat (pl. a korlátozó mozgás/CIMT) ellensúlyozhatja a stroke utáni, a használathoz kapcsolódó érrendszeri változásokat. Virtuális valóság értékes klinikai eszközként szolgálhatna ezen adaptációk kezelésében.
A perfúziót (pl. aerob testmozgás) és a motoros funkciót célzó kombinált beavatkozások szinergikusan javíthatják a paretikus végtag metabolikus és izomadaptációját.
Vigyázat! A szerény korrelációk arra utalnak, hogy az érrendszeri tényezők egy többtényezős károsodási kirakós játék részét képezik.
KIHÍVÁS: TEDD FEL A KÉRDÉSSORT, AMELYEN A GYÓGYTORNÁSZOK 75%-A ELBUKIK
Válaszolj erre a 10 rövid, alapvető kérdésre, melyeket minden gyógytornásznak ismernie kell, és megtudhatod, hogy jobb eredményt érsz-e el
Félix Bouchet
Kutatási tartalmi bíráló
Célom a kutatás és a klinikai gyakorlat közötti szakadék áthidalása. Az ismeretek fordításán keresztül célom, hogy a gyógytornászok számára a legújabb tudományos adatok megosztásával, a kritikai elemzés elősegítésével és a tanulmányok módszertani mintáinak lebontásával erősítsem meg a jogosítványokat. A kutatás mélyebb megértésének előmozdításával igyekszem javítani az általunk nyújtott ellátás minőségét és erősíteni szakmánk legitimitását az egészségügyi rendszerben.
A tartalom csak tagoknak szól
Hozzon létre ingyenes fiókot, hogy hozzáférjen ehhez az exkluzív tartalomhoz és még sok máshoz!
A legjobb élmény érdekében mi és partnereink cookie-kat használunk az eszközinformációk tárolására és/vagy elérésére. Ha elfogadod ezeket a technológiákat, mi és partnereink olyan személyes adatokat dolgozhatunk fel, mint a böngészési viselkedés vagy az egyedi azonosítók ezen az oldalon, és (nem) személyre szabott hirdetéseket jeleníthetünk meg. A beleegyezés megtagadása vagy visszavonása hátrányosan befolyásolhat bizonyos funkciókat.
Kattints az alábbi gombra a fentiek elfogadásához vagy a részletes beállításokhoz. A beállításaid csak erre az oldalra vonatkoznak. A Cookie szabályzatban bármikor módosíthatod a beállításaidat, beleértve a hozzájárulás visszavonását is, vagy kattints a képernyő alján található "hozzájárulás kezelése" gombra.
Funkcionális
Mindig aktívak vagyunk
A technikai tárolás vagy hozzáférés elengedhetetlenül szükséges egy előfizető vagy felhasználó által kifejezetten kért konkrét szolgáltatás használatának lehetővé tételéhez, vagy kizárólag egy elektronikus hírközlő hálózaton történő kommunikáció továbbításához.
Beállítások
A technikai tárolás vagy hozzáférés szükséges olyan beállítások tárolásához, amelyeket az előfizető vagy felhasználó nem kért.
Statisztikák
A kizárólag statisztikai célokra használt technikai tárolás vagy hozzáférés.A kizárólag anonim statisztikai célokra használt technikai tárolás vagy hozzáférés. Internetszolgáltatód önkéntes beleegyezése, vagy harmadik féltől származó további adatok nélkül, az erre a célra tárolt információk általában nem használhatók fel a te azonosításodra.
Marketing
A technikai tárolás vagy hozzáférés szükséges ahhoz, hogy felhasználói profilokat hozzunk létre hirdetések küldéséhez, vagy hogy nyomon kövessük a felhasználót egy weboldalon vagy több weboldalon hasonló marketing célokból.