Ellen Vandyck
Kutatásvezető
Ez a tanulmány a derékfájdalom változásai és az MRI eredmények közötti összefüggést vizsgálta. Ehhez az ausztrál RAINE tanulmány adatait használtuk fel, ami egy generációkon átívelő közegészségügyi vizsgálat. A korábbi adatok alapján a fiatal felnőtteknél eltérő derékfájdalom változásokat azonosítottunk. A jelenlegi tanulmány célja az volt, hogy megvizsgáljuk az összefüggést ezen változások és az ágyéki gerinc MRI leleteinek jelenléte vagy hiánya között. A fiatal felnőttektől származó adatok gyűjtésével a cél az volt, hogy korlátozzuk az egybeeső pozitív MRI leletek előfordulását, mivel a fiatal populációban jellemzően kevesebb eltérés látható a képalkotó vizsgálatokon, mint az idősebbeknél.
Keresztmetszeti elemzést végeztünk a RAINE tanulmány 17–22 éves résztvevőinek adataiból. Egy korábbi tanulmány 4 derékfájás-útvonalat azonosított e résztvevőknél 5 év alatt. A résztvevőket 17, 20 és 22 évesen a Nordic mozgásszervi kérdőív segítségével kérdeztük a derékfájásukról az elmúlt hónapban. A derékfájás hatását a kezeléskeresés, a gyógyszeres kezelés, az iskolából/munkából való távollét, a testmozgás és egyéb tevékenységek módosításának adatai alapján értékeltük. A 4 feltárt útvonal:
Összesen 78 résztvevőt vontunk be abból a csoportból, ahol a derékfájás gyakorisága és hatása tartósan magas volt. Ők voltak az “esetek”. Minden derékfájásos eset mellé kerestünk egy megfelelő kontrollszemélyt.
Minden résztvevő ágyéki MRI vizsgálaton esett át, kitöltötte a Roland Morris korlátozottság indexet, a derékfájdalom személyes hatásait felmérő kérdőívet és egy 0-10-es numerikus fájdalomskálát. A Roland Morris index 0-tól 24-ig terjed, ahol a 24 magas fokú korlátozottságot jelent. A derékfájdalom személyes hatásait felmérő kérdőív 8-tól 50-ig terjed, magasabb pontszámok nagyobb hatást mutatnak.
Hetvennyolc esetet és 78 egyező kontrollt vontunk be. A résztvevők a kiinduláskor összehasonlíthatóak voltak, de logikusan jelentősen eltértek a derékfájás jelenlétében az elmúlt héten, a Roland Morris Korlátozottság Indexben és a derékfájás személyes hatásában.
Az eredmények azt mutatták, hogy jelentősen nagyobb az esély a megbetegedésre, ha bármelyik gerincszinten 3-as vagy magasabb fokú ágyéki porckorong-degeneráció áll fenn. Két vagy több érintett gerincszint esetén még nagyobb az esély.
Nagyobb eséllyel alakul ki az állapot, ha bármely szinten ágyéki porckorongsérv van jelen, és még nagyobb, ha a sérv 2 vagy több szinten van jelen. Ilyen különbséget nem találtunk a facet-ízületi arthrosis jelenlétében, sem akkor, ha a facet-ízületi arthrosisban érintett szintek számát vettük figyelembe.
Ez az áttekintés különbségeket tárt fel az MRI-leletek valószínűségében a következetesen alacsony és magas derékfájdalom prevalenciájú és hatású esetek között. Azonban a tanulmány keresztmetszeti felépítése nem teszi lehetővé az ok-okozati összefüggés megállapítását, a magas prevalenciával és 5 éves időtartamú hatással rendelkezőknek nagyobb esélyük volt a rendellenes MRI-leletekre. Azonban a 3. táblázatból kiderül, hogy azoknál is lehettek rendellenes MRI-leletek, akiknél következetesen alacsony volt a derékfájás előfordulása és hatása, bár néha kisebb mértékben. Egy rendellenes lelet jelenléte ezért nem tekinthető a derékfájdalom diagnosztizálásának. Ne feledd, mindig az embert kezeld, ne az MRI-jét!
Ebben a tanulmányban az volt az érdekes, hogy fiatalokat is bevontak. Általánosságban elmondható, hogy egy idősebb mintához képest kisebb valószínűséggel mutatnak rendellenes MRI-leleteket. A tanulmány másik érdekessége, hogy a résztvevők tartós derékfájdalommal küzdenek, nem csak egy adott időpontban.
A rendellenes eredmények meghatározását az alábbi táblázatban találod. Figyelem: ez a tanulmány a porckorongsérvet az ágyéki csigolyaközi porckorong protrúziójaként, extrúziójaként vagy szekvesztrációjaként határozta meg. A protrúzió nem tekinthető valódi sérvnek, mivel a nucleus pulposus nem tör át a csigolyaközi porckorong rostos gyűrűjén.
Fontos következtetés, hogy a vizsgálat jellege miatt ok-okozati összefüggésekre nem következtethetünk. Összefüggés van a következetesen alacsony derékfájdalom-prevalenciával és -hatással rendelkezők, valamint a rendellenes MRI-leletek nagyobb valószínűsége között. De ez az összefüggés nem jelent ok-okozati viszonyt. Ezt más kutatási tervekben kell kivizsgálni. A keresztmetszeti vizsgálat egy adott időpontban ad tájékoztatást erről az összefüggésről. Bár a különböző pályákban a derékfájdalom prevalenciáját és hatását 5 éven keresztül rögzítették, a képalkotó leletekkel való kapcsolatot csak az MRI időpontjában rögzítették. Nem tudunk evolúciós kapcsolatról, mert nem tudjuk, hogy a rendellenes MRI-leletek már az 5 éves időszak elején is jelen voltak-e. Hasonlóképpen, az eredmények nem adnak tájékoztatást a lehetséges kezelésekről, illetve a környezeti és életmódbeli tényezőkről, amelyek hatással lehettek az itt talált összefüggésre.
A RAINE tanulmány szerencsére kimutatta, hogy a legtöbb ember (53%) a derékfájdalom alacsony prevalenciájú és hatású 5 éves pályáján volt. Mindössze 10% volt a derékfájdalom magas prevalenciájú és hatású 5 éves pályáján. Az emberek 15%-ánál csökkent, 22%-ánál pedig nőtt a derékfájdalom prevalenciája és hatása ebben az 5 évben. Ezek az adatok azt mutatják, hogy szerencsére kevés fiatal tapasztal jelentős derékfájdalom terhet egy 5 éves időszak alatt. Azonban, bár nagy különbség volt a két vizsgált csoportban (alacsony vs. magas prevalencia és a derékfájás hatása), az a tény, hogy minden "eset" magas, 5 éves derékfájás hatással párosult egy alacsony, 5 éves hatású "kontrollal", lehetővé teszi a különböző pályákkal rendelkező emberek összehasonlítását, annak ellenére, hogy a derékfájás prevalencia aránya és azok lefolyása ezekben a pályákban nagyon eltérő volt.
Bár a 78 fős minták nem nagyszámúak, a tanulmány viszonylag magas esélyhányadosokat tudott kimutatni. A vizsgálóközi megbízhatóság jó volt a porckorong degenerációjának megállapításában (kappa 0,855), de csak mérsékelt a porckorongsérv jelenlétében, és alacsony a facet-ízületi osteoarthritis jelenlétében (kappa értékek rendre 0,588 és 0,239). Ezért én inkább csak a porckorong degenerációjára vonatkozó esélyhányadosokat használom, mert ezeket a MRI leletekre vonatkozóan állapították meg, nagyobb egyetértéssel a felülvizsgálók között. A MRI paraméterek és az eset kontra kontroll állapot közötti kapcsolatot csak akkor vizsgáltuk statisztikailag, ha a MRI paraméter prevalenciája az eset és a kontroll csoportokban összevonva >15% volt. Ez korlátozza a vizsgált asszociációk számát, és ezáltal csökkenti a tévesen pozitív asszociációk megtalálásának lehetőségét.
Ha tartósan magas a derékfájás prevalenciája és hatása, az összefüggésben állhat a rendellenes MRI-leletek nagyobb valószínűségével. Akiknél 5 éven keresztül rokkantságot okozó derékfájás fordult elő, azoknál nagyobb eséllyel találtak rendellenes eredményeket az MRI-n. Az összefüggés még erősebb volt, ha több ágyéki szint érintett volt. A vizsgálóközi megbízhatóság a porckorong degenerációjának megállapításakor volt a legmagasabb. A keresztmetszeti elemzés nem tesz lehetővé ok-okozati következtetéseket, de arra utalhat, hogy az ágyéki porckorong degenerációja fontos tényező lehet a fiatalok derékfájásának kialakulásában.
5 létfontosságú lecke, amit az egyetemen nem tanulsz meg, de azonnal javíthatod a derékfájós betegek egészségügyi ellátását fillérek nélkül