Bemutatkozás

Gyakran javasoljuk a lordotikus testtartásban (nyújtott ágyéki gerinc) történő emelést, amely a klasszikus “hátiskola” része. Bár ezt a tanácsot széles körben elfogadják, úgy tűnik, nincs elegendő in vivo kutatás, ami ezt vizsgálná. Ráadásul a manuális kezelések, amelyek azt tanácsolják az embereknek, hogy kerüljék a hajlított háttal való emelést, nem csökkentették a derékfájást. Ezért ez a tanulmány azt vizsgálta, hogy az ágyéki testtartások hogyan befolyásolják a törzsizom aktiválódását, erejét és hatékonyságát nagy intenzitású emelés során.

Módszerek

Egészséges résztvevők (az elmúlt 12 hónapban nem volt derékfájásuk, gerinc- vagy hasi műtétük, neurológiai vagy reumatológiai állapotuk, és nem voltak terhesek) jöhettek szóba. A résztvevőknek maximális izometrikus törzsgyakorlatot kellett végezniük szimmetrikus emelési testtartásban, 45°-ban behajlított térddel. Három ágyéki gerinc testtartást vizsgáltunk: teljesen hajlított, középtartományú és maximális nyújtás. Ismételt mérési tervet alkalmazva a kutatók megvizsgálták a három ágyéki testtartás hatásait, miközben a résztvevők maximális akaratlagos izometrikus összehúzódásokat végeztek. A felső erector spinae, az alsó erector spinae, a multifidus és a belső obliquus izmok aktivitását felületi elektromiográfiával (EMG) mértük.

Eredmények

Huszonhat egészséges résztvevőt vontunk be (13 férfit és női). A testtartás szignifikáns fő hatása különbséget mutatott a hátfeszítő nyomatékában a hajlított és a középső testtartás, a középső és a nyújtott testtartás, valamint a hajlított és a nyújtott testtartás között. A derék testtartása nem befolyásolta a csípő- vagy térdnyomatékokat.

EMG-érték csökkenést mértünk a középhelyzetű emelésnél a nyújtáshoz képest, illetve a hajlított emelésnél a középhelyzethez viszonyítva. A neuromuszkuláris hatékonyság kb. 25%-kal nőtt a nyújtottból a középhelyzetbe való mozgáskor, és háromszorosára emelkedett a középhelyzetű pózból a teljes hajlításba történő emelés során.

Beszélj hozzám szakértőként

Számos pozitívumot említhetünk. A erőkifejtések sorrendje randomizált volt, és a résztvevők nem kaptak képzést az emelési feladat előtt, csökkentve ezzel az esetleges tanulási hatást. Három maximális kontrakciót végeztek testhelyzetenként, és az elemzéshez a legmagasabb csúcserőt használták fel. Az EMG méréseket a vizsgálati eljárások előtt normalizáltuk. Ahol szignifikáns fő hatásokat találtunk, post-hoc Bonferroni teszteket alkalmaztunk a három ágyéki testtartás közötti különbségek meghatározására. Ezzel a megközelítéssel a szerzők elkerülik a többszörös hipotézisek tesztelése során felmerülő problémákat.

Fő üzenetek

Eleged van abból, hogy azt hallod, ne hajolj a hátaddal emeléskor? Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a hajlított háttal való emelés növeli az erőt, csökkenti a paraspinalis izmok aktivitását, és elutasítja a manuális anyagmozgatásra vonatkozó általános tanácsot, hogy lordotikus (nyújtott) ágyéki gerincvel emeljünk.

Referencia

Mawston G, Holder L, et al. Fájdalommentes személyek maximális emelésénél a hajlított ágyéki gerinc tartás erősebb és hatékonyabb, mint a lordotikus tartás. Gait Posture. 2021 május;86:245-250. doi: 10.1016/j.gaitpost.2021.02.029