Bemutatkozás

A patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) a fiatal, aktív egyének körében gyakori állapot, amelyet retropatelláris fájdalom jellemez. Bár a pontos etiológia továbbra is tisztázatlan, az ismert kockázati tényezők közé tartozik a megnövekedett Q-szög, a gluteális és quadricepsz izomgyengeség, valamint a mediális és lateralis combizmok közötti egyensúlyhiány. Mivel a Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) vélhetően a túlzott biomechanikai stressz eredménye, az olyan tevékenységek, mint a séta, a futás, a guggolás és a lépcsőmászás gyakran súlyosbítják a tüneteket. Emellett a dinamikus mozgások - különösen a térd valgusával járó mozgások - tovább növelhetik a térd elülső részének stresszét és súlyosbíthatják a fájdalmat.

A Kinesio Taping (KT) a Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) tüneteinek enyhítésére javasolt lehetséges beavatkozás. A javasolt mechanizmusok közé tartozik a fokozott szenzoros visszacsatolás, a jobb keringés és a fájdalom modulációja az endogén fájdalomcsillapító utakon keresztül. Bizonyos bizonyítékok arra is utalnak, hogy a patellofemorális fájdalom esetén alkalmazott Kinesio Taping segíthet a vastus medialis és lateralis közötti izomaktiváció egyensúlyának helyreállításában, ami potenciálisan korrigálhatja a patella helytelen elhelyezkedését és csökkentheti az ízületi stresszt.

Ez a tanulmány szisztematikusan értékeli a KT hatékonyságát a funkció javításában és a fájdalom csökkentésében a Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) betegeknél, bizonyítékokon alapuló betekintést nyújtva a klinikai gyakorlat számára.

Módszerek

Ez a felülvizsgálat olyan RCT-ket elemzett, amelyek a patellofemorális fájdalommal küzdő betegeknél alkalmazott Kinesio Tapinget vizsgálták a kontrollált kezelésekkel (nincs taping, placebo vagy standard rehabilitáció) szemben. Az előírt eredmények közül legalább az alábbiak egyike: Vizuális Analóg Skála (VAS), Kujala Elülső Térd Fájdalom skála (AKPS), térdnyújtás csúcsnyomaték, térdhajlítás csúcsnyomaték, térdhajlítás ROM és térdpozíció érzékelési hiba. A hiányzó adatokkal, konferencia-összefoglalókkal, duplikátumokkal, módszertani hibákkal vagy nem elérhető teljes szöveggel rendelkező tanulmányokat kizárták.

A tanulmányok minőségét a Cochrane-féle, hét területet értékelő "Risk of Bias" eszközzel értékelték: (1) randomizált szekvencia-generálás, (2) allokáció elrejtése, (3) a személyzet elvakítása, (4) az eredményértékelő elvakítása, (5) hiányos eredményadatok, (6) szelektív jelentés és (7) egyéb torzítások. Két független bíráló minden egyes területet alacsony, nem egyértelmű vagy magas torzításkockázatúnak minősített, kiváló egyezést elérve, a két bíráló Kappa pontszáma 0,88 volt, ami jó konzisztenciát mutat. Az eltéréseket egy harmadik bírálóval folytatott megbeszéléssel oldották fel.

Az adatokat a Review Manager 5.3 programmal elemeztük (α=0,05). A folyamatos eredmények összevonása a mérés konzisztenciájától függően az átlagos különbség (MD) vagy a standardizált átlagos különbség (SMD) és a 95%-os CI-k segítségével történt. A heterogenitást Chi-négyzet tesztekkel és I² statisztikákkal értékeltük: rögzített hatású modelleket alkalmaztunk, ha p≥0,1 és I²<50%, míg jelentős heterogenitás esetén randomizált hatású modelleket használtunk (p<0,1 és I²≥50%). Túlérzékenységi elemzésekkel értékelték az eredmények robusztusságát, és a publikációs torzítást a tölcsérdiagramok segítségével értékelték, ha ≥10 tanulmány állt rendelkezésre.

Eredmények

A szisztematikus áttekintés 10 randomizált, kontrollált vizsgálatot foglalt magában, amelyek 364 patellofemorális fájdalom szindrómában (PFPS) szenvedő beteget érintettek. A résztvevők megoszlottak a beavatkozási (n=184) és a kontroll (n=180) csoportok között. Három tanulmányban a patellofemorális fájdalom (KT) kezelésére alkalmazott Kinesio Tapinget vizsgálták placebo tapinggal szemben, míg hét tanulmányban a rutin rehabilitációval kombinált KT-t vizsgálták a rehabilitációval szemben.

A bevont tanulmányok minősége viszonylag alacsony volt. A randomizált és vakvágási folyamat miatt aggályok merülnek fel, míg az egyik tanulmány nem adta meg a betegek kiesésének okait.

Hét tanulmány randomizált hatásvizsgálata kimutatta, hogy a patellofemorális fájdalom (KT) kezelésére alkalmazott Kinesio Taping szignifikánsan csökkentette a Vizuális Analóg Skála (VAS) fájdalom pontszámokat a kontroll beavatkozásokhoz képest, különösen a lépcsőzés és a guggolás során mutatkozott jelentős hatás. A jelentős heterogenitás arra utal, hogy a vizsgálatok között jelentős eltérések vannak a betegek jellemzőiben, a KT alkalmazási protokollokban vagy az eredmények mérési módszereiben. Nyugalmi állapotban vagy lépcsőn való leereszkedés közben nem észleltek jelentős fájdalomcsökkenést.

A Kujala Elülső Térd Fájdalom Skála (AKPS) pontszámokat vizsgáló hat tanulmány statisztikailag szignifikáns javulást mutatott a kinesio taping (KT) alkalmazásával a kontrollált tanulmányokkal szemben. A mérsékelt heterogenitás (I²=67%, p=0,10) arra utal, hogy a kezelés hatékonysága a tanulmányok között némileg eltérő. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a KT mérhető funkcionális előnyökkel járhat a Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) betegek számára.

A Kujala Elülső Térd Fájdalom Skála (AKPS) értékelő hat vizsgálat megállapította, hogy a patellofemorális fájdalom esetén alkalmazott Kinesio Taping szerény, de statisztikailag szignifikáns javulást eredményezett a funkcionális pontszámokban a kontrollcsoportokhoz képest. Az elemzés fix hatású modellt használt, mivel a tanulmányok közötti elfogadható heterogenitási szintek viszonylag konzisztens kezelési hatásokra utalnak. Bár a javulás mértéke kicsi volt, az eredmények utalnak arra, hogy a KT hozzájárulhat a Patellofemorális fájdalom-szindrómában szenvedő betegek mérhető funkcionális javulásához.

A térd nyújtásához szükséges csúcsnyomatékot vizsgáló három tanulmány nem talált jelentős javulást a kinesio taping (KT) alkalmazásával a kontrollált beavatkozásokhoz képest. A tanulmányok közötti jelentős heterogenitás miatt randomizált hatású modellt alkalmaztak. Az izokinetikus tesztelési sebességek (60°/s és 180°/s) alapján végzett alcsoportelemzések hasonlóan nem mutattak szignifikáns különbségeket az erőeredményekben a csoportok között. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a KT nem növeli a quadricepsz erejét a Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) betegeknél, függetlenül a mozgás sebességétől.

A két tanulmány összevont elemzése nem mutatott ki szignifikáns javulást a térdhajlítási csúcsnyomatékban KT-vel a kontrollcsoporthoz képest, és a tanulmányok között nagyfokú heterogenitás volt megfigyelhető. A különböző izokinetikus sebességek (60°/s és 180°/s) alcsoportos elemzései hasonlóan nem mutattak különbséget a csoportok között. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a KT a Patellofemorális fájdalom-szindrómában szenvedő egyéneknél a mozgás sebességétől függetlenül nem növeli a hamstring erejét.

A térdhajlítás mozgástartományát (ROM) vizsgáló két tanulmány nem talált jelentős hatást a Kinesio Tapingra a kontroll beavatkozásokhoz képest. Az elemzés konzisztens eredményeket mutatott a tanulmányok között (nem volt megfigyelhető heterogenitás), és nem mutatott ki klinikailag jelentős különbségeket a csoportok között. Ezek az eredmények utalnak arra, hogy a KT láthatóan nem befolyásolja a passzív vagy aktív térdhajlítási mobilitást Patellofemorális fájdalom-szindrómában (PFPS) szenvedő betegeknél.

A térdízület pozícióját vizsgáló két tanulmány nem talált jelentős javulást a Kinesio Taping alkalmazásával a kontrollált állapothoz képest. A tanulmányok konzisztens eredményei (minimális heterogenitással) azt sugallják, hogy a KT nem javítja a proprioceptív pontosságot a Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) betegeknél. Ezek az eredmények utalnak arra, hogy a KT lehetséges előnyei a Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) kezelésében valószínűleg nem proprioceptív mechanizmusokon keresztül közvetítettek.

Kérdések és gondolatok

Először is, nézzük meg a tanulmány korlátait. A 2. ábra (amely a bevont tanulmányok minőségértékelését mutatja be) azt mutatja, hogy a legtöbb kutatás a patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) kinesio tapinggel kapcsolatban a következő problémákkal küzd bizonytalan vagy magas kockázatú három kritikus torzítás: szelekciós torzítás, teljesítménytorzítás és kimutatási torzítás. Nézzük meg, hogy ez miért fontos.

Kiválasztási torzítás (randomizált és allokációs kérdések)

Ha a tanulmányok nem randomizáltak megfelelően vagy nem titkolták a csoportbeosztást, egészségesebb betegek kerülhettek a kinesio taping-csoportokba, így a taping hatékonyabbnak tűnhetett, mint amilyen a Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) esetében valójában.

Teljesítmény torzítás (a vakítás hiánya)

Azok a betegek, akik tudják, hogy kinezioszalagot használnak - nem pedig szalagot vagy látszateljárást -, túlzott fájdalomcsillapításról számolhatnak be (placebohatás) vagy elutasíthatják az előnyöket (nocebohatás), ami torzítja az eredményeket.

Észlelési torzítás (eredményértékelési hibák)

Ha a kutatók tudták, hogy ki kapta a szalagot, akkor tudattalanul kedvezőbben értékelhetik az eredményeket, ami felduzzasztja az észlelt hatékonyságot.

Ezek a torzítások azt jelenthetik, hogy a kinesio taping tényleges előnyei a Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) esetében gyengébbek, mint ahogy azt a szakirodalom sugallja. A magas színvonalú áttekintések kiemelik ezeket a kérdéseket, hogy segítsék a klinikusokat az eredmények óvatos értelmezésében.

Ez a szisztematikus áttekintés jelentős heterogenitást (I²=92%, p<0,001) mutatott ki a vizsgálatok között, ami arra utal, hogy a KT hatékonysága a patellofemorális fájdalom esetében valószínűleg a páciens-specifikus tényezőktől (pl. a tünetek súlyossága, biomechanikai jellemzők) és a technikai variációktól (pl. a taping módszer, a rehabilitációs szinergia) függ. A Vizuális Analóg Skála (VAS) rendkívüli változékonysága hangsúlyozza, hogy szabványosított protokollokra és alcsoport-elemzésekre van szükség a KT optimális jelöltjeinek azonosításához.

A KT-t a placebo tapinggal összehasonlító vizsgálatok jobb eredményeket mutattak, ami arra utal, hogy a KT hatása túlmutat a pszichológiai vagy kontextuális tényezőkön - bár ezek részben szerepet játszhatnak. Ezek a megfigyelések megkérdőjelezik a Kinesio Taping javasolt mechanizmusait. Míg az eredeti indoklás a mechanikai korrekciót hangsúlyozta, a bizonyítékok arra utalnak, hogy a KT röviddel az alkalmazás után veszít a feszültségéből, ami csökkenti a tartós szerkezeti igazodásra való képességét. Az alternatív hipotézisek szerint a KT fokozza a propriocepciót és az izomaktivációt; ez a felülvizsgálat azonban nem talált jelentős javulást sem az erő, sem az ízületi pozícióérzékelés terén Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) betegeknél. Figyelemre méltó, hogy a krónikus boka-instabilitással szemben (ahol a KT javítja a propriocepciót), a Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) betegek jellemzően nem mutatnak proprioceptív hiányosságokat. Így a fájdalomcsökkenés a Patellofemorális fájdalom-szindrómában (PFPS) nem valószínű, hogy a patella jobb követéséből származik az izomaktiválás révén. Ehelyett a Gate Control elmélet magyarázhatja a KT hatásait, ahol a taping stimulációja az érzékszervi afferenseken keresztül modulálja a fájdalomérzetet. Ha azonban ez lenne az egyetlen mechanizmus, akkor az alkalmazási technikák nem befolyásolnák az eredményeket - a klinikai változékonyság azonban azt sugallja, hogy a technika számít.

Beszélj hozzám szakértőként

A kutatócsoport minden elemzést a Review Manager 5.3 alkalmazásával végzett, a statisztikai szignifikanciát *p* < 0,05 értéken állapította meg. A folyamatos eredményeket (pl. fájdalomskálák, erőfelmérések) konzisztens mérési módszerek esetén az átlagos különbségek (MD), változó egységek esetén pedig a standardizált átlagos különbségek (SMD) segítségével elemezték, mindkettőt 95%-os bizalmi intervallummal közölve.

Annak értékelésére, hogy a vizsgálatok közötti eltérések meghaladják-e a véletlenszerű várakozásokat, a kutatók két egymást kiegészítő módszerrel értékelték a heterogenitást:

1. Chi-négyzet teszt: Meghatározza, hogy a tanulmányok között a hatásméretekben megfigyelt különbségek statisztikailag szignifikánsak-e (*p* < 0,10 valós heterogenitásra utal). Ebben a vizsgálatban a Vizuális Analóg Skála (VAS) fájdalomértékekre vonatkozó khi-négyzet teszt *p* < 0,001-et eredményezett, ami arra utal, hogy a fájdalomcsökkenés vizsgálatonkénti eltérése rendkívül valószínűtlen, hogy pusztán a véletlen műve lenne. Ez azt jelenti, hogy a klinikai vagy módszertani különbségek (pl. betegpopulációk, KT alkalmazási technikák) valószínűleg hozzájárultak az eltérő eredményekhez.
2. I² statisztika: A teljes eltérés százalékos arányát számszerűsíti, amely a valódi klinikai/módszertani különbségeknek tulajdonítható (a véletlen hibával szemben). Az I² > 50% jelentős heterogenitásra utal. A Vizuális Analóg Skála (VAS) eredmények esetében a 92%-os I² azt mutatja, hogy szinte az összes megfigyelt variabilitás a vizsgálati jellemzők valódi különbségeiből eredt, mint például a betegek demográfiai jellemzői (pl. aktivitási szint), a KT protokollok (pl. taping, időtartam) vagy az értékelési módszerek.

E mérőszámok alapján a csapat kiválasztotta a megfelelő elemzési modellt:

• Fix hatások modellje ( akkor használatos, ha I² < 50% ÉS *p* ≥ 0,1): Feltételezi, hogy minden tanulmány egyetlen valódi hatásméretet becsül, nagyobb súlyt adva a nagyobb tanulmányoknak. Ezt olyan homogén eredményekre alkalmazták, mint a térdhajlítási ROM (I²=0%).
• Random-effects modell ( I² ≥ 50% OR *p* < 0,1): Számol a tanulmányok közötti változékonysággal, feltételezve, hogy különböző valódi hatások léteznek. Erre a konzervatív megközelítésre a nagyon heterogén eredmények, például a Vizuális Analóg Skála (VAS) fájdalomértékek (I²=92%) esetében volt szükség.

A csoport továbbá érzékenységi elemzéseket végzett a befolyásos tanulmányok azonosítására, és tölcsérdiagramokat használt a publikációs torzítások kimutatására - ez különösen fontos a kezelési hatások túlbecslésének elkerülése érdekében, amikor a negatív eredmények nem publikusak.

Érzékenységi elemzés

Az eredmények stabilitását érzékenységi elemzésekkel igazolták - az egyes tanulmányok szisztematikus kizárása és az összevont hatásméretek újraszámítása nem változtatta meg jelentősen azokat. Ez a robosztusság a nagy heterogenitás ellenére is fennáll (pl. I²=92%), ami utalások a kiugró értékek által vezérelt eredmények hiányára, és a KT hatásainak valódi változékonyságára a tanulmányok között.

Publikációs elfogultság

A Vizuális Analóg Skála (VAS) pontszámokra vonatkozó tölcsérdiagram aszimmetriája arra utal, hogy létezhetnek nem publikált nullás tanulmányok, amelyek potenciálisan felfújhatják a KT látszólagos fájdalomcsillapító hatását. Bár az eredmények statisztikailag stabilak, a klinikusoknak e torzítás miatt óvatosan kell értelmezniük a fájdalomcsökkentés mértékét.

Fő üzenetek

A szakirodalom módszertani korlátai ellenére a patellofemorális fájdalom kezelésére alkalmazott Kinesio Taping potenciális előnyöket mutat.

Bizonyítékok összefoglalása:

• Fájdalomcsillapítás: A KT szerény rövid távú fájdalomcsillapítást biztosíthat funkcionális tevékenységek (pl. guggolás) során,
• Funkció: Az AKPS-pontszámok kis mértékű javulását (~2 pont) figyelték meg, bár a klinikai jelentőség nem egyértelmű.
• Erő/propricepció: Nincs jelentős hatás a quadricepsz/hamstring erősségére vagy az ízületi pozícióérzékelésre.

Kulcsfontosságú klinikai következmények:

• Adjuváns, nem önálló: Használja a KT-t ideiglenes fájdalom-moduláló eszköz a mozgásterápia mellett (a Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) kezelésének sarokköve).
• Teszt-teszt megközelítés: Alkalmazza a KT-t és azonnal értékelje újra a funkcionális feladatokat (pl. guggolás, lépcsőzés) a válaszadók azonosítása érdekében.
• A technika számít: Az eredmények az alkalmazás módjától (pl. feszültség, irány) függően változnak. A beteg tüneteihez igazodva (pl. patella maltracking vs. általános fájdalom).

Ez a két Physiotutors videó megismerteti Önt az optimális klinikai alkalmazáshoz szükséges, bizonyítékokon alapuló taping technikákkal. 1. videó, 2. videó.

Mikor kell használni/Vigyázat:

• A legjobb: Akut fellángolások vagy a fájdalomtól dominált Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) esetében a testmozgás elviselésének megkönnyítése.
• Kerülje a túlzott megbízhatóságot: Hagyja abba, ha nem észlel azonnali előnyöket. Elsőbbséget kell adni az erősítésnek (különösen a gluteális/quadriceps) és a mozgás helyreállításának.

Nézd meg ezt Physiotutors cikk a patellofemorális fájdalom szindrómáról, hogy eligazítsa Önt a diagnózis és a kezelési stratégiákban.

Referencia

Jiao, H., Tao, M. & Cui, X. A Kinesio taping hatékonysága a fájdalomra és a térdfunkcióra a patellofemorális fájdalom szindrómában szenvedő betegek körében: szisztematikus áttekintés és metaanalízis. BMC Mozgásszervi rendellenességek 26, 388 (2025).