Bevezetés

Sok mozgásszervi rendellenesség esetén első vonalbeli gyógytorna javasolt. A tanulmány célja a hatékonyságának felmérése a csípővel kapcsolatos fájdalommal (femoracetabularis impingement szindróma diagnózisával vagy anélkül) küzdő fiatal és középkorú (18-50 éves) alanyok fájdalmának és funkcióinak javításában. Módszertanilag erős, metaanalízissel ellátott szisztematikus áttekintést végeztek.

Módszerek

Szisztematikus áttekintést végeztünk meta-analízissel, a PRISMA irányelveket követve. Az áttekintés 14 publikációt tartalmazott, és 10 RCT-t használtunk a kvantitatív szintézishez.

Eredmények

Gyógytorna kontra álkEzElÉs/kezelés hiánya:

A 3 hónapos, célzott erősítő programok mérsékelt, összesített hatást eredményeztek a gyógytorna javára (0,66; 95% CI (0,09–1,23) a nem sebészeti úton kezelt betegeknél. Rövidebb időtartamú (6-8 hetes) beavatkozások esetén nem tapasztaltunk jelentős hatást. A bizonyítékok szintje ezért korlátozott volt, mivel pilot RCT-kből származott.

A gyógytorna mérsékelt, pozitív hatásai mutatkoztak a páciensek által jelentett funkciókban artroszkópia után (0,67; 95% CI 0,07–1,26), azonban a bizonyítékok korlátozottak voltak, mivel ez a megállapítás 2 kísérleti RCT-n alapult, amelyeket nem lehetett összevonni (az eredmény mérések heterogenitása miatt). Mindkét tanulmány magasabb utánkövetési pontszámokat ért el, mint a PASS és a MIC pontszámok, de széles volt a szórás azon emberek arányában, akik elérték ezeket a pontszámokat (11%-90% között).

Gyógytorna vagy csípőartroszkópia:

Erős bizonyítékok szerint 8-12 hónap után a csípőartroszkópia enyhe hatású (-0,32; 95% CI -0,57 - -0,07). Viszont ez a hatás csekély, klinikailag nem számottevő. A gyógytorna viszont sokkal költséghatékonyabb a csípőartroszkópiához képest (gyógytorna: 155 £, csípőartroszkópia: 2372 £).

Gyógytornával elért változások a PROM-ban és a fizikai károsodásokban:

A gyógytorna 3 hónap után mérsékelt javulást eredményezett a páciensek által jelzett funkciókban (0,57; 95% CI 0,03–1,12), 6 hónap után pedig jelentős pozitív hatást (3,85; 95% CI 2,91–4,78). Az eredmények eltérései és az időbeli eltérések miatt óvatosan értelmezze az eredményeket! A PASS pontszámot meghaladó páciensek aránya 26%-86% között volt.

Károsodások esetén a bizonyítékok korlátozottak voltak, így az összevonásuk nem volt lehetséges.

• A csípő hajlításának mozgástartománya (ROM) nagy negatív változásokat mutatott (2,07, 95% CI –2,64 és −1,50 között), 6 hónap nyugalmi állapot, nyújtás és a tevékenység módosítása után, illetve nagy pozitív változásokat (1,08, 95% CI 0,49 és 1,68 között) 3 hónap erősítő edzés, manuális terápia és oktatás után.
• A csípő izomerejének hatásai a gyenge, nem szignifikáns hatásoktól (0,09, -0,35–0,53) a progresszív erősítő gyakorlatok 10 hete után, a nagy pozitív SMD-kig (1,19, 0,57–1,81) az erősítés és a funkcionális helyreállítás 12 hete után terjedtek
• A funkcionális feladatok teljesítménye mérsékelt javulást mutatott az időzített székmászás teszten (0,57, 95% CI 0,10–1,05), az egylábas hop teszten (0,65, 95% CI 0,12–1,17) és az Y-egyensúly teszten (0,63, 95% CI 0,29–0,97) a mozgás helyreállítása és a funkcionális gyakorlatprogramok révén, valamint jelentős javulást a törzs izomállóképességében (0,95, 95% CI 0,38–1,53) 3 hónapos célzott törzserősítés után.

Beszélj hozzám szakértőként

Számos jó pontot jegyezhetünk meg. Először is, a módszertant a priori rögzítettük a szelekciós torzítás minimalizálása érdekében. Másodszor, az alkotók alapos kutatást végeztek, beleértve a szürke irodalom és a referencia listák alternatív kereséseit is. A hibák minimalizálása érdekében két független értékelő felelt a tanulmányok kiválasztásáért, az adatok kinyeréséért és az elemzésért. Ezenkívül alacsonyabb minőségű (IV. szintű bizonyíték) tanulmányokat is bevontunk, de a szerzők a kontroll beavatkozással rendelkező vizsgálatok felhasználásával bizonyították a áttekintés magas színvonalát a főbb eredmények összefoglalásához. Végül az utánkövetés pontszámait összehasonlítottuk a Patient’s Acceptable Symptom State (PASS) és a minimális fontos változás (MIC) pontszámaival, hogy kontextust biztosítsunk a jelentett hatások klinikai relevanciájához.

Figyelembe kell venni, hogy a tanulmányoknak csak egyharmada kapott alacsony torzítási kockázati besorolást. Ezenkívül, több RCT vizsgálat is kísérleti jellegű volt, így lehetséges, hogy nem voltak elég erősek a csoportkülönbségek kimutatásához. Ráadásul a bevont populációk heterogenitása is jelen volt. Mivel csak angol nyelvű cikkeket tartalmaz a felülvizsgálat, a beillesztési torzítás befolyásolhatta az eredményeket. A PASS és a MIC pontszámokat korábban csípő patológiás, műtétileg kezelt betegeknél határozták meg, ezért nem világos, hogy ezek a pontszámok tükrözik-e a konzervatív küszöbértékeket.

Összefoglalva, a gyógytorna javíthatja a funkciót és az izomerőt fiatal és középkorú felnőtteknél. Korlátozott bizonyítékok azt mutatják, hogy a legalább 3 hónapig tartó, célzott erősítő programokkal érhetjük el a legjobb eredményeket. Az artroszkópia 8-12 hónap után elért csekély előnye nem klinikailag jelentős, ezért nem ellensúlyozza a gyógytorna jobb költséghatékonyságát és nagyobb biztonságát. Továbbá, korlátozott bizonyítékok szerint ez a csekély előny, ami az artroszkópiát támogatta, 24 hónap elteltével már nem volt kimutatható. A gyógytorna főként mozgásterápiából állt, de teljes körű RCT-kre van szükség a rehabilitációs programok optimális összetevőinek tanulmányozásához.

Főbb üzenetek

A jelenlegi legjobb bizonyítékok szerint a gyógytornának kell lennie az elsődleges kezelésnek a fiatal és középkorú betegek csípőfájdalmára. A gyógytorna javítja a funkciót és az izomerőt, és hatással lehet a fizikai károsodásokra. A csípő ROM legnagyobb hatásait 3 hónapos, erősítő gyakorlatokból, manuálterápiából és oktatásból álló beavatkozás után tapasztalták. Egy 3 hónapos erősítő program vezetett a legnagyobb nyereséghez a csípő izomerejében, különösen a csípőadduktorokban. Mivel egy korábbi tanulmány megállapította, hogy ez összefügg a jobb csípőhöz kapcsolódó életminőséggel (QOL), a szerzők szerint az adduktorok célba vétele a rehabilitáció fontos szempontja lehet.

Referencia

Kemp JL, Mosler Ab, et al. A csípő eredetű fájdalommal küzdők funkciójának javítása: a gyógytornász által vezetett beavatkozások szisztematikus áttekintése és metaanalízise a csípő eredetű fájdalomra. Br J Sports Med. 2020 Dec;54(23):1382-1394. doi: 10.1136/bjsports-2019-101690.