Ellen Vandyck
Kutatásvezető
A lábnak rengeteg súlyt kell elviselnie a mindennapi életben. Ezért a lábboltozat szerkezete és dinamikája elengedhetetlen a láb megfelelő működéséhez. Gondolj a rázkódáscsillapításra, a testsúly áthelyezésére, az előrehajtásra és a támasztófelület biztosítására. Amikor a medialis longitudinális boltozat ellapul, a láb medialis széle (majdnem teljesen) érintkezik a talajjal. Számos oka van, amelyek túlmutatnak ezen az áttekintésen. De ami fontos, a lúdtalp jelenléte lehet reverzibilis vagy fixált. A reverzibilis lúdtalp zárt kinetikus lánc során elveszíti a medialis longitudinális boltozatot, de ez a boltozat megmarad nem testsúlyviselő körülmények között. Mivel a láb a kinematikus láncon keresztül szoros kapcsolatban áll a térddel és a csípővel, a lúdtalp a kinetikus lánc magasabb részein is problémákhoz vezethet. Az ortopédiai talpbetétek enyhülést hozhatnak, de segíthet-e egy aktív gyakorlatprogram a lúdtalp korrigálásában?
Megvizsgáljuk, hogy egy edzésprogram mennyire képes korrigálni a reverzibilis lúdtalpat. Ezért végezzük ezt a vizsgálatot. Ezt a randomizált, kontrollált vizsgálatot a Pravara Orvostudományi Intézet Ortopédiai Gyógytorna Osztályán végezzük. A rugalmas lúdtalpat úgy definiáljuk, mint egy olyan lábat, amelynek a sajkacsont magassága több mint 10 mm-t esik, és a medialis longitudinális ív szöge kevesebb, mint 130°. Ezt a szöget úgy számítjuk ki, hogy a goniométert a sajkacsonti tuberositas közepére helyezzük, a goniométer végeit pedig az első metatarsus fejét és a medialis bokát követve. A sajkacsont süllyedés teszt elvégzéséhez az alábbi videó nyújthat segítséget:
A kísérleti csoport 6 héten át, hetente 3 alkalommal végzett aktív gyakorlatokat. A gyakorlatok aktív plantár- és dorsalflexióból, 4 rövid lábizom-gyakorlatból, gluteális erősítésből és vádli nyújtásokból álltak. A gyakorlatok 2 hét után nehezedtek a gyakorlatok végrehajtási pozíciójának változtatásával és/vagy az ismétlések számának, illetve a tartási időknek a növelésével.
A kontrollcsoport is részt vett egy 6 hetes programban, heti 3 alkalommal, de csak aktív plantár- és dorsiflexiós gyakorlatokat, valamint vádli nyújtást végeztek ülő helyzetben.
Az eredményeket a medialis longitudinális ív magasságának mérésével értékeltük a sajkacsont süllyedésének tesztjével. Ezenkívül mértük a medialis longitudinális ív szögét is.
De vajon egy edzésprogram képes korrigálni a reverzibilis lúdtalpat? A kérdés megválaszolásához 52, 18 és 21 év közötti, flexibilis lúdtalpú felnőttet vontunk be. A csoportok összehasonlíthatóak voltak a kiinduláskor, ahogy az az alábbi táblázatban látható.
Az eredmények azt mutatták, hogy mindkét csoportban javult a navicularis magassága. A csoportok közötti átlagos különbség azonban az intervenciót támogatta, mivel 0,4 cm-rel nagyobb csökkenést mutatott a navicularis magasságában. A szerzők arról számoltak be, hogy ez a különbség nagyon pontos becslés volt, mivel a konfidencia intervallum csak 0,4 és 0,5 között mozgott. Ugyanez volt megfigyelhető a medialis longitudinális boltozat szögénél is. Az intervenciós csoportban ez 16 fokkal nőtt (és így javult) a kontrollcsoporthoz képest. Itt is pontos volt a becslés, mivel a konfidencia intervallum 13-19 között mozgott.
A szerzők szerint „nehéz volt meghatározni a legkisebb érdemi hatást a két eredmény mérőszámára ebben a tanulmányban, mivel azok pusztán biomechanikaiak voltak, nem pedig szimptomatikusak vagy funkcionálisak, amelyekről a betegek véleményt nyilváníthattak volna a különböző mértékű javulás klinikai értékéről.”
Nielsen és munkatársai 2009-ben a leugrási magasság, a BMI, a nem és a lábhossz közötti kapcsolatot vizsgálták. Azt találták, hogy a lábhossz jelentős hatással van a sajkacsont süllyedésére férfiaknál és nőknél egyaránt. A lábhossz 10 mm-es növekedésével a sajkacsont süllyedése 0,40 mm-rel nőtt a férfiaknál és 0,31 mm-rel a nőknél. Ez egy 8,5 mm-es határértéket eredményezett, ami megkülönbözteti a normál és a rendellenes sajkacsont süllyedést, mivel a minta 97,5%-ának dinamikus sajkacsont süllyedése kisebb volt, mint 8,5 mm. De mivel a lábhossz befolyásolta a süllyedést, a konfidencia intervallum felső határa férfiaknál 7,25 mm-ről 9,50 mm-re, nőknél pedig 7,8 mm-ről 10 mm-re nőtt. Ezért figyelembe kell vennünk a láb hosszát a sajkacsont süllyedésének mértékének megítélésében. Rövid lábfej esetén (kb. 22 cm) használhatjuk a 8,5-ös határértéket, de a hosszabb lábfejűeknél még 10 mm körül is normális lehet a sajkacsont süllyedése. Sajnos ebben a tanulmányban nem mérték a lábhosszt. Azonban a résztvevők ugyanazok, így ez nem befolyásolhatta az eredményeket.
A vizsgálat elsődleges kimenetelét nem határozták meg. Ráadásul a mintanagyságot sem számolták ki, és a vizsgálatot sem jegyezték be. Ez komoly korlátot jelent. Regisztrált vizsgálat nélkül nem tudjuk megmondani, hogy az összes előre meghatározott eredményt közölték-e ebben a publikációban, vagy hogy ez a cikk szelektíven mutatott-e be néhány eredményt. Mivel a mintanagyságot nem számolták ki előre, nem tudjuk, hogy a bevont populáció elegendő volt-e a valódi különbségek kimutatásához. Mindazonáltal a szerzők rámutatnak a nagyon pontos kezelési hatásbecslésekre. Nem esett szó a betegek gyakorlati programjukhoz való ragaszkodásáról. Így nem tudhatjuk bizonyosan, hogy a javulások valóban magának a beavatkozásnak tulajdoníthatók-e. Talán a kontroll beavatkozásban résztvevők nem voltak túl együttműködőek. A szerzők nem a statisztikai szignifikancia alapján közölték az eredményeket, ami jó. De azon kívül, hogy kijelentették, hogy az eredményeket a kezelési szándék alapján elemezték, nagyon kevés információt adtak a statisztikai elemzési tervről.
A vizsgálat mindkét csoportban javulást mutatott a sajkacsont magasságában. Így létrehozhatunk egy gyakorlatprogramot a lúdtalp korrigálására. A csoportok közötti átlagos különbség azonban az intervenciót támogatta, mivel 0,4 cm-rel nagyobb csökkenést mutatott a sajkacsont magasságában. Ugyanezt tapasztaltuk a medialis longitudinális boltozat szögénél. A szerzők arról számoltak be, hogy ezek a különbségek nagyon pontos becslések voltak. Azonban a vizsgálatot nem regisztrálták, és nem végeztek mintaszámítást, ami befolyásolhatta a közölt eredményeket.
Élsportolókkal vagy amatőrökkel dolgozol? Ne hagyd ki ezeket a kockázati tényezőket, melyek sérülésveszélynek tehetik ki őket. Ezen a webináron megtanulhatod, hogyan ismerd fel a kockázati tényezőket, hogy a rehabilitáció során dolgozhass rajtuk!