Kutatás
Térd
2023. április 10
Megvédi a meniszkuszt a korai ACL rekonstrukció?
Bemutatkozás
Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a szakadt LCA konzervatív kezelése ugyanolyan hatékony, mint a korai LCA rekonstrukció. Sok éven át az LCA rekonstrukciót a sportolók felépülésének elengedhetetlen lépésének tekintették. Manapság egyre több tanulmány mutat rá a szakadt LCA természetes gyógyulási képességére. A KANON vizsgálat legutóbbi másodlagos elemzése még jobb klinikai eredményeket mutat a konzervatív kezelés után a gyógyult LCA-knál. Mások azt feltételezik, hogy a szakadt LCA tartós instabilitást okoz a térdben, ami hajlamosíthatja a meniszkuszt a szakadásra. A meniszkusz szakadása nem kívánatos, mivel növeli a későbbi életkorban a térd Osteoarthritis kockázatát. Ezért ez a tanulmány arra kereste a választ, hogy a korai LCA rekonstrukció megvédi-e a meniszkuszt az újabb szakadásoktól.
Módszerek
A COMPARE vizsgálat adatai alapján megállapítottuk, hogy a korai LCA rekonstrukció megvédi-e a meniszkuszt az újabb szakadásoktól. Ebben a nagyszabású COMPARE vizsgálatban 18 és 65 év közötti, akut LCA-szakadásban szenvedő betegek vettek részt. A betegeket randomizált módon vagy korai LCA rekonstrukcióra, vagy rehabilitációra osztottuk be, amelyet opcionális, késleltetett LCA rekonstrukció követett három hónapos, elsődleges, nem műtéti kezelés után. A randomizált, kontrollált vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a korai sebészeti rekonstrukción átesők tünetei, térdfunkciói és a sportolási képességei javultak a kétéves utánkövetés során. A szerzők azonban hangsúlyozták, hogy ezen eredmény klinikai jelentősége meglehetősen tisztázatlan, mivel a rehabilitációs csoportba randomizált betegek fele nem szorult sebészeti rekonstrukcióra.
Ebben a másodlagos elemzésben azt vizsgáltuk, hogy az LCA-rekonstrukción átesett személyeknél alacsonyabb-e a későbbi meniszkusz rekonstrukció kockázata. Ezt használtuk a meniszkusz sérülések kockázatának meghatározására.
Hasonlítsuk ÖSSZE az elért eredményeket!
Eredmények
Összesen 167 LCA-szakadással élő személy vett részt. Nyolcvanötük korai LCA-rekonstrukción esett át, míg 82 konzervatív kezelést kapott, és választhatott a késleltetett rekonstrukciót. A kiindulási jellemzők összehasonlítható csoportokat mutatnak.
Egyes pácienseknél az LCA-szakadás mellett meniscus szakadás is előfordult. Ez is egyenlően oszlott el a 2 csoport között.
A 2 éves utánkövetés során a meniszkuszműtét szükségességét vizsgálva, az LCA rekonstrukció csoportjában a betegek 29%-ának, míg a rehabilitációs csoportban 21%-ának volt szüksége meniszkuszműtétre. Emiatt a kockázati arány nem szignifikáns, 0,67 (95% CI 0,40-1,12), vagyis a korai LCA rekonstrukció nem védi jobban a meniszkuszt, mint a rehabilitáció opcionális, késleltetett LCA rekonstrukcióval. Továbbá, az LCA rekonstrukció után, mindkét csoportban, nem végeztek új meniszkuszműtéteket a meniszkusznak az LCA rekonstrukció során már sérült területén kívüli részein. Ez azt jelenti, hogy nem alakultak ki új meniszkusz sérülések.
Kérdések és gondolatok
De van itt még valami. Ha megnézed a szerzők jelentését, 23 meniszkusz beavatkozást végeznek a korai ACL rekonstrukció során, ami 28%-nak felel meg (23/82). A rehabilitáció után a 41 emberből, akik késleltetett ACL rekonstrukciót kaptak, 13-an meniszkusz műtéten estek át. Ez 13/41=32%-ot jelent. Abból a 41-ből, akin nem végeztek műtétet a szakadt ACL-jük miatt, 4-en meniszkusz műtéten estek át, tehát 4/41=10%. Ezt gyorsan olvasva azt gondolhatnád, hogy a rehabilitációs csoportban lévőknek 32%+10%=42% esélyük van arra, hogy a meniszkuszukat meg kelljen operálni. Ha azonban kiszámítod a meniszkusz műtéten átesők százalékát, az más eredményt ad. Ekkor a rehabilitációs csoportban 82-ből 17 (4+13) ember adja a meniszkusz műtétre szorulók 20%-át. Itt látható a abszolút számok fontossága. Bár első pillantásra azt gondolnád, hogy több meniszkusz műtétet végeznek a rehabilitációs csoportban, a teljes számok mást mutatnak.
Miből állt a konzervatív beavatkozás?
A vizsgálat konzervatív ága 3 hónapos felügyelt fizioterápiából állt, a holland ACL-irányelvnek megfelelően. A gyakorlatok az egyensúlyra és a propriocepcióra összpontosítottak. Ez az iránymutatás azonban már 2012-ben is létezett. Azóta az ACL rehabilitációja előrehaladt. Nézze meg Bart Dingenen webináriumát, hogy többet megtudjon az ACL-sérülések jelenlegi rehabilitációjáról.
Honnan tudhatom, hogy az ACL szakadásom magától meggyógyul?
Egy Filbay és munkatársai által végzett tanulmány szerint az LCA-szakadások körülbelül 50%-a spontán gyógyul. (2023). Ez azt is jelenti, hogy a betegek másik felénél az LCA-szakadás nem gyógyul spontán. Ebben a tanulmányban az opcionális, késleltetett LCA-rekonstrukció csoportban a betegek fele átesett LCA-rekonstrukción. Vajon ez kizárólag a szakadt LCA nem gyógyulásán alapult, vagy a beteg eredményein és preferenciáin? A szerzők jelzik, hogy ez lehetséges volt, ha legalább 3 hónapos felügyelt gyógytorna után perzisztens instabilitás állt fenn, vagy ha ez időszak után nem érték el a kívánt aktivitási szintet. De nem tudjuk, hogy nézett ki az LCA-juk az MRI-n.
Mikor kisebb az esélye, hogy az ACL rekonstrukció használni fog?
Kaarre és munkatársai friss tanulmánya (2023) szerint a több mint 16 000 résztvevő 44%-a nem érte el a minimális fontos változást a KOOS Sport/Rec és az Életminőség alskálán. Megállapították, hogy a fiatalabb betegeknél, a nőknél és azoknál, akiknél magasabbak voltak a kiindulási értékek ezen a 2 KOOS alskálán, nagyobb volt az esélye annak, hogy 1 évvel az ACL rekonstrukció után nem érik el a minimális fontos változást. Ezenkívül a porcsérülések is összefüggésben álltak a minimális fontos változás el nem érésének nagyobb esélyével.
Vannak eltérések a női vagy férfi páciensek eredményeiben? És mi a helyzet az életkorral?
Igen, Kaarre és munkatársai (2023) tanulmánya szerint. Ezt befolyásolhatják a rehabilitációs stratégiák, az énhatékonyság és a pszichoszociális akadályok. Fiatalabb betegeknél nagyobb az esélye a Minimális Fontos Változás elérésének hiányára. Ennek oka lehet, hogy nagyobbak a térd igényeik, mint az idősebb betegeknek, akiknek alacsonyabbak lehetnek az elvárásaik az LCA rekonstrukció utáni térdfunkcióval kapcsolatban.
Beszélj hozzám szakértőként
Ezek az eredmények eltérnek más nagyszabású vizsgálatoktól, mint például a KANON-vizsgálat. Ez a vizsgálat a medialis meniszkusz szakadásának megnövekedett kockázatát mutatta ki azoknál a betegeknél, akiket 5 év után (de 2 év után nem) rehabilitációra plusz opcionális ACL-rekonstrukcióra randomizáltak. Ez azzal magyarázható, hogy a KANON-vizsgálatban a műtétek egy részét egyéni meniskuszonként számolták, így a medialis és lateralis meniskuszon végzett meniszkuszműtétet kétszer számolták. De a hosszabb utánkövetés miatt is. Idővel több traumás esemény is érheti a térdet, ami miatt a meniszkusz szakadásai idővel szimptomatikusvá válhatnak.
Fő üzenetek
Az azonnali ACL rekonstrukció nem véd jobban a meniszkuszt, mint a rehabilitáció plusz a késleltetett, opcionális ACL rekonstrukció. Az LCA-szakadással diagnosztizált és rehabilitációval kezelt betegeknél a meniszkusz műtétek száma nem különbözik az azonnali ACL rekonstrukción átesett betegekétől. Tehát pácienseidnek nem kell tartaniuk attól, hogy a konzervatív rehabilitációval jobban károsítják a meniszkuszukat
Referencia
További hivatkozások
ACL REKONSTRUKCIÓ UTÁN: OPTIMALIZÁLD A REHABILITÁCIÓT ÉS A TERHELÉS VISSZAÁLLÍTÁSÁT
Regisztrálj erre a INGYENES webináriumra, ahol Bart Dingenen, az LCA rehabilitáció vezető szakértője megmutatja, hogyan fejlesztheted az LCA rehabilitációt és a sportba való visszatérésről szóló döntéseket
