Bemutatkozás

A cervikogén fejfájás egy jól ismert másodlagos fejfájás. Mivel másodlagos fejfájásnak tekintjük, a jelenlegi klinikai felfogás a felső nyaki gerinc mozgásszervi diszfunkcióit és anatómiai sérüléseit tartja kiváltó tényezőknek. Bár a etiológiát jól értjük és behatároltuk a felső nyaki gerincben, a cervikogén fejfájásban szenvedők közül minden negyedik nem reagál a háttérben meghúzódó diszfunkciókra irányuló terápiára. Ez arra utalhat, hogy más tényezők is hozzájárulnak a cervikogén fejfájás kezdetéhez vagy annak kiváltásához. Feltételezzük, hogy a cervikogén fejfájás egy mechanikai rendellenesség lehet, amelyet egy perifériás nociceptív forrás közvetít, vagy egy összetettebb állapot, amelyet a perifériás forrás (a felső nyaki gerinc) és a szenzitizáció tart fenn. A jelenlegi tanulmány azt kívánta feltárni, hogy létezik-e heterogenitás a fájdalommodulációs profilokban a cervikogén fejfájás populációin belül.

Módszerek

Ebben a betegprofilok retrospektív elemzésében a cervikogén fejfájásban szenvedő személyeket egy fejfájás ambulanciáról vontuk be, és egészséges kontrollszemélyekhez párosítottuk. 18 és 55 év közöttiek voltak, és egy neurológus diagnosztizálta őket a Fejfájásos Rendellenességek Nemzetközi Osztályozása-3 (ICHD) szerint. Mindannyian normál kognitív funkcióval rendelkeztek, amit a Mini-Mental State Examination 30 pontos teszteredményével igazoltunk. A cervikogén fejfájásban szenvedő összes résztvevőt felkértük, hogy töltsön ki egy négyhetes fejfájásnaplót.

Nyomásfájdalom-érzékenységet vizsgáltunk nyomásalgométerrel a résztvevőknél. Méréseket végeztünk a suboccipitalis izomzatban a fejen, az erector spinae izomban L1-nél és a tibialis anterior izomban. Ezután a Depression Anxiety Stress Scale-21 (DASS-21) segítségével felmértük a depresszió, a szorongás és a stressz szintjét. Kitöltettük a Headache Impact Test (HIT) tesztet az életminőség számszerűsítésére, az alvásminőséget pedig a Pittsburgh Sleep Quality Index (PSQI) segítségével objektíven értékeltük. Ezeket a méréseket együttesen vettük figyelembe egy fájdalommodulációs profil összeállításához, amely figyelembe vesz egy fájdalomprofilt és egy pszichoszociális életmódprofilt.

A nyomásfájdalom küszöb rendellenességének megítéléséhez egy határértéket határoztunk meg az egészséges kontrollcsoport küszöbei alapján. Ha a cervikogén fejfájásban szenvedő személy fájdalom-nyomásküszöbe alacsonyabb volt, mint a normatív küszöbérték 95%-os konfidencia intervallumának alsó határa, akkor a nyomásfájdalom érzékenysége csökkentnek és így megváltozottnak tekintettük. Ez azt jelenti, hogy a nyomás sokkal alacsonyabb nyomásszinten fájdalomhoz vezet, mint általában.

Három fájdalommodulációs profilt vettünk figyelembe:

• Fájdalomprofil
• Pszichoszociális életmód profil
• Normál profil

Akkor beszélünk domináns, megváltozott fájdalomprofilról, ha az összes (feji és fej körüli) nyomásfájdalom küszöbérték megváltozik (összesen 6), de ehhez kevesebb mint 2 megváltozott pszichoszociális életmódtényező társul.

A pszichoszociális életmódprofil akkor volt meghatározó, ha kevesebb mint 6 fájdalomnyomásküszöb változott, de 3 pszichoszociális életmódtényező igen. A pszichoszociális életmódtényezők akkor minősültek megváltozottnak, ha a pontszámok legalább mérsékelt depressziót, szorongást és stresszt jeleztek (a DASS-21 pontszámok szerint rendre 14, 10 és 19), jelentős hatást gyakoroltak a mindennapi életre (ezt egy 56 feletti HIT-6 pontszám mutatta), vagy gyenge volt az alvásminőség (ezt egy 5 feletti PSQI pontszám jelezte).

Az egyes tényezőknél az értékeket a Mingels és mtsai. (2021) által meghatározott normatív értékekhez viszonyítottuk. Tehát összesen 5 pszichoszociális tényezőt vettünk figyelembe (depresszió, szorongás, stressz, a fejfájás hatása a mindennapi életre és az alvás minősége).

A normál fájdalomprofil azt jelenti, hogy nincsenek változások a nyomásfájdalom küszöbéértékeiben, és a pszichoszociális életmódbeli tényezőkben. Akkor beszélünk erről, ha a pontszámok nem haladják meg a fenti normatív értékeket.

Eredmények

18 igazolt cervikogén fejfájással élő résztvevőt és 18 egészséges, hasonló kontrollszemélyt vontunk be a vizsgálatba.

A cervikogén fejfájásban szenvedők felénél (n=9) megváltozott a domináns fájdalomprofil, mivel 6 megváltozott feji és extra-feji fájdalomküszöbük volt. Tizenöt résztvevőnél kevesebb, mint 3 pszichoszociális tényező változott meg, míg három cervikogén fejfájásos betegnél több mint 3 pszichoszociális tényező változott meg, ezért megváltozott pszichoszociális életmódprofillal rendelkeztek.

Kérdések és gondolatok

A fejfájásban szenvedő résztvevők közül 18-ból 16-nál változást tapasztaltunk, ami a cervikogén fejfájással küzdők 88%-át jelenti. A tanulmányban szereplő cervikogén fejfájásos betegek 16%-ánál domináns, megváltozott pszichoszociális életmód profilt mutattunk ki. A fejfájással küzdő betegek felénél domináns fájdalomprofilt tapasztaltunk. Eredményeink azt mutatják, hogy a cervikogén fejfájással küzdők népessége heterogén, és a fejfájást kiváltó tényezők túlmutatnak a felső nyaki gerinc mozgásszervi diszfunkcióin.

A cervikogén fejfájás kezelésének javításához javasoljuk, hogy a mozgásszervi rendszer mechanikai diszfunkcióin túlmutató tényezőket is felmérjünk. A pszichoszociális állapot felméréséhez vizsgáljuk az alvást, a fejfájás napi aktivitásra gyakorolt hatását, a stresszt, a szorongást és a depresszió szintjét. Ez azért lényeges, mert a résztvevők felénél a központi idegrendszer túlérzékenységet mutatott.

A központi túlérzékenység felmérése elvégezhető kvantitatív szenzoros teszteléssel, bár a fájdalommodulációs profil alkalmazása, ahogy a jelenlegi tanulmányban történt, könnyebben kivitelezhető a klinikai gyakorlatban.

Fontos, hogy megkérdőjelezhető a cervikogén fejfájás meghatározása azon szakértők szerint, akik azt állítják, hogy az teljes mértékben fizikai nociceptív forrásból alakul ki, mivel ez a tanulmány azt találta, hogy a fejfájáshoz hozzájáruló, domináns pszichoszociális életmóddal rendelkező személyek is vannak.

Beszélj hozzám szakértőként

A pszichoszociális életmódprofil megváltozásának határértéke 3 az 5 pozitív változó közül. Tehát három résztvevőnél a pszichoszociális életmód domináns fájdalomprofil volt megfigyelhető. Az egyéni adatok alaposabb vizsgálatakor 18 résztvevő közül 9-nél két megváltozott pszichoszociális tényező volt jelen. Nem tudjuk pontosan, hogy a szerzők miért éppen a jelenlegi, három változós határértéket választották.

Hasonlóképpen, megváltozott, domináns fájdalomprofil akkor volt megállapítható, ha mind a hat nyomásfájdalom küszöbérték pozitív volt. Itt sem fejtették ki, miért ezt a határértéket választották. Itt is, valakit, akinél 6-ból 5 nyomásfájdalom küszöbérték pozitív volt, úgy kategorizáltak, hogy nincs megváltozott fájdalomprofilja, de láthatod, hogy ez egy mindent vagy semmit megközelítés lehet, ami talán kissé radikális. Feltételezem, hogy ezt még tovább fogják vizsgálni, és a küszöbértékek a jövőben még változhatnak.

Fontos, hogy a résztvevőket egy fejfájás ambulancián toborozták, de nem részletezték, hogy ez elsődleges, másodlagos vagy harmadlagos ellátásban történt-e. Mivel a résztvevőket egy fejfájás ambulancián toborozták, feltételezem, hogy ez legalább egy magasan specializált klinika volt, amely valószínűleg súlyosabb fejfájás tünetekkel küzdő betegeket vont be. Talán az elsődleges/másodlagos egészségügyi ellátásban már nem részesültek kezelésben, és a fejfájásuk tartós fennállása befolyásolta a pszichoszociális állapotukat. Ezért bizonytalan, hogy a pszichoszociális tényezők valóban hozzájárultak-e a fájdalomérzetükhöz, vagy fokozatosan alakultak ki, ahogy a fejfájásuk krónikussá vált.

Főbb üzenetek

Fontos üzenetünk ebből a tanulmányból: a cervikogén fejfájásban szenvedő pácienseidet a mozgásszervi területen túl is vizsgáld meg, mivel pszichoszociális tényezők is hozzájárulhatnak a fejfájás jellegzetességeihez. A pszichoszociális területek és a nyomásfájdalom küszöbértékeinek felmérésével fájdalommodulációs profilt hozhatsz létre, melyből felmérheted a közreműködő tényezőket. Ez segíthet a kezelés személyre szabásában és az "egy kaptafára" megközelítés elkerülésében. Fontos megjegyezni a jelenlegi tanulmány feltáró jellegét, mely a jövőbeni vizsgálatok során még változhat.

Referencia

Mingels S, Granitzer M, Schmid AB, Dankaerts W. Egyéni endogén fájdalommodulációs profilok a cervikogén fejfájásban szenvedők többdimenziós kontextusában – Retrospektív feltáró tanulmány. Musculoskelet Sci Pract. 2023 okt;67:102855. doi: 10.1016/j.msksp.2023.102855. Epub 2023 szept. 2. PMID: 37683308; PMCID: PMC10560891.