Ellen Vandyck
Kutatásvezető
A szülő nők számos nehézséggel néznek szembe a szülés során, és a fájásokkal járó kellemetlenség az egyik legnehezebb. A kellemetlenség súlyossága a vajúdás előrehaladtával fokozódik, anyai fáradtságot és szorongást okozva, ami ronthatja a méhösszehúzódások minőségét. A WHO azt javasolja, hogy a szülés alatti fájdalom kezelésére nem-gyógyszeres módszereket alkalmazzunk. Az egyik ilyen lehetőség a svájci labda használata, mely segít megnyitni a medencét. A svájci labdán végzett aktív medencemozgások segíthetik a szülő nőket a vajúdás progressziójának felgyorsításával. A medence folyamatosan alkalmazkodik a szülés során a magzat helyzetének és süllyedésének eredményeként. Az aktív medencemozgások, mint például az anteverzió, retroverzió, nutáció és ellen-nutáció, segíthetnek a felső és alsó medencei átmérő kiszélesítésében és a medence megnyitásában a vajúdás kezdetétől addig, amíg a magzat el nem éri a gátat. Ezek a gyakorlatok és biomechanikai változások elengedhetetlenek a gyors és kényelmes szüléshez. Ennek eredményeként a svájci labdán végzett dinamikus medencemozgások segíthetnek a vajúdásban és javíthatják az anya és az újszülött egészségét. Ezért ez a tanulmány az aktív medencemozgásokat kívánta megvizsgálni a vajúdás alatt, svájci labda használatával, és annak hasznosságát az anyai és újszülött eredményekre vonatkozóan.
Ez a gyakorlati RCT olyan várandós nőket vont be, akik a szülés első szakaszának aktív fázisában voltak, azaz már megkezdték a szülést. Fontos, hogy alacsony kockázatú, teljes idejű terhességgel rendelkezzenek, tehát ne legyenek komolyabb egészségügyi problémáik vagy koraszülésük. Ráadásul a tanulmány csak azokat a nőket vonta be, akiknél egyes magzat feji pozícióban volt, azaz a baba feje jön ki először szüléskor.
A vizsgálatba bevont hölgyeket véletlenszerűen osztottuk be a beavatkozási vagy kontroll csoportba. A beavatkozási csoport svájci labdát használt, és protokoll szerint minél többet ösztönöztük őket a használatára. A kontrollcsoport résztvevői a szokásos ellátást kapták. Ők is használhattak svájci labdát, de nem kaptak konkrét gyakorlatokra vonatkozó utasításokat, és nem is ösztönöztük őket erre.
A szülés alatt végzett aktív medencemozgásokat fitballal végeztük. Ebben a tanulmányban a fitballt használjuk a medence biomechanikai gyakorlatokhoz. A kísérleti csoportban lévő várandós nőket arra ösztönöztük, hogy a fitballal végezzék ezeket a gyakorlatokat, figyelembe véve a vajúdás alatti állapotukat, a nyaki dilatációtól függetlenül.
A gyakorlatokat a baba szülési csatorna mozgási síkjaiban elfoglalt pozíciójához igazítottuk.
A baba feje eléri a medence bemenetét
Fetus Stáció
Amikor a baba feje a medence bejáratánál volt, a következő gyakorlatokat végeztük:
Ezekkel a gyakorlatokkal elősegítheted a sacroiliacalis ízületek nyitását, növelheted a medence bemenetének nyílását, elősegítheted a keresztcsont ellen-nutációs mozgását, és ösztönözheted a magzat lefelé haladását.
Magzati pozíció
Ha a magzat jobb vagy bal hátsó nyakszirti, vagy jobb vagy bal oldalsó nyakszirti helyzetben volt (lásd az alábbi képet), a következő pozíciókat tartottuk a gravitáció kiküszöbölésére:
Ezek a gyakorlatok segítik a magzat rotációját, serkentik a sacroiliacalis ízületek nyílását, növelik a medence bemenetének nyitását, elősegítve a keresztcsont ellen-nutációs mozgását.
A nyaki elváltozás/tágulás
A méhnyak elvékonyodását elősegítő gyakorlatok (lásd az alábbi képet):
Korai tolási inger
Ha a szülő nőnél korai nyomási inger jelentkezik – azaz, amikor a baba még magasan van és a méhszáj nem éri el a 8-10 cm-es tágulást –, a gravitáció ellensúlyozására javasoljuk a következő gyakorlatokat:
Ebben a pozícióban csökken a magzat súlyának nyomása, így nem érzel korai nyomási ingert.
A baba feje eléri a medencei kijáratot
Fetus Stáció
Üljön a labdára, a ülőgumójára dőlve előre, csípő-térd szöge legyen > 90°.
Arra ösztönözték őket, hogy végezzék el:
Ezekkel a gyakorlatokkal elősegítheted, hogy a magzat lejjebb kerüljön, és a keresztcsont nutációs mozgásával megnyíljon az ülőcsont.
Fontos megjegyezni, hogy a labdán való gyengéd pattogás nem volt része a beavatkozásnak. A kutatók feltételezték, hogy a gyakorlat nagyobb terhelést gyakorol a lumbopelvicus lágyrészekre, ami duzzanatot okozhat. Ennek oka, hogy a baba feje már áthalad a medencefenék izmain.
Magzati pozíció
Ha a magzat jobb vagy bal hátsó nyakszirti, vagy jobb vagy bal oldalsó nyakszirti helyzetben volt (lásd az alábbi képet), a következő pozíciókat tartottuk a gravitáció kiküszöbölésére:
A nyaki elváltozás/tágulás
Az elülső és hátsó méhnyak elvékonyodásának elősegítésére javasoljuk a következő mozgásokat:
A jobb és bal oldali méhnyak elvékonyodásának elősegítéséhez javasoljuk a következő mozgásokat:
A kontrollcsoport csak a szokásos ellátást kapta, ami a szülés progressziójának tüneteit és jeleit figyelte, valamint nem-gyógyszeres fájdalomkezelést biztosított. Ezek a nők használhatták a svájci labdát, de különösebb instrukciókat nem kaptak. Ráadásul felállhattak, sétálhattak és forró zuhanyt is vehettek.
Mindkét csoportban törekedtünk a lehető legtermészetesebb környezet megteremtésére, ezért egy pragmatikus vizsgálatot választottunk. A beavatkozási csoportban senki sem volt köteles bizonyos gyakorlatokat végezni, és a kontrollcsoportban sem tiltottuk a mozgást a svájci labdán.
Eredmény mérőszámaink a következők:
Kétszáz nőt vontunk be, véletlenszerűen osztva be a beavatkozási, illetve kontrollcsoportba. A nők hasonló jellemzőkkel rendelkeztek a kiinduláskor.
A fő eredményt vizsgálva, a vajúdás első szakasza a beavatkozási csoportban 392 percig, a kontrollcsoportban 571 percig tartott. Ez azt jelenti, hogy a beavatkozási csoportban a vajúdás 179 perccel rövidebb volt.
A másodlagos eredmények értékelése:
Lawrence és mtsai, 2013, valamint Gupta és mtsai, 2017 két Cochrane-áttekintése arra a következtetésre jutott, hogy az anya által választott testhelyzetek alkalmazása több mint 1 órával felgyorsíthatja a szülés időtartamát. Ezt a jelenlegi vizsgálat is megerősítette, sőt ebben a konkrét vizsgálatban az időtartam csökkenése ezt is meghaladta. A Cochrane-vizsgálatban szabad mozgás volt engedélyezett, és a sétát is ösztönözték. Ebben a vizsgálatban az első igaz volt, de a nőket arra is ösztönözték, hogy a szülés szakaszához és a baba helyzetéhez igazított, konkrét gyakorlatokat végezzenek.
A tervezett császármetszésre váró, epidurális érzéstelenítést vagy oxitocint kapó nők nem vettek részt a vizsgálatban. Ha nehézséget okoz az egyenes testtartás, vagy a magzat elhalálozik, a nők szintén ki voltak zárva ebből a vizsgálatból.
A gyorsabb szülés mögött meghúzódó javasolt hatásmechanizmus a szerzők szerint a keresztcsont nutációját és kontraszerveződését segítő mozgásokban rejlik, amelyek megnyitják a medencét és kiszélesítik a medence átmérőjét, hogy a baba könnyebben tudjon leereszkedni és forogni. A csípő külső rotációjában a feltételezések szerint a keresztcsont-ízületekben lévő neurofilamentumok fellazulnak, ami a fájdalom enyhülését eredményezi. A hivatkozott forrás azonban egy RCT volt, amely a keresztcsont-perineum hőterápia fájdalomra gyakorolt hatását vizsgálta, és ez a tanulmány semmit sem említett a javasolt hatásmechanizmusról.
Ez egy gyakorlati vizsgálat volt, ezért a nők végezhettek gyakorlatokat a svájci labdán, de nem volt kötelező. Sajnos nem tudjuk, hány nő alkalmazott más módszert az intervenciós csoportban meghatározottakon kívül, és azok miből álltak.
A másodlagos eredmények (fáradtság és szorongás) változásai meghaladták az MCID-t, ezért klinikailag relevánsak. Ugyanez igaz a fájdalom eredményekre is, amelyek 2,7-2 ponttal alacsonyabbak voltak, mint a kontrollcsoportban ugyanebben az időben. Valószínű, hogy a tapasztalt kísérő pozitív hatással volt a hölgyekre a stresszes és fájdalmas pillanatokban, ami jótékonyan befolyásolta ezt a két eredményt.
A szülés utáni 24 órában értékeltük a páciensek elégedettségét. Valószínű, hogy ezt befolyásolja a boldogság, különösen a szülés utáni euforikus érzések, amelyek pozitív irányba torzíthatják az eredményeket.
Klinikai vizsgálat értékelésekor az egyik szempont annak ellenőrzése, hogy az intervenciós és a kontrollcsoport egyenlő bánásmódban részesült-e, az intervenciós csoport eljárásainak kivételével. Például szükséges, hogy ugyanazokat a méréseket ugyanabban az időben végezzük el. Ebben a vizsgálatban a kontrollcsoport hátrányos helyzetben volt, mivel a szülés alatt nem volt mellettük képzett gyógytornász. Még ha nem is kaptak volna semmilyen beavatkozást, a beavatkozási csoportban való jelenlétük a kontrollcsoportban való távollétükhöz képest is különbséget jelenthetett volna. A szerzők azonban biztosították, hogy a kontrollcsoportban az ellátás a Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerint történjen.
A betartás 100%-os volt, ami nagyszerű, de nem meglepő, mivel ezeket a nőket csak egyszer követtük a vajúdásuk alatt. A javasolt gyakorlatokon kívül nem sok mást kértünk tőlük. A kutatóknak sikerült elérni a kívánt mintanagyságot és megtartani ezt a mintát a vizsgálat során, mivel nem történt utánkövetéses kiesés.
Ez a tanulmány a szülési fájdalmak alatt a labdán végzett aktív medencemozgásokat és a vajúdás első szakaszának időtartamát vizsgálta. Megállapítottuk, hogy a kontrollcsoporthoz képest a vajúdás első szakasza 179 perccel rövidült. Ez jelentős különbség, ami összhangban van egy 2013-as Cochrane áttekintéssel. A konfidencia intervallum viszonylag szűk, és az alsó határ nem lépi át a nullértéket, ezért a hatás valószínűleg valós és fontos.
További források
Nézd meg ezt az INGYENES videó előadást a Táplálkozásról és a Központi Szenzibilizációról Európa #1 krónikus fájdalom kutatójától, Jo Nijs-től! Meg fogsz lepődni, mely ételeket kell kerülniük a pácienseknek!