Bemutatkozás

A láb a mindennapi és sporttevékenységeink alapja. Ezért a megfelelő alátámasztás fontos a láb és a boka sérüléseinek megelőzéséhez és leküzdéséhez, sőt a kinetikus lánc magasabb részeinél is. Ebben a tekintetben a belső lábizmok különösen fontosak a láb medialis longitudinális ívének szabályozásában és a dinamikus stabilizátorként való működésben. Korábban áttekintettünk egy tanulmányt ebben a témában, amelyet itt olvashatsz el. A belső lábizmok erősítésére széles körben alkalmaztak izolált lábgyakorlatokat. Az ilyen típusú gyakorlatok hátránya, hogy sokak számára nehéz vagy lehetetlen összehúzni ezeket a lábizmokat. Bátorításod és bemutatód ellenére sok egyén nem fogja tudni összehúzni ezeket az izmokat. Köztudott, hogy mivel a funkcionális gyakorlatok instabil pozíciókat hoznak létre, a lábizmok reagálnak, és megpróbálnak stabil alapot biztosítani. Ebben a tekintetben ez a tanulmány azt a célt tűzte ki, hogy összehasonlítsa a láb plantáris belső izmainak izomaktiválását funkcionális gyakorlatok végrehajtása során, összehasonlítva a nehezebb izolált lábgyakorlatokkal.

Módszerek

A talp belső izmainak összehasonlításához felületi EMG-t használunk a következők aktivitásának mérésére:

• A nagylábujj elrablóizma (AbH)
• M. flexor digitorum brevis (FDB)
• M. flexor hallucis brevis (FHB)

A külső lábujj-hajlító izmot a M. flexor hallucis longus (FHL) képviseli.

Az EMG amplitúdójának normalizálásához a kísérlet elején végeztünk egy referencia gyakorlatot. Ezt követően 5 statikus lábgyakorlatot végeztünk:

1. Hallux fogás
2. Lábujjgreif gyakorlat
3. Lábujjterpesztés
4. Rövid láb
5. Lábujj behúzás

Összehasonlítottuk ezeket a gyakorlatokat öt funkcionális gyakorlattal a belső lábizmok aktiválása szempontjából:

1. Lábujjállás
2. Lábujjállás előre dőléssel
3. Lábtartás puha felületen
4. Lábujjhegyen járás
5. Ugrálás

A funkcionális gyakorlattal való összehasonlítás érdekében egyetlen, izom-specifikus, izolált lábgyakorlatot választottunk. Ez a gyakorlat váltotta ki a legnagyobb átlagos EMG-amplitúdót az adott belső lábizom esetében. Az izom-specifikus, izolált lábgyakorlat a nagylábujj-fogás volt az FHB számára, a lábujj-görbítés a FDB számára, és a lábujj-szétterpesztés az AbH számára.

Összehasonlítjuk a koncentrikus és az izometrikus gyakorlatokat. Összehasonlítjuk a koncentrikus lábujj-görbítő gyakorlatot az izometrikus lábujj-fogással, a nagy lábujj fogásával és a kis lábujj fogásával. Megvizsgáljuk a testsúly hatását a belső lábizmok aktiválására, összehasonlítva az egylábas lábujjállást az előre dőléssel végzett egylábas lábujjállással.

Ezenkívül mértük az idővel integrált EMG-amplitúdót. Vagyis az izomaktivitást a kontrakciós idő figyelembevételével mérjük, hogy meghatározzuk az izom teljes aktivitását. Például, egy ugrás nagyon rövid pillanat, de ez sok izomaktivitást eredményezhet abban a rövid időben. Az iEMG mérésével figyelembe vesszük a mozgás időtartamát.

Eredmények

Huszonkilenc egészséges, tünetmentes résztvevővel végeztünk vizsgálatot. Átlagosan 23 évesek voltunk.

Az ábrán látható az izomspecifikus, izolált lábgyakorlatok és a funkcionális gyakorlatok közötti izomaktiválás különbsége.

• A puha felületen végzett lábujjhegyen állás és ugrálás lényegesen nagyobb aktivitást eredményezett a FHB-ban, mint a Hallux Grip gyakorlat.
• A "lábujjak széttárása" izolált lábgyakorlathoz képest a szökdelés nagyobb aktivitást generált az AbH-ban

• Lábujjhegyen járás és ugrálás közben a FHB izom iEMG-je kisebb volt, mint a Hallux Grip izolált lábgyakorlat során. Lábujjhegyen járáskor ez a különbség 2,8-szor kisebb, ugráláskor pedig 9,1-szer kisebb volt. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 3 lépés lábujjhegyen járásra és 9 ugrásra van szükséged ahhoz, hogy ugyanazt az izomműködést elérd, mint a 3 másodperces Hallux grip gyakorlattal.
• A lábujj-görbítés iEMG-je az FDB esetében jelentősen nagyobb volt, mint a lábujjhegyen járásé és a ugrásé. A lábujjhegyen járás iEMG-je 2,9-szer kisebb, a ugrásé pedig 7,7-szer kisebb volt. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 3 lépés lábujjhegyen járás és körülbelül 8 ugrás szükséges a 3 másodperces belső lábujj-görbítő gyakorlat izomaktiválásának megközelítéséhez.
• Az ugráláskor az AbH iEMG-értéke 2,4-szer kisebb volt, mint a 3 másodperces lábujjterpesztésnél. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 3 ugrás szükséges ahhoz, hogy ugyanazt az izommunkát elérd az AbH izomban, mint 3 másodperc lábujjterpesztéssel.

Az izometrikus gyakorlatok jelentősen nagyobb átlagos izomaktiválást eredményeztek a FHB és az AbH esetében, mint a koncentrikus gyakorlatok. Ezzel szemben a koncentrikus gyakorlatok több izomaktivitást eredményeztek az FDB és FHL izmokban.

A testsúly növelése a lábfejen lábujj állás közben, előre dőléssel, nem befolyásolta az izom aktiválást a normál álláshoz képest.

Kérdések és gondolatok

Honnan jött az ötlet, hogy elkülönítsük a belső lábizmokat? Valószínűleg azért, hogy elkerüljük a külső lábizmok kompenzációját. Ez valószínűleg a belső lábizmok működésének tanulmányozására szolgált, de ezen kívül nem látom az előnyét a rehabilitációban. A mindennapi életben többre lesz szükséged, mint a talp plantáris izmainak aktiválására, és valószínűleg a lánc magasabb részein lévő más izmokkal fogsz kompenzálni, tehát miért akarnánk ezt elkerülni? Hiszen a térdízület körüli stabilitás növeléséhez sem csak a vastus medialis obliquus izmot célzod meg, igaz?

Ez a tanulmány ígéretes hatással lehet a gyermekek láb- és boka rehabilitációjára. Segíthet a hatékony terhelésátvitelhez és ütéselnyeléshez szükséges megfelelő lábtartás kialakításában. Mivel az izolált lábgyakorlatokat nehéz lehet elmagyarázni, és még nehezebb megtanítani a fiatal gyermekeknek és serdülőknek, ez a tanulmány más, potenciálisan hasznos mozgások széles skáláját kínálja. A szökdelő és lábujjhegyen járó gyakorlatok játékosabbak lehetnek, mint pusztán a lábujjak szétterpesztése.

Beszélj hozzám szakértőként

• Ebben a tanulmányban felületi EMG-t használtunk a belső lábizmok (és a külső FHL izom) izomaktivitásának mérésére. Bár ez egy nem invazív módszer az izomjelek mérésére, nem zárja ki a más izmokból származó áthallás lehetőségét.
• E tanulmány adatai nem használhatók ezen gyakorlatok edzéshatékonyságának előrejelzésére. Mindazonáltal kiindulópont lehet a kétféle edzés izomerőre és adaptációra gyakorolt hatását összehasonlító vizsgálatokhoz.
• Ráadásul ez a populáció tünetmentes volt, ezért nem vonhatunk le következtetéseket a fájdalmat, illetve láb- és boka (izom) sérüléseket tapasztaló emberek izomműködésére vonatkozóan.
• A p-értékeket Bonferroni-korrekcióval korrigáltuk a többszörös tesztelés miatt.
• Csak a jó motoros teljesítményt eredményező adatokat (vizsgáló által értékelt) vettük figyelembe a vizsgálatban, hogy kevesebb legyen a felesleges adat. Ezáltal tükrözi az izomműködést az ‚ideális” teljesítmény során.
• A szenzorok leválasztásának elkerülése érdekében a gyakorlatokat szabványos sorrendben végezzük el (először statikus lábgyakorlat, majd statikus funkcionális, végül dinamikus funkcionális). Ez fáradtságot okozhat, ami befolyásolhatja az utoljára végzett gyakorlatok teljesítményét.

Fő üzenetek

Ez a tanulmány összehasonlította a belső lábizmok aktiválását izolált és funkcionális gyakorlatok során. Az eredmények azt mutatják, hogy nem szükséges izolált lábgyakorlatokat végezned a belső lábizmok működtetéséhez. Ehelyett lábujjhegyen állva, járva vagy ugrálva ugyanannyi vagy még több izomaktivitást generálhatsz a talpi izmokban. Sokak számára ezek a gyakorlatok könnyebben elvégezhetők, és könnyen beilleszthetők a napi rutinba, így az edzés időhatékonyabbá válik.

Referencia

Willemse L, Wouters EJM, Pisters MF, Vanwanseele B. Fiatal felnőttek funkcionális és izolált lábgyakorlatai során a plantáris belső lábizmok aktiválása. Physiother Theory Pract. 2023. ápr. 26.:1-13. doi: 10.1080/09593985.2023.2204947. Epub nyomtatás előtt. PMID: 37126537.

További tájékoztatás

Kurihara T, Yamauchi J, Otsuka M, Tottori N, Hashimoto T, Isaka T. A lábujjhajlító izmok maximális izomereje, valamint az emberi talpi belső és külső izmok mennyiségi elemzése mágneses rezonancia képalkotási technikával. J Foot Ankle Res. 2014 május 5;7:26. doi: 10.1186/1757-1146-7-26. PMID: 24955128; PMCID: PMC4049512.