Tampa Skála

A Kineziofóbia Tampa Skálája egy 17 elemből álló önértékelő kérdőív, 4-pontos Likert-skálával, mely a mozgástól, vagy (újra)sérüléstől való félelmedet méri fel.

A kineziofóbia az indokolatlan félelem a mozgástól és a testmozgástól, mely fájdalmas sérülés vagy újrasérülés érzetéből fakad – így jellemezték a fogalom megalkotói (Kori et al., 1990).

A skála két alskálából áll:

• Fájdalomtól való félelem miatti fizikai terhelés kerülése (1, 2, 7, 9, 10, 11, 12. kérdés)
• A szomatikus fókusz lényege, hogy rejtett, komoly egészségügyi problémák állnak a háttérben (3., 4., 5., 6., 8. kérdés).

A skála négyféle félelem modelljén alapul: a mozgástól való félelem, a munka közbeni mozgástól való félelem és az újrasérüléstől való félelem (Vlaeyen és mtsai. 1995). Ezenkívül a katasztrofális gondolkodás jellemzői is összefüggésbe hozhatók a TSK-val (Burwinkle és mtsai. 2005). A skála segíthet a krónikus fájdalommal vagy fibromyalgiával küzdők fájdalommal kapcsolatos problémás hozzáállásának és gondolatainak mérésében.

A kérdőív 11 kérdésből álló, rövidített változata is elérhető.

Validitás és megbízhatóság

Roelofs és munkatársai (2004) egy krónikus derékfájással (CLBP) és fibromialgiában szenvedő betegekkel végzett validációs tanulmányban konfirmáló faktorelemzéssel validálták a Kineziofóbia Tampa Skála (TSK) kétfaktoros modelljét. abstract_small_text

A TSK alskálák konstrukciós és prediktív validitását is megvizsgáltuk. Az eredmények egyértelműen megmutatták, hogy a kétfaktoros modell magyarázza legjobban mindkét fájdalom mintát. A TSK és alskálái, valamint a fájdalommal kapcsolatos félelem, a fájdalomkatasztrófák és a korlátozottság önbevalláson alapuló mérőszámai között mértékletes korrelációs együtthatók, főként CLBP-s betegeknél, alátámasztották a skálák konstrukciós validitását. Mértékletes korrelációs együtthatók a fizikai teljesítmény tesztek (azaz emelési feladatok, kerékpározási feladatok) és a prediktív validitás között találtak, főként CLBP-s betegeknél.

Pontozás és értelmezés

Az eredmények egy összesített pontszámból (17 és 68 között) és két alskálából állnak. Fordítsd meg a 4., 8., 12. és 16. kérdések pontszámait.

A tevékenység kerülése azt jelenti, hogy úgy érzed, a testmozgás sérülést vagy erősödő kellemetlenséget okozhat.

A Somatic Focus azt az elvet képviseli, hogy jelentős, mögöttes egészségügyi problémák állnak fenn.

Továbbá, Roelofs és mtsai. (2004) adatait felhasználva, az eredmények százalékos formában kerülnek bemutatásra a krónikus derékfájdalommal (CBP Percentile) és a fibromyalgiával (FM Percentile) küzdő egyénekhez viszonyítva. A percentilisek segítenek a válaszadó eredményét a megfelelő kategóriákból kapott normál válaszokhoz viszonyítva elhelyezni. Például egy 50-es percentilis azt jelzi, hogy a személy kineziofóbiájának szintje megegyezik a fibromyalgiában szenvedőkével.

A Vlaeyen (1995) által meghatározott határérték szerint, ha a pontszámod 37 vagy több, az magasnak számít, és rosszabb egészségügyi eredményekre utal. Ha magas a TSK-eredményed, az jelentős kineziofóbiára utal. Javasoljuk, hogy a teljes pontszámot használd (mind a 17 elemből áll), de a szakemberek két alskálával is elemezhetik az adatokat.

Tampa Skála PDF Letöltés

LETÖLTÉS

Tampa Skála Online Kalkulátor

Referenciák

Vlaeyen, J. W. S., Kole-Snijders, A. M. J., Boeren, R. G. B., & Van Eek, H. (1995). Mozgástól való félelem/ (újra)sérülés krónikus derékfájás esetén és ennek kapcsolata a viselkedési teljesítménnyel. Fájdalom, 62(3), 363-372.

Burwinkle, T., Robinson, J. P., & Turk, D. C. (2005). Mozgástól való félelem: a Tampa Kineziofóbia Skála faktorstruktúrája fibromyalgia szindrómás betegeknél. The Journal of Pain, 6(6), 384-391.

Lundberg, M. K. E., Styf, J., & Carlsson, S. G. (2004). A Tampa Skála pszichometriai értékelése kinesiofóbiára – gyógytornász szemszögéből. Physiotherapy Theory and Practice, 20(2), 121-133.

Roelofs, J., Goubert, L., Peters, M. L., Vlaeyen, J. W. S., & Crombez, G. (2004). Tampa Scale for Kinesiophobia: pszichometriai tulajdonságok további vizsgálata krónikus derékfájdalommal és fibromyalgiával küzdő betegeknél. European Journal of Pain, 8(5), 495-502.

Kori, S. H. “Kineziofóbia: a krónikus fájdalom viselkedés új megközelítése.” Pain Manage 3 (1990): 35-43.

Szerzői jogi nyilatkozat

Hivatkozunk a forrásokra, ha elérhetőek, a szellemi tulajdon a fejlesztőé marad. Úgy véljük, hogy ezen eszközök dinamikus, interaktív, online pontszámító kalkulátorokká alakítása méltányos felhasználásnak minősül. Kérjük,írjon nekünk, ha úgy gondolja, hogy megsértettük a szerzői jogait, hogy eltávolíthassuk a kifogásolt tartalmat.