|  8 perc olvasási idő

Az ortopédiai speciális tesztek mégsem olyan speciálisak! Így használd őket...

Ortopédiai speciális tesztek

Egy ismert gyógytornász a közösségi médiában azzal vádolt minket, hogy “nyilvánvalóan az ortopédiai speciális teszteket népszerűsítjük”. És igen, egy külső szemlélő számára ez tűnhet így, mivel a YouTube-csatornánkon gyakorlatilag az összes létező ortopédiai teszt megtalálható. Ebben a blogban elmagyarázzuk álláspontunkat az ortopédiai speciális tesztekkel kapcsolatban, hogy mi értelmes és mi nem, és hogyan kell azokat a gyakorlatban alkalmazni!

Ha szívesebben nézel videót olvasás helyett, nézd meg a blogbejegyzésünk alapjául szolgáló, még 2019-ben közzétett videónkat:

A kezdetek

Andreas és én 2013-ban, másodévesként indítottuk el a YouTube-csatornánkat. Az volt a célunk, hogy a gólyáknak segítsünk az ortopédiai vizsgálatok gyakorlásában azáltal, hogy magas minőségű videókat készítettünk a tutorálás során velük gyakorolt témákról. Persze, nekünk sem volt sok tapasztalatunk, de mivel szinte minden ortopédiai tesztet aprólékosan leírnak a tudományos cikkek, így azokra alapoztuk a videóinkat.

Akkor még nem is sejtettük, hogy a csatornánk ilyen gyorsan berobban, és “teszt arcokként” leszünk széles körben ismertek. A növekvő tapasztalattal és tudással egyre jobban felismertük a “legfélelmetesebb” speciális tesztek korlátait. Ezzel egyidejűleg küldetésünkké tettük, hogy egy kiterjedt adattárat hozzunk létre, amely alapvetően az összes ortopédiai tesztet tartalmazza, a következő okok miatt:

  1. A gyógytorna hallgatóknak (és más szakembereknek) világszerte el kell sajátítaniuk és gyakorolniuk kell a bow and lean tesztet, mi pedig megbízható forrást szeretnénk biztosítani számukra
  2. Az ortopédiai tesztek teljes lefedésével adatokat szolgáltatunk az egyes tesztek diagnosztikai tulajdonságairól (videóink elején), és elmagyarázzuk az egyes tesztek értékét a klinikai gyakorlatban. Így jobban megismerheted az egyes tesztek hasznosságát és korlátait.

Mennyire megbízhatóak a speciális tesztek?

E-bookunkban több mint 300 különböző ortopédiai fizikális, vagy „speciális” tesztet közöltünk. Azonban e tesztek többsége nem annyira speciális, ezért érdemes a korlátaikról is beszélni. Meglephet, de Andreas és én személy szerint nem sok fizikális tesztet használunk a gyakorlatban, de erre még visszatérünk.

Ortopédiai tesztek értéke

Ha megnézzük ezen tesztek klinikai értékét, azt látjuk, hogy közel kétharmaduk gyenge vagy ismeretlen. A tesztek mindössze 7%-a kapott erős értékelést önálló tesztként. Chad Cook és Eric Hegedus kollégáink ennél szigorúbb következtetésre jutottak, és úgy találták, hogy az általuk értékelt teszteknek csak 4%-a rendelkezik magas klinikai hasznossággal.
Mivel sokan kértétek, létrehoztunk egy YouTube lejátszási listát a magas klinikai értékű tesztekkel.

A tesztek csupán 7%-a kapott önállóan is erős értéket

Miért teljesítenek olyan gyengén a tesztek? A legtöbb esetben a speciális tesztek nem elég specifikusak ahhoz, hogy csak egyetlen struktúrát provokáljanak. Például az "üres kanna" tesztnél 8 másik izom ugyanolyan aktív, mint a supraspinatus (Boettcher et al. 2009). Tehát, ha fájdalom lép fel, a teszt nem feltétlenül mondja meg a forrást, mivel az aktivált izmok bármelyike lehet. Sok teszt megbízhatóságát vagy pontosságát nem is értékelték, ráadásul a pontossági vizsgálatok nagy torzítási kockázatot hordoznak. A probléma legtöbbször az, hogy az aranystandard elégtelen volt, vagy a vizsgálatokat retrospektív módon végezték, ahogy azt Cook et al. (2017). megállapította.

Használtalanok a speciális tesztek?

A speciális tesztek haszontalanok.

Ha aktív vagy a közösségi médiában, valószínűleg láttad már, hogy az ortopédiai teszteket démonizálják és haszontalannak bélyegzik. A manuális terápiához hasonlóan, az inga teljesen ellentétes irányba lendült ki. A probléma, amit a speciális tesztekkel kapcsolatban látunk (valamint a manuális terápiával is), hogy az egészségügyi hallgatók és szolgáltatók irreális elvárásokat támasztanak az ortopédiai tesztekkel szemben. Ezek az elvárások abból adódhatnak, ahogyan ezeket a teszteket az iskolában tanultuk: "Csinálsz egy McMurray-tesztet, és ha az pozitív, akkor a páciensnek meniszkusz szakadása van". Az iskola korai szakaszában a hangsúly a tesztek helyes elvégzésének elsajátításán van, és nem annyira a teszteredmények értelmezésén a diagnosztikai vizsgálatok fényében, beleértve a szenzitivitást, specificitást, valószínűségi arányokat és így tovább. Ezeket a dolgokat gyakran később tárgyalják egy gyógytornász tanulmányi pályafutása során (esetünkben a mesterképzésünkben), és valljuk be őszintén: a legtöbb terapeuta utálja a statisztikát! (Ha te nem, de szeretnél többet megtudni a statisztikáról, nézd meg ezt a blogbejegyzést!)
A diagnózis felállítása egy rendkívül összetett folyamat, tehát miért várjuk el, hogy egyetlen speciális teszt minden kérdésre választ adjon? Ennek nincs értelme, mégis ez az a mérce, amihez a speciális teszteket hasonlítjuk. Ha ez így lenne, akkor a páciensek egyszerűen felmehetnének az internetre, megnézhetnék a YouTube-videóinkat és diagnosztizálhatnák magukat (ami sajnos meg is történik).

A speciális tesztek lényegében olyanok, mint a kérdések a kórtörténet felvételekor. Ez egy mozaikdarab, ami egy bizonyos feltételezés felé vagy éppen attól elvezet. Mint bizonyos kérdések, egyes tesztek nagyobb hatással bírhatnak, mint mások.

A speciális tesztek csupán egy mozaikdarab a diagnózis felállításában

A diagnosztikai folyamat

Hogyan alkalmazzuk a speciális teszteket a gyakorlatban, és mi mit csinálunk?
Először is, el kell mondanunk, hogy a orvosi diagnózis felállítása mindig is bizonyos fokú bizonytalansággal fog járni, amit a klinikus karriered során meg kell tanulnod kezelni. Simpkin és munkatársai (2016) nagyszerű cikket írtak erről a dilemmáról. Tehát bár a betegek mindig biztos diagnózist szeretnének, ez gyakran nem lehetséges, és néha strukturális alapon nem is feltétlenül szükséges.

A diagnosztikai folyamat elején az epidemiológiai adatok iránymutatást adhatnak. Például, a patella-íngyulladás szinte kizárólag fiatal, ugró férfiaknál elterjedt, míg a gluteális íngyulladás szinte csak idős, ülő életmódot folytató nők körében fordul elő. Az epidemiológia ismerete sokat segíthet, ezért minden online kurzusunkban szereplő patológiához epidemiológiai kutatásokat is mellékeltünk.
Második lépésként a kórtörténet során feltett kérdések alapján a jelek és tünetek valószínűbbé vagy kevésbé valószínűvé tesznek egy diagnózist. Ha például egy páciens roppanó hangot és azonnali, 1 órán belüli térd duzzanatot, hemarthrosist tapasztal egy foci- vagy kosárlabda meccsen történt pivot mozgás után, sokkal valószínűbb az LCA szakadás.

A diagnosztikai folyamat

Ortopédiai speciális tesztek – hogyan használd őket valójában

Végül, utolsó lépésként, legalább közepes értékű speciális tesztekkel kizárhatod vagy megerősítheted a diagnózisodat. Ha követjük Sackett és munkatársai (2000) ajánlásait. A speciális tesztek általában nem adnak hozzá sokat, ha szinte biztos vagy a diagnózisban – mondjuk 80% felett –, vagy biztos vagy a diagnózis hiányában – mondjuk 20% vagy kevesebb. Ilyen esetekben gyakran már egyáltalán nem kell tesztelnünk. Ez természetesen nagymértékben függ a feltételezett patológiától, és sokkal alacsonyabb a súlyos patológiák esetén, amelyeket mindenképpen ki szeretnél zárni egy szűréssel.

Sacket és munkatársai. 2000

Az epidemiológiai adatok, a kórtörténet és a speciális vizsgálatok ismeretét tehát úgy is felfoghatjuk, mint egy szűrőt, amely minden lépésben kiküszöböli a különböző hipotéziseket, amíg végül egy fő ICD-hipotézis marad, és esetleg egy másik, kevésbé valószínű versengő hipotézis. Ha 5 különböző patológia speciális vizsgálatát kell elvégezned, akkor fejlesztened kell az epidemiológiai ismereteidet, vagy a különböző állapotok jeleit és tüneteit, hogy korábban szűrhess a folyamatban.

Ezek a speciális tesztek az ICD hipotézist valószínűbbé vagy kevésbé valószínűvé teszik a diagnosztikai folyamat végén. A legjobb teszt is valószínűleg haszontalan alapos klinikai következtetés nélkül, ezért az öndiagnózis néhány teszt alapján nem segít. Ha ezt a videót nézed, keress fel egy helyi fizikoterapeutát, vagy lépj kapcsolatba partnerünkkel, Arjan Elshoffal a yourphysio.online oldalról.
Minél pontosabb egy teszt, annál nagyobb hatása van a valószínűségre, vagyis annál jobb a állapot be- vagy kizárására. Ezért fontos ismerned a tesztek érzékenységét és specificitását, sőt, a valószínűségi arányait is. Kevés teszt pontossága magas, ezért önálló tesztek helyett tesztcsoportokat használj!
Még valami: Ne csak az ICD-re vagy a patológia szintjére összpontosíts, hanem hozz létre hipotéziseket a funkcionális, pszichoszociális vagy környezeti tényezők értékelésére is, ahogy az az FNO modellben szerepel…gondolj az RPS formára. Például a csípő OA ICD diagnózisa nem irányítja közvetlenül a kezelést, hanem inkább a mozgástól való félelem, a csípő Abductio erejének csökkenése, a passzív csípő nyújtás és a károsodott egyensúly értékelése.

Felső és alsó végtagok ortopédiai gyógytornája

Fejleszd tudásod és készségeid a 23 leggyakoribb felső- és alsóvégtagi ortopédiai problémával kapcsolatban

Összefoglalás

Összefoglalva: Az ortopédiai tesztekkel kapcsolatos elvárások irreálisak. A legtöbb speciális teszt valójában nem is speciális, csupán gyenge fájdalom provokáció. Persze, van helyük, de a legtöbb esetben az epidemiológia és a jó kórtörténet sokkal fontosabb.
Köszönjük a figyelmet!

Kai

A Physiotutors szenvedélyes diákprojektként indult, és büszkén mondhatom, hogy a gyógytornászok egyik legelismertebb továbbképzőjévé fejlődött világszerte. Fő célunk változatlan: segítjük a gyógytornászokat, hogy a legtöbbet hozzák ki tanulmányaikból és karrierjükből, hogy a legjobb bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátást nyújthassák pácienseiknek.
Derék
Töltsd le INGYENES appunkat