Az iliotibialis szindróma, más néven futótérd, tényleg a súrlódás és a feszes ITB miatt alakul ki?
Nyújtsunk és hengerezzünk, vagy a farizom erősítés a lényeg?
Ebben a mítoszromboló blogbejegyzésben ezekre és más gyakori kérdésekre is választ adunk!
Először is, szeretnénk megköszönni Lizzie Marlownak, aki fantasztikus előadást tartott az 1. Physiotutors konferenciánkon az iliotibialis szindrómáról. Ez a bejegyzés lényegében Lizzie előadásának összefoglalója, néhol a mi kiegészítéseinkkel. Nézzük az 1. sz. mítoszt:
1) Az iliotibialis szindróma az egyetlen oka a térd lateralis oldalán jelentkező fájdalomnak.
Az iliotibialis szindróma a legelterjedtebb oka a lateralis térdfájdalomnak, az összes futással kapcsolatos túlterheléses sérülés akár 12%-át is elérheti. Természetesen más okok is okozhatnak fájdalmat a lateralis térdben. Az iliotibialis szindróma tipikus jelei és tünetei a lejtmenetben vagy szűk ösvényeken való futáskor jelentkező erősödő fájdalom és az edzés volumenének hirtelen növekedése. Ha a páciens hátulsó-oldalsó fájdalmat jelez, figyelembe kell venni a distalis femoralis biceps femoris íngyulladást. Az iliotibialis szindrómával ellentétben a biceps femoris íngyulladás rosszabbodik felfelé futáskor, nagyobb sebességnél, de bemelegedés után javul.
Ne feledd a futóknál gyakori patellofemorális fájdalmat sem! A Patellofemorális fájdalom-szindróma (PFPS) terheléses hajlításkor, lépcsőzéskor vagy hosszas ülés után – más néven „mozi jel” – rosszabb szokott lenni. Végül, a lateralis meniszkusz patológia vagy a korai Osteoarthritis is okozhat fájdalmat azoknál a futóknál, akik rendszeresen kemény felületen futnak, és mély guggoláskor vagy térdcsavaráskor fájdalmat éreznek. Ez 40 év felett gyakoribb. Ebben a csoportban reggeli merevség is előfordulhat.
Összefoglalva: Az iliotibialis szindróma nem az egyetlen oka a lateralis térdfájdalomnak.
2) Az ITB szindrómát a combcsont lateralis epicondylusánál lévő bursa súrlódása és dörzsölése okozza.
-rostok) orientációját mutatja
egy jobb térdben. FCL, fibuláris kollaterális szalag; ITB,
iliotibiális szalag; PLT, popliteus ín.
Az iliotibiális szindróma (iliotibial band syndrome) eredeti elképzelése az volt, hogy az iliotibiális szalag áthalad a combcsont lateralis epicondyluson. Ez körülbelül 30 fokos hajlításnál következik be, amikor az iliotibiális szalag az erejének irányát a térd nyújtásáról a hajlításra változtatja, vagy fordítva. Fairclough és munkatársai (2006) kimutatták, hogy valójában nincs natív bursa az iliotibiális szalag alatt. Ráadásul ugyanezek a szerzők (2007) azt is kimutatták, hogy az iliotibiális szalag rostos szálakkal van rögzítve a distalis combcsonthoz, ami lehetetlenné teszi a súrlódást a térdben. A futók által jelentett "pattogás" érzése inkább egy mozgás illúziója, amelyet az iliotibiális szalag elülső és hátsó rostjaiban a térd hajlítása során fellépő feszültségváltozás okoz. De mi is akkor az ITBS? A szerzők szerint a szalag a térd hajlítása során mediálisan mozdul el a sípcsonti IR következtében, ami összenyomja az iliotibiális szalag alatti zsírpárnát az epicondylushoz. Nyújtással az iliotibiális szalag ismét laterálisan mozdul el. A zsírpárna túlzott összenyomódása gyulladásos választ válthat ki, ami az iliotibiális szindróma (iliotibial band syndrome) nociceptív generátora lehet.
A futók által említett "pattogás" érzése valójában a térd hajlítása közben az ITB elülső és hátsó rostjaiban változó feszültség által keltett mozgás illúziója
3) ITB-szindróma, melyet a feszes ITB okoz
Először is: Honnan tudhatjuk, hogy feszes az ITB? Említettük már korábban, de Willett és munkatársai (2016) tanulmánya kimutatta, hogy az Ober-teszt nem érvényes az ITB rövidülésének vizsgálatára.
Inkább a csípő tok rövidülését mérjük. Az iliotibialis szindróma "diagnosztizálásához" csupán olyan provokációs tesztekre van szükség, mint a Renne-teszt és a Nobel-féle kompressziós teszt, amiket alább megtekinthetsz:
4) A nyújtás és a hengerezés hatékony a iliotibialis szindróma kezelésére
Seeber és munkatársai (2020) tanulmányban az ITB merevségét vizsgálták. Arra a következtetésre jutottak, hogy az ITB jelentős erőknek is ellenáll, és alapvetően nem nyújtható. Sőt, azt találták, hogy körülbelül 80 kilogrammnyi feszültség hatására ténylegesen elszakad. Ezért a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a klinikai nyújtás valószínűleg nem vezet az iliotibiális szalag tartós megnyúlásához.
Eközben az iliotibiális szalagot rengetegen görgőzik a gyógytornászoknál és edzőtermekben világszerte. De az a várakozás, hogy a hengerezés lebontja az összetapadásokat, vagy meghosszabbítja az iliotibiális szalagot, nem reális. Pusztán biomechanikai szempontból nézve, a nyújtás nélküli kompresszió nem vezethet megnyúláshoz. Az lehetséges, hogy megnyújtjuk az iliotibiális szalaghoz kapcsolódó izmokat, de egy másik videóban már megbeszéltük a nyújtás korlátait az izom megnyúlására vonatkozóan. A nyújtással valószínűleg rövid távon a nyújtással szembeni fájdalomtűrés növelhető el. Egy Wilhelm és mtsai. (2017) által végzett tanulmány szerint a tensor fascia latae izom valójában képes megnyúlni a klinikai nyújtásra reagálva, ellentétben az iliotibiális szalaggal, de további kutatásokat sürgetnek annak megállapítására, hogy van-e ténylegesen tartós megnyúlás. A mi előrejelzésünk: valószínűleg nem fognak tartós meghosszabbodást találni. Nagyon meglepődnénk, ha ez más lenne a TFL esetében, mint más izmoknál.
Seeber és munkatársai. (2020) Arra a következtetésre jutottak, hogy az ITB jelentős erőknek képes ellenállni, és alapvetően nem nyújtható. Ráadásul azt találták, hogy valójában körülbelül 80 kilogrammos feszültségnél szakad el
Feltételezve, hogy az ITBS-t a túlzott nyomás okozza, nem pedig a súrlódás, ezekkel a módszerekkel csak tovább fokozzuk a combhajlító ín alatti zsírpárna gyulladását. Tehát ezek a kezelések valószínűleg rontják az ITBS-t.
FUTÓ REHAB: A FÁJDALOMTÓL A TELJESÍTMÉNYIG
Benoy Mathew futó szakértő 5 lépéses módszere, hogy futó rehabilitációs szakorvossá válj!
5) A lényeg a farizmokban rejlik
Hogyan kezeljük az ITBS-t? Erősítsük a farizmokat a csípő adductio csökkentése érdekében, ezzel mérsékelve az ITB-re nehezedő stresszt.
Ez nagymértékben függ a pácienstől: Néhány betegnél a fokozott valgus miatt a csípő erősítése javasolt, míg az ITBS-t mutató második csoportba a térd varus-szal rendelkező férfiak tartoznak.
Ebben a csoportban a csípőedzés nem biztos, hogy olyan hatékony, mint az 1. csoportban. Ráadásul egy Willy et al. (2012) kimutatta, hogy a glute edzés nem változtatja meg a biomechanikát.
Futóként a futás biomechanikájának, a képzési hibáknak és a neuromuszkuláris hiányosságoknak a kezelésére kell összpontosítanod.
Ha többet szeretnél megtudni a futók sérüléseinek kezeléséről, beleértve a kezdeti rehabilitációt, a terhelés kezelést, az izomerő fejlesztését és a futás helyreállítását, nézd meg a átfogó online Futó Rehab Tanfolyamunkat, ahol minden információt megtalálsz a futósérülések rehabilitációjával kapcsolatban.
Köszönjük, hogy elolvastad!
Üdv,
Kai
Referenciák:
