A bizonyítékokon alapuló orvoslás (EBM) azért létezik, hogy csökkentse az intuíció, a szisztematikus klinikai tapasztalat és a patofiziológiai indoklás szerepét a döntéshozatalban. Azonban a torzítás továbbra is elkerülhetetlen, még az irodalomban is. Kétféle módszertani tévedés létezik: a HARKing és a p-hacking.
Meira (2020)
Miért az EBM
A bizonyítékokon alapuló orvoslás (EBM) célja, hogy csökkentse az intuíció, a szisztematikus klinikai tapasztalat és a patofiziológiás indoklás jelentőségét a döntéshozatalban. Azonban a torzítás továbbra is elkerülhetetlen, még az irodalomban is. Kétféle módszertani tévedés létezik: a HARKing és a p-hacking.
HARKing: hipotézisalkotás az eredmények ismeretében. Ilyenkor a kutatók megnézik az adatokat, és egy elképzelést illesztenek hozzá. Ez feltáró jelleggel rendben van, de sok fals pozitív eredményhez vezet. A kutatóknak az adatok beérkezése előtt kell hipotéziseket felállítaniuk.
P-hacking: a statisztikai módszerek módosítása, túl sok függő változó vizsgálata vagy adatok elhagyása annak érdekében, hogy a p-érték 0,05 alá csökkenjen. Ronald Coase szerint: ”Ha elég sokáig kínozzuk az adatokat, bármit bevallanak.” Ez nyilvánvalóan növeli a téves pozitív eredmények valószínűségét.
Hibás analógia
Az EBM-et leggyakrabban egy háromlábú székhez hasonlítják (lásd az ábrát). Ez a megközelítés hibás, mivel a három pillért egyenrangúként kezeli. Valójában a fogalmak súlya eltérő. Először is, összegyűjtjük az összes elérhető bizonyítékot, majd kritikai értékelési készségeinkkel kiértékeljük azokat. Végül a lehető legérthetőbben elmagyarázzuk a páciensnek a lehetőségeket, aki meghozza a végső döntést. Az EBM inkább egy tölcsér, mint egy szék (lásd az ábrát).
A szakirodalom nem cáfolhatja a klinikán tapasztaltakat, de megkérdőjelezheti az élményeinkre adott magyarázatainkat.
A klinikusoknak lehetetlen minden témában naprakésznek lenni a szakirodalommal kapcsolatban. Ezért érdemes szisztematikus áttekintéseket, irányelveket és konszenzusnyilatkozatokat használni.
Mi a helyzet a tapasztalatommal?
Amit a klinikusok látnak, az is bizonyíték – sokak meglepetésére. Ezek az információk viszont kontrollálatlanul és elfogultan gyűlnek. Ez azt jelenti, hogy az általunk tulajdonított súly meglehetősen alacsony lesz. Főleg a magas színvonalú vizsgálatokhoz és a fent említett szintetizált bizonyítékokhoz képest. A lényeg, hogy kombináljuk az összes információforrást.
A szakirodalom nem cáfolhatja a klinikán tapasztaltakat, de megkérdőjelezheti az e tapasztalatokra adott magyarázatainkat.
A(z) X kezelés azonnali hatása valódi. A bizonyíték segít feltárni a progresszió okát, mert elfogulatlanul, kontrolláltan és statisztikailag ez nem megy. Lehet, hogy a progresszió csak regresszió az átlaghoz, a természetes kórtörténet, a placebo, a figyelem nem specifikus hatásai és/vagy a beavatkozás elfogadható hatása a páciens szemében. Ez nem érvényteleníti a tapasztalatot, de kontextusba helyezi, és mélyebb betekintést nyújt a lehetséges mechanizmusokba.
FELSŐ ÉS ALSÓ VÉGTAGOK ORTOPÉD GYÓGYTORNÁJA
40 óra alatt bővítheted tudásod a 23 leggyakoribb ortopédiai betegségről
Mit kell tenned
A klinikus elfogulatlan, teljes és kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújt számodra. A végén te döntöd el, mi a legjobb neked. Tisztában vagy a mechanizmusokkal (még akkor is, ha valószínűleg placebo), a költségekkel, az időkeretekkel, a kockázatokkal, a kellemetlenségekkel stb. Így meghozhatod a végső döntést.
Az EBM egy eszköz, amellyel az információkat a betegek számára emészthető formátumba dolgozzuk fel. Ez egy többlépcsős folyamat a klinikusok számára. Gondolj tölcsérre, ne zsámolyra.
Referencia
