Tenziós fejfájás | Diagnózis és kezelés gyógytornászoknak

Bevezetés és epidemiológia

A fejfájás önmagában is jelentkezhet, de a nyaki fájdalommal küzdők körében is gyakori tünet, hiszen a nyaki fájdalommal orvoshoz fordulók több mint 60%-a számol be fejfájásról is. Ezért fontos kideríteni, hogy milyen típusú fejfájástól szenved a páciens.

Kezdésként különböztessük meg az elsődleges és másodlagos fejfájás típusokat. De mit is jelent ez? Egyszerűen fogalmazva, az elsődleges fejfájások „betegségek önmagukban”, míg a másodlagos fejfájások egy másik állapot tünetei. Tehát az elsődleges fejfájások a migrén, a tenziós típusú fejfájás és a cluster fejfájás. A másodlagos típusú fejfájásokat daganatok, vérzés, egyéb traumák, TMJ diszfunkció, túladagolás vagy nyaki fájdalom okozzák, azaz: A cervikogén fejfájás.

Most pedig nézzük meg közelebbről a tenziós típusú fejfájást, ami egy elsődleges fejfájás típus.

Epidemiológia

A különféle fejfájások jelenlegi prevalenciáját vizsgálva, a TTH a legelterjedtebb forma a felnőtt lakosság körében világszerte, átlagosan 42%-os prevalenciával, amelyet a migrén követ 11%-kal (Stovner és mtsai. (2007). Az alábbi grafikon a különböző fejfájások jelenlegi prevalenciáját mutatja be különböző korcsoportokban (Stovner és mtsai. (2007):

Az alábbi ábra a fejfájás prevalenciáját mutatja be a világ különböző kontinensein:

Klinikai kép és fizikális vizsgálat

A tenziós fejfájás lehet ritka, gyakori vagy akár krónikus is. Ahogy a táblázatban is látható.

Bár a gyakoriság és időtartam eltérő, mindhárom kategóriába tartozó páciensnek legalább 2-t kell jelentenie a következő négy jellemző közül (ICD-H-III):

1. 1. A fejfájás kétoldali
   2. Szorító vagy feszítő érzés, de NEM lüktető
   3. Az intenzitás enyhe vagy közepes, így a páciens általában továbbra is képes elvégezni a mindennapi tevékenységeket (ADL), mivel
   4. A fejfájásod nem súlyosbodik a szokásos testmozgás, például séta vagy lépcsőzés hatására.

Továbbá, van még

1. Nincs hányinger vagy hányás
2. Nincs több, mint egy a fény- vagy hangérzékenység (fotofóbia vagy fonofóbia

A HIT-6 kérdőívvel felmérheted, milyen hatással van a fejfájás a páciensedre. Ne feledd, a páciensnek nehéz lehet válaszolni a fejfájás időtartamára, intenzitására és jellemzőire vonatkozó kérdésekre a vizsgálat során. Ezért a fejfájásnapló vezetése segíthet a fejfájás felmérésében és kezelésében. Vedd figyelembe, hogy több fejfájásos rendellenesség is átfedheti egymást.

Fizikális vizsgálat

A feszültségtípusú fejfájással küzdő betegek a provokáció, a nyaki mozgástartomány, a nyakizom állóképessége és az előrehelyezett fejtartás tekintetében eltérnek az egészséges kontrollcsoporthoz képest.
A provokációs tesztek célja a páciens által ismert fájdalom reprodukálása. Így megerősítheted a nocicepció helyét a nyaki struktúrákban, ami esetleg a fejbe kisugárzó fájdalomhoz vezethet. Bár a CGH provokatív tesztelése elvégezhető a következő fülön látható technikákkal, a feszültségtípusú fejfájás és migrén esetén a fejbe kisugárzó fájdalom jelensége a Watson-teszttel provokálható:

Bár nincsenek egyértelmű határértékek, a teljesítményidő utalást adhat a nyakhajlító állóképességére:

A felső nyaki gerinc mozgástartománya rotáció irányában megbízhatóan és pontosan felmérhető a Flexiós rotációs teszttel (Hall és mtsai. 2010a, Ogince és mtsai. 2007, Hall és mtsai. 2010b). Pozitív teszt esetén, ez a teszt utalhat a C1/C2 szegmensek korlátozott rotációjára. A C0/C1 vagy C2/C3 hypomobilitása C1/C2-n rotációs korlátozottsághoz vezethet, ezért pozitív teszt esetén, a diszfunkcionális szegmens megtalálásához el kell végeznünk az összes felső nyaki szegmens intervertebralis mozgásának vizsgálatát.

A előretolt fejtartás (FHP) a fej elülső pozíciójára utal a törzshöz képest, reprodukálható, függőleges pózban. Beszámolók szerint a tragus és a C7 tövisnyúlvány közötti vízszintes távolság mérése a legmegbízhatóbb módszer a tragus és a acromionnyúlvány közötti vízszintes távolsághoz, valamint a tragus és a C7 tövisnyúlvány közötti craniovertebral szöghöz képest (Lee et al. 2017). A szerzők szinte tökéletes értékelőn belüli megbízhatóságról számolnak be ülő (kényelmesen vagy egyenesen) és álló (kényelmesen vagy egyenesen) pozíciókban is, ahol az ICC értékek >0,9 fiatal, egészséges kínai egyéneknél.

Ha a normál értékeket nézzük, kevés irodalom áll rendelkezésre, és általában a craniovertebral szög az egyetlen mértékegységként van leírva. Nemmers és munkatársai. (2005) szerint egy klinikus arra számíthat, hogy fiatal, egészséges felnőtteknél az átlagos normál FHP 10°-os tartományban van, 49°-tól 59°-ig, ha a craniovertebral szöget használjuk referenciaként. Tanulmányukban a szerzők 48,84°-os szöget jelentettek a 65-74 éveseknél, 41,2°-ot a 75-84 éveseknél és 35,6°-ot a 85+ korosztályban, egészséges, közösségben élő idős nők esetében.

A randomizált, kontrollált vizsgálatukban Harman és munkatársai (2005) a előrehelyezett fejtartást úgy definiálták, hogy a tragus és a acromion közötti távolság nagyobb, mint 5 cm. Fernández-de-las-Peñas (és munkatársai. 2006) 45,3°-os craniovertebral szöget talált krónikus tenziós típusú fejfájásban szenvedő betegeknél, míg az egészséges kontrollcsoportban ez az érték 54,1° volt.

Caneiro és munkatársai (2010) kimutatták, hogy a görnyedt ülés nagyobb nyaki flexióval és a fej előre helyeződésével jár, mint az egyenes ülés. Ez a testtartási stressz aktiválhatja a perifériás nyaki nociceptorokat a felső nyaki struktúrákban, mint például a suboccipitalis izmokban vagy a facet-ízületekben, ami kisugárzott fejfájáshoz vezethet (Mingels és munkatársai. 2019). A neuroanatómiai, biomechanikai és nem nociceptív útvonalak alátámasztják, hogy a pácienseket a testtartási kiváltó ok alapján profilozzuk. További kutatások szükségesek a testtartási diszfunkciók fejfájáshoz való hozzájárulásának és a specifikus beavatkozások hatásának meghatározásához (Mingels és munkatársai. 2019).

100%-ban ingyenes otthoni fejfájás elleni gyakorlatprogram

• • Név*
• • E-mail cím*

Kezelés

Van Ettekoven és munkatársai (2006) krónikus tenziós fejfájásban szenvedő betegeknél összehasonlították a cranio-cervicalis flexiós tréning (CCFT) programot a önmagában alkalmazott gyógytornával. Azt tapasztalták, hogy a CCFT csoportban a fejfájás gyakorisága, időtartama és intenzitása csökkent a 6 hetes utánkövetés során a gyógytorna csoporthoz képest. 6 hónapos utánkövetéskor, a beavatkozási program leállítása után is szignifikáns maradt a fejfájás gyakoriságának csökkenése.
Castien és munkatársai (2011) összehasonlították a manuális terápia (MT) beavatkozásokat, beleértve a nyaki és háti gerinc mobilizációját/manipulációját, a testtartás korrekcióját és a cranio-cervicalis gyakorlatokat a háziorvos által végzett szokásos ellátással krónikus TTH-ban szenvedő betegek egy csoportjában. Szignifikánsan nagyobb mértékű fejfájás gyakoriság csökkenést, korlátozottságot és fokozott nyaki funkciót találtak az MT csoportban a 8 hetes utánkövetés során. Míg a primer fejfájás gyakoriság eredménye még mindig szignifikáns volt a 26. héten, a korlátozottság és a nyaki funkció nem.
2 évvel később a szerzők megvizsgálták, hogy az MT beavatkozásuk mely része volt hatékony (Castien és munkatársai 2013). Azt találták, hogy a nyakhajlító izom állóképességének növekedése a manuális terápia hatásmechanizmusa. A nyaki mozgástartomány növekedése és a javult testtartás nem befolyásolta a csökkent fejfájásos tüneteket.
Ugyanezek a szerzők megvizsgálták, hogy van-e összefüggés az izometrikus nyakhajlító erő és a nyomás-fájdalom küszöbértékek csökkenése között - ami a krónikus TTH-ban szenvedő betegeknél a perifériás és központi túlérzékenység Castien és munkatársai 2015). Eredményeik azt mutatják, hogy a PPT csökkenése összefügg az izometrikus nyak hajlítók erejének növekedésével a krónikus TTH-ban szenvedő betegeknél rövid és hosszú távon.

Ha csökkent a nyak izomállóképessége, próbáld ki a következő gyakorlatokat:

Castien és mtsai. tanulmányában a beavatkozás egyik eleme a manuális nyomástechnikák (MTP) alkalmazása volt. Ennek a kezelésnek az önmagában való alkalmazásáról azonban kevés a bizonyíték. A következő videóban 3 manuális nyomástechnikát mutatunk be, melyek csökkenthetik a fájdalmat és növelhetik a felső nyaki mozgástartományt.

MTP1:

Helyezd a pácienst hasonfekvés helyzetbe! Ha tudod, engedd le a vizsgálóágy fej részét, hogy a páciens feje enyhén behajoljon. Ez a technika az ipsilateralis rectus capitis posterior major izmot célozza. Ez az izom ferdén fut a C2 tövisnyúlványától a tarkó alsó vonalának lateralis részéig a nyakszirtcsonton. Ahhoz, hogy elérjük az izmot, a trapézizmot medial felé kell tolnunk, hogy alányúljunk. Megkérheted a pácienst, hogy kissé emelje meg a fejét, hogy lásd a trapézizom lefutását. Elkerülhetetlenül át kell tapintanunk a spleniust, ami csak egy vékony izomréteg, de így is át tudsz tapintani a rectus capitis posterior majorig.

Most pedig hüvelykujjaddal gyakorolj nyomást erre az izomra medialis és koponyacsonti irányba a tapadási pontja felé. Ez helyi, majd kisugárzott fájdalmat okoz a fejben a tenziós típusú fejfájásban szenvedő betegeknél. Tartsd a nyomást 20-60 másodpercig, amíg a kisugárzott fejfájás csökken, majd a helyi fájdalom is, amíg csak a helyi nyomás marad. Ezután ismételd meg a technikát a másik oldalon is.

MTP 2: 

Ez a technika a miofasciális struktúrák kompresszióját ötvözi a rectus capitis posterior major nyújtásával. A technika kivitelezéséhez helyezd a pácienst hanyattfekvésbe, és helyezd a mutató- vagy középső ujjad a C1 hátsó tuberculumára, ami mélyen a nyakszirt és a C2 tövisnyúlványa között található. Növelheted a nyomást, ha egy másik ujjat helyezel a tetejére. Ezután fokozatosan növeld a feszültséget a kontralaterális rectus capitis posterior majorban a beteg fejének a feléd forgatásával, amíg a beteg szubmaximális fájdalmat nem jelez. Ez ismét helyi és kisugárzott fejfájást okozhat a feszültség típusú fejfájásban szenvedő betegeknél. A rotációt rögzítheted a hasaddal vagy a comboddal, hogy az szubmaximális pozícióban maradjon. Tartsd a nyomást és a nyújtást 20-60 másodpercig, amíg a kisugárzott fejfájás nem csökken, amit a helyi fájdalom csökkenése követ, amíg csak helyi nyomás nem marad. Ezután ismételd meg a technikát a kontralaterális oldalon is.

MTP3: 

Ez a technika a felső nyaki ízületekre, a C1/C2-re és a C2/C3-ra irányul. A C1/C2 technikához helyezd a pácienst hanyattfekvésbe, és támaszd meg a fejét az alkarodon. Ezután fordítsd a páciens fejét 20 fokkal ellentétes irányba, és helyezd a hüvelykujjadat az ipsilaterális C1 ívre. Ezután fordítsd vissza a páciens fejét, amíg nem érzed az ellenállást a hüvelykujjadon. Ez a technika helyi és kisugárzó fejfájást fog kiváltani a tenziós fejfájásban szenvedő pácienseknél. Tartsd a nyomást és a nyújtást 20-60 másodpercig, amíg a kisugárzó fejfájás nem csökken, majd a helyi fájdalom is csökken, amíg csak helyi nyomás nem marad.

A C2/C3 megcélzásához fordítsd a páciens fejét 30 fokkal ellentétes irányba. Ezután végezz felfelé irányuló csúszó mozgást a C2/C3 ipsilaterális facet-ízületénél úgy, hogy nyomást gyakorolsz a C2 ipsilaterális ívére. Tartsd ezt a pozíciót 20-60 másodpercig, amíg a kisugárzott fejfájás enyhül, és a helyi fájdalom is csökken, míg csak helyi nyomás marad.

Ezután ismételd meg a technikát a másik oldalon is.

A triggerpont-technikákkal ellentétben, a manuális nyomástechnikák nem a fájdalmas, feszes sávokra irányulnak bizonyos izmokban. A cél egy nociceptív afferens inger kiváltása a felső nyaki területen, amelyet a C2 dorsalis ága idegez be. Kimutatták, hogy ez a nociceptív inger aktiválja a szupraspinális gátló rendszereket, mint például a periaqueductalis szürkeállomány (PAG) és a rostroventrális medulla (RVM). Ezek a struktúrák gátolhatják a nocicepciót a hátsó szarvban. Bár a fájdalom a neurológiai rendszert célzó megközelítésekben általában csak rövid távon csökken, nem hivatalos bizonyítékok azt mutatják, hogy ezeknek a technikáknak tartós hatása lehet.

Szeretnél többet megtudni a fejfájásról? Tekintsd meg blogjainkat és kutatási áttekintéseinket:

• Fejfájás fizikális vizsgálata: Hasznos?
• Aerob gyakorlatok vs. erőnléti edzés hatékonysága a migrén kezelésében
• Podcast Epizód 031: Fejfájás René Castiennel

Referenciák

Caneiro, J. P., O’Sullivan, P., Burnett, A., Barach, A., O’Neil, D., Tveit, O., & Olafsdottir, K. (2010). Hogyan befolyásolják a testtartásod a fej/nyak pózát és az izomműködést? Manuális terápia, 15(1), 54-60.

Castien, R. F., Van Der Windt, D. A., Grooten, A., & Dekker, J. (2011). A manuálterápia hatékonysága krónikus tenziós típusú fejfájásra: egy gyakorlatias, randomizált, klinikai vizsgálat. Cephalalgia, 31(2), 133-143.

Castien, R., Blankenstein, A., Van Der Windt, D., Heymans, M. W., & Dekker, J. (2013). A manuális terápia működési mechanizmusa krónikus tenziós fejfájásban szenvedő résztvevőknél. journal of orthopaedic & sports physical therapy, 43(10), 693-699.

Castien, R., Blankenstein, A., & De Hertogh, W. (2015). A nyomásfájdalom és a nyakhajlító izometrikus ereje összefügg a krónikus tenziós fejfájással. Pain physician, 18(2), E201-E205.

Van Ettekoven, H., & Lucas, C. (2006). A feszültség típusú fejfájásra alkalmazott, cranio-cervicalis tréningprogramot tartalmazó gyógytorna hatékonysága; egy randomizált klinikai vizsgálat. Cephalalgia, 26(8), 983-991.

Fernandez-de-Las-Penas, C., Alonso-Blanco, C., Cuadrado, M. L., & Pareja, J. A. (2006). Krónikus tenziós típusú fejfájás esetén vizsgáltuk a előrehelyezett fejtartást és a nyaki mobilitást: egy vak, kontrollált tanulmány. Cephalalgia, 26(3), 314-319.

Hall, T., Briffa, K., Hopper, D., & Robinson, K. (2010). A nyaki flexiós-rotációs teszt hosszú távú stabilitása és minimálisan kimutatható változása. journal of orthopaedic & sports physical therapy, 40(4), 225-229.

Hall, T. M., Briffa, K., Hopper, D., & Robinson, K. (2010). A nyaki flexiós-rotációs teszt összehasonlító elemzése és diagnosztikai pontossága. The journal of headache and pain, 11(5), 391-397.

Harman, K., Hubley-Kozey, C. L., & Butler, H. (2005). Edzésprogram hatékonysága a helyes testtartás javítására normál felnőtteknél: randomizált, kontrollált, 10 hetes vizsgálat. Journal of Manual & Manipulative Therapy, 13(3), 163-176.

Lee, C. H., Lee, S., & Shin, G. (2017). A előrehelyezett fejtartás értékelésének megbízhatósága ülés, állás, járás és futás közben. Human Movement Science, 55, 81-86.

Mingels, S., Dankaerts, W., & Granitzer, M. (2019). Alátámasztja valami azt a feltételezést, hogy a gerinc helyzete kiválthatja az időszakos fejfájást? Átfogó áttekintés. Current Pain and Headache Reports, 23, 1-8.

Nemmers, T. M., Miller, J. W., & Hartman, M. D. (2009). A tartási rendellenességek változékonysága egészséges, idős, közösségben élő nők körében. Journal of geriatric physical therapy, 32(1), 10-14.

Ogince, M., Hall, T., Robinson, K., & Blackmore, A. M. (2007). A nyaki flexiós-rotációs teszt diagnosztikai validitása C1/2-vel összefüggő cervikogén fejfájás esetén. Manual therapy, 12(3), 256-262.

Olesen, J. (2018). A fejfájásos rendellenességek nemzetközi osztályozása. The Lancet Neurology, 17(5), 396-397.

Stovner, L. J., Hagen, K., Jensen, R., Katsarava, Z., Lipton, R. B., Scher, A. I., … & Zwart, J. A. (2007). A fejfájás globális terhe: a fejfájás prevalenciájának és a korlátozottságnak a dokumentálása világszerte. Cephalalgia, 27(3), 193-210.