Syndesmosis sérülések | Diagnózis és kezelés

Gyógytornászként fontos tisztában lennünk az akut syndesmoticus sérülésekkel, mint a lateralis bokaficamokkal jelentkező betegek differenciáldiagnózisával. Hosszabb felépülési időt és több kezelést igényel, mint a lateralis bokaficamok (Gerber et al., 1998). A késleltetett diagnózis a hegszövet impingementjét, krónikus boka instabilitást, heterotópiás ossifikációt vagy Osteoarthritis okozhat a későbbiekben (Nussbaum et al., 2001, Ogilvie-Harris et al., 1994). Megtanulhatod, hogyan ismerd fel ezeket korán, és hogyan nyújts megfelelő kezelést.

A syndesmosis sérülések a lábszár sípcsontját és szárkapocscsontját összekötő szalagrendszer trauma okozta sérüléseire utalnak, beleértve az elülső alsó tibiofibuláris szalagot, a membrana interosseat és a hátsó alsó tibiofibuláris szalagot. Ezek a sérülések gyakori differenciáldiagnózist jelentenek a laterális boka ficamával jelentkező betegeknél, és jelentős hatással lehetnek a gyógyulási folyamatra és a hosszú távú eredményre.

Korai felismerés

A syndesmosis sérülések korai felismerése kulcsfontosságú a gyógytornászok számára, mivel ezek a sérülések gyakran eltérő kezelést igényelnek, mint egy tipikus boka ficam. A késedelmes felismerés és kezelés nem megfelelő vagy hiányos ellátáshoz vezethet, ami perzisztens tünetekhez és potenciális hosszú távú szövődményekhez vezethet (Nussbaum et al., 2001, Ogilvie-Harris et al., 1994).

Eleged van a syndesmosis sérülésből? Nézd meg ezt a videót, hogy a jelek és tünetek egyeznek-e.

A sérülés mechanizmusa

A syndesmosis sérüléseit általában nagy erejű trauma okozza, például magasból való esés vagy gépjármű baleset, vagy a bokaízület túlzott kifelé rotációja extrém dorsalflexióval. Ezek a mechanizmusok a syndesmosis komplex szalagjainak ficamát vagy akár szakadását is okozhatják. Az izolált syndesmosis sérülések viszonylag ritkák, ezért légy tudatában a potenciális töréseknek, a kapcsolódó szalagszakadásoknak, csontzúzódásoknak, osteochondralis sérüléseknek vagy egyéb lágyrész sérüléseknek (van Dijk et al., 2016).

Klinikai kép és vizsgálat

Diagnózis

Kockázati tényezők

Nagy sebességű ütközésekkel, műborítással, egyenetlen talajjal, illetve nagy nyomatékú vágó és ugróerőkkel járó sportok nagyobb valószínűséggel okoznak szindezmotikus sérüléseket (pl. amerikai foci, labdarúgás, kosárlabda, rögbi, síelés, jégkorong), mivel ezek a boka és a sípcsont viszonylatában dorsiflexiót és kifelé rotációt okozhatnak a lábfejben (Hunt et al., 2013).

Klinikai Értékelés

A syndesmosis sérüléseinek diagnosztizálásához alapos kórtörténet és fizikális vizsgálat szükséges, valamint képalkotó vizsgálatok, például röntgen, CT, MRI vagy ultrahang, melyekkel igazolható a syndesmosis sérülése, illetve kizárhatók a bokaízület fájdalmának és instabilitásának egyéb lehetséges okai.

Fizikális Vizsgálat

A fizikális vizsgálat során a gyógytornász felméri az érintett ízület mozgástartományát, stabilitását és fájdalmát. Speciális teszteket – mint a squeeze teszt vagy a kifelé rotációs stressz teszt – végezhetünk a syndesmosis komplexum integritásának felmérésére. Ha syndesmoticus sérülésre gyanakszunk, képalkotás javasolt (van Dijk et al., 2015).

A szindezmózis szalagok tapintásos érzékenysége a legérzékenyebb teszt, míg a squeeze teszt a legspecifikusabb (Sman et al., 2015). Mindkettő pozitív eredménye a szindezmózis szalagok sérülésének magas valószínűségét jelzi.

Ami a besorolást illeti, számos modell létezik. Jelenleg nincs egyetértés abban, hogy melyik besorolást alkalmazzuk. Általánosságban elmondható, hogy a sérüléseket feloszthatjuk stabil és instabil ízületekre, illetve izolált és nem izolált sérülésekre.

Szindezmózis szalagok tapintása:

Squeeze-teszt:

 

További tesztek, amiket érdemes megfontolnod:

Cotton-teszt:

A fibula transzlációs teszt:

Sarokdobbantás teszt:

Képalkotó vizsgálatok

A képalkotás terén a röntgenfelvételek információt nyújtanak a bokaízület helyzetéről és beállításáról, míg a CT- és MRI-vizsgálatok részletesebb információkat adnak a szalagokról és a környező lágyrészekről. A mágneses rezonancia képalkotás kiváló szenzitivitással és specificitással rendelkezik a syndesmosis sérülések megjelenítésére, bár az artroszkópia továbbra is az aranystandard. Diastasis jelen lehet, ami instabil ízülethez vezethet (van Dijk et al., 2015). Ennek megfelelő felméréséhez egyoldali súlyterheléses felvétel javasolt. Azonban a páciensek a korai szakaszban ezt nem tolerálhatják (Lin et al., 2006).

Légy éber a potenciális Maisonneuve-törésre. Ez egy gyakran figyelmen kívül hagyott proximális fibula törés, amely boka trauma során fordulhat elő (Taweel et al. 2013)

FEJLESZD A ROTÁTORKÖPENY RENDSZEREZÉSÉVEL KAPCSOLATOS TUDÁSODAT – INGYEN!

• • Név*
• • E-mail cím*

Δ

Kezelés

Konzervatív kezelés

Ha nincs bizonyíték törésekre, instabilitásra vagy diasztázisra, és a deltoid szalagok épek, a konzervatív kezelés az elsődleges. Ez lehet rövid gipsz vagy rögzítő (van Dijk és munkatársai, 2015), aktivitás módosítása, esetleg jegelés, kompresszió és az érintett ízület felemelése. A fájdalomkezelési stratégiák, mint például vény nélkül kapható vagy felírt fájdalomcsillapítók, szintén alkalmazhatók a fájdalom és a duzzanat enyhítésére. A lateralis boka ficamokkal ellentétben, javasolt lehet az immobilizáció, hogy elkerüljük a distalis tibiofibularis ízület túlzott stresszt az akut fázisban. Ez néhány naptól néhány hétig terjedhet, gipsz vagy rögzítő segítségével.

A gyógytorna – beleértve a mozgástartomány, az izomerő és a stabilitás helyreállítását célzó gyakorlatokat – a syndesmosis sérülésekben szenvedő betegek rehabilitációjának fontos része (Chen et al., 2019). A lateralis boka ficamra vonatkozó irányelveket használjuk a konzervatív rehabilitációhoz, mivel a syndesmosis ficamokra vonatkozóan nincsenek irányelvek.

Műtét

Bizonyos esetekben műtétre lehet szükség a syndesmosis sérülésének korrigálásához és az érintett ízület stabilitásának helyreállításához. Ez magában foglalhatja a következő eljárásokat: syndesmoticus csavaros rögzítés, varrathorgonyok vagy syndesmoticus repozíció és rögzítés. A műtét elvégzéséről a sérülés súlyossága, a páciens általános egészségi állapota és rehabilitációs céljai alapján döntünk (Hunt et al., 2015).

A műtét után a sebészed döntése alapján tehermentesítést vagy rögzítést alkalmazhatunk.

Rehabilitáció

A szindesmosis sérülések kezelésének kulcsfontosságú része a rehabilitáció, melyet általában akkor kezdünk el, ha a páciens fájdalommentes és képes testsúlyt helyezni az érintett ízületre. A gyógytorna, beleértve a mozgástartomány, az izomerő és a stabilitás helyreállítását célzó gyakorlatokat, a szindesmosis sérülésekben szenvedő betegek rehabilitációjának fontos része. A rehabilitációs folyamat támogató eszközöket is tartalmazhat, mint például a mankó vagy a rögzítő, ezzel segítve a gyógyulást és megelőzve az újrasérülést (Chen et al., 2019).

Jelenleg nincs külön irányelv a syndesmosis ficamok konzervatív kezelésére vagy a műtét utáni rehabilitációjára. Ezért több szerző azt javasolja, hogy támaszkodjunk a lateralis boka ficam rehabilitációs irányelveire. Ezeket alább láthatod.

Pihenés, jegelés, kompresszió, emelkedés (RICE)

A vizsgálatok nem szolgáltattak erős bizonyítékot a hideg és a kompresszió alkalmazására az akut LAS utáni sérüléssel összefüggő tünetek enyhítésére. Annak ellenére, hogy a krioterápiát 33 randomizált kontrollált tanulmányban vizsgálták, összesen 2337 résztvevővel, a szűkös kutatás azt sugallja, hogy nem biztos, hogy hatékony az akut LAS tüneteinek enyhítésében. A bizonyítékok nem támasztják alá a RICE önmagában, a krioterápia önmagában vagy a kompressziós terápia önmagában való hatékonyságát a fájdalom, a duzzanat csökkentésében vagy a betegek funkciójának javításában akut LAS esetén. Következésképpen, akut LAS-ben szenvedő betegek kezelésekor a gyógytorna szakemberek gondosan mérlegeljék a krioterápia alkalmazását, és vegyék figyelembe az alternatív terápiás lehetőségeket (Vuurberg et al. 2018).

Gyógyszeres kezelés

Akut LAS esetén NSAID-okat szedhetsz a fájdalom és a duzzanat csökkentésére, de légy óvatos, mert használatuk problémákhoz vezethet, és megakadályozhatja vagy késleltetheti a szervezet természetes gyógyulási folyamatát (Vuurberg és mtsai. 2018).

Terheléses edzés

Javasoljuk, hogy kézi dinamométerrel mérd a bokaízület erejét, mivel a krónikus bokaízületi instabilitással küzdők ezen a területen károsodást szenvednek (Delahunt et al. 2019). Érdemes lehet a csípőre fókuszálni, mivel a bizonyítékok azt sugallják, hogy a krónikus boka instabilitással küzdők csípőizmai is gyengébbek (McCann et al. 2017).

Gyakorlatok

Akut LAS-sérülés után javasolt a gyógytorna mielőbbi elkezdése, mert felgyorsítja a felépülést, javítja az eredményeket, csökkenti az újrasérülés kockázatát és a funkcionális boka instabilitást. Súlyos bokaficam esetén az otthoni edzés kevésbé hatékony, mint a felügyelt gyógytorna, ami növeli a boka erejét és propriocepcióját, lehetővé téve a gyorsabb munkába és sportba való visszatérést. Ne feledd, egyes tanulmányok épp az ellenkezőjét mutatták: a felügyelt gyógytorna nem hoz többletet a hagyományos kezeléshez képest, vagy nem változtatja meg a testtartás-szabályozást. Ezért a mozgásterápiás programokat gondosan, a betegek igényeihez és a monitorozás mértékéhez kell igazítani (Vuurberg et al. 2018).

A duzzanatot nyolcas alakú módszerrel mérheted, hogy lásd, van-e javulás.

Fontos meghatározni a személy sérülés előtti aktivitási szintjét, hogy az edzésprogramod a lehető legspecifikusabb legyen (Delahunt és mtsai. 2019).

Manuális terápia

Kombináld a manuálterápiát, például az ízületi mobilizációt, edzésprogrammal. Úgy tűnik, a gyógytorna és a mobilizáció hatásosabb, mint az otthoni edzés önmagában (Cleland és munkatársai, 2013). Rövid távon növelik a dorsiflexiót és csökkentik a fájdalmat (Loudon és munkatársai, 2013).

Referenciák

Sman, A. D., Hiller, C. E., Rae, K., Linklater, J., Black, D. A., Nicholson, L. L., Burns, J., & Refshauge, K. M. (2015). A boka szindezmózis sérülésének diagnosztikai pontossága a klinikai tesztekben. British journal of sports medicine, 49(5), 323–329.

Vuurberg, G., Hoorntje, A., Wink, L. M., van der Doelen, B. F. W., van den Bekerom, M. P., Dekker, R., van Dijk, C. N., Krips, R., Loogman, M. C. M., Ridderikhof, M. L., Smithuis, F. F., Stufkens, S. A. S., Verhagen, E. A. L. M., de Bie, R. A., & Kerkhoffs, G. M. M. J. (2018). Bokaficam diagnózisa, kezelése és prevenciója: egy bizonyítékokon alapuló klinikai irányelv frissítése. British journal of sports medicine, 52(15), 956.

Al-Mohrej, O. A., & Al-Kenani, N. S. (2017). Akut boka ficam: konzervatív vagy sebészeti kezelés?. EFORT open reviews, 1(2), 34–44. 

Hunt KJ, George E, Harris AH, Dragoo JL: Szindezmózis sérülések epidemiológiája a főiskolai futballban: Előfordulási gyakoriság és kockázati tényezők a National Collegiate Athletic Association sérülésfigyelő rendszerének adatai alapján, 2004-2005-től 2008-2009-ig. Clin J Sport Med 2013;23 (4):278-282.

Corte-Real, N. & Caetano, J. (2021). Boka- és szindezmózis instabilitás: konszenzus és viták. EFORT open reviews, 6(6), 420–431. https://doi.org/10.1302/2058-5241.6.210017

van Dijk, C. N., Longo, U. G., Loppini, M., Florio, P., Maltese, L., Ciuffreda, M., & Denaro, V. (2016). Akut izolált syndesmosis sérülések osztályozása és diagnózisa: ESSKA-AFAS konszenzus és irányelvek. Térd sebészet, sport traumatológia, arthroscopia: az ESSKA hivatalos folyóirata, 24(4), 1200–1216. https://doi.org/10.1007/s00167-015-3942-8

Taweel, N. R., Raikin, S. M., Karanjia, H. N., & Ahmad, J. (2013). Bokasérülés esetén a proximális fibulát is vizsgálni kell: egy kihagyott Maisonneuve törésekkel foglalkozó esetbemutatás. The Journal of emergency medicine, 44(2), e251–e255. https://doi.org/10.1016/j.jemermed.2012.09.016

Gerber JP, Williams GN, Scoville CR, Arciero RA, Taylor DC: Perzisztens korlátozottság a bokaficamok kapcsán: Atlétikai populáció prospektív vizsgálata. Foot Ankle Int 1998;19(10): 653-660. https://doi.org/10.1177/107110079801901002

Ogilvie-Harris DJ, Reed SC (1994) A boka szindezmózisának károsodása: diagnózis és kezelés artroszkópos műtéttel. Arthroscopy 10(5):561–568

Nussbaum ED, Hosea TM, Sieler SD, Incremona BR, Kessler DE (2001) A szindesmotikus boka ficamok prospektív értékelése diasztázis nélkül. Am J Sports Med 29(1):31–35

van Dijk, C. N., & Vuurberg, G. (2017). Nincs egyszerű bokaficam: klinikai kommentár a 2016-os Nemzetközi Boka Konzorcium állásfoglalásához. British journal of sports medicine, 51(6), 485–486. https://doi.org/10.1136/bjsports-2016-096733

Lin, C. F., Gross, M. L., & Weinhold, P. (2006). Boka szindezmózis sérülések: anatómia, biomechanika, sérülés mechanizmus, és klinikai irányelvek a diagnózis és beavatkozás terén. The Journal of orthopaedic and sports physical therapy, 36(6), 372–384. https://doi.org/10.2519/jospt.2006.2195

Bokasérülések: Értékelés, rehabilitáció és prevenció – Javítás (2019). Current sports medicine reports, 18(8), 310. https://doi.org/10.1249/JSR.0000000000000616

Delahunt, E., & Remus, A. (2019). A lateralis boka ficam kockázati tényezői és a krónikus boka instabilitás. Journal of athletic training, 54(6), 611–616. https://doi.org/10.4085/1062-6050-44-18

McCann, R. S., Crossett, I. D., Terada, M., Kosik, K. B., Bolding, B. A., & Gribble, P. A. (2017). Krónikus boka instabilitásban szenvedő betegeknél a csípő izomereje és a star excursion egyensúly teszt deficitek. Journal of science and medicine in sport, 20(11), 992–996.

Wagemans, J., Bleakley, C., Taeymans, J., Kuppens, K., Schurz, A. P., Baur, H., & Vissers, D. (2023). A lateralis boka ficamának rehabilitációs stratégiái nem tükrözik az újrasérülés bevált mechanizmusait: Szisztematikus áttekintés. Physical Therapy in Sport : official journal of the Association of Chartered Physiotherapists in Sports Medicine, 60, 75–83.

Cleland, J. A., Mintken, P. E., McDevitt, A., Bieniek, M. L., Carpenter, K. J., Kulp, K., & Whitman, J. M. (2013). Manuális gyógytorna és gyakorlatok kontra felügyelt otthoni gyakorlatok a boka inverziós ficamával küzdő betegek kezelésében: egy többközpontú, randomizált klinikai vizsgálat. The Journal of orthopaedic and sports physical therapy, 43(7), 443–455.

Loudon, J. K., Reiman, M. P., & Sylvain, J. (2014). Manuális ízületi mobilizáció/manipuláció hatékonysága a lateralis boka ficam kezelésében: szisztematikus áttekintés. British journal of sports medicine, 48(5), 365–370.