Gyógytorna migrénre | Járásvizsgálat és Kezelés

Bevezetés és epidemiológia

A “migrén” szó a görög “hemikrania” szóból származik, amit latinra “hemigranea” formában fordítottak le, végül pedig franciául “migraine” lett belőle. A migrén mérsékelttől a súlyosig terjedő fejfájás, melyet a fej egyik oldalán lüktető fájdalom jellemez.
A migrénes rohamok bonyolult agyi folyamatok, amelyek gyakran több órától akár napokig is eltarthatnak. Migrénnel leggyakrabban aura nélkül találkozhatsz (az esetek 75 százalékában).
Sokan tapasztalnak olyan tüneteket is, mint a rosszullét, valamint a fény- vagy hangérzékenység.
Körülbelül minden 5. nőt és minden 15. férfit érint a migrén, ami egy elterjedt orvosi probléma. A migrén általában fiatal felnőttkorban kezdődik.

Epidemiológia

Stovner és munkatársai (2007) a migrén élettartam prevalenciáját 14%-nak találták. A migrén körülbelül 3-szor gyakoribb nőknél, mint férfiaknál. Az első epizódok gyakran a pubertáskorban kezdődnek, és a prevalencia 35 és 39 éves kor között növekszik, mielőtt csökkenne, különösen a menopauza után (Lipton és munkatársai 2007).  Ráadásul a második helyen áll azoknak az éveknek a száma tekintetében, amelyeket az emberek fogyatékossággal élnek le, a derékfájás után.

A különféle fejfájások jelenlegi prevalenciáját vizsgálva, a TTH a legelterjedtebb forma a felnőtt lakosság körében világszerte, átlagosan 42%-os prevalenciával, amelyet a migrén követ 11%-kal (Stovner és mtsai. (2007). Az alábbi grafikon a különböző fejfájások jelenlegi prevalenciáját mutatja be különböző korcsoportokban (Stovner és mtsai. (2007):

Az alábbi ábra a fejfájás prevalenciáját mutatja be a világ különböző kontinensein:

Klinikai kép és fizikális vizsgálat

Az ICD-H III a következő kritériumokat határozza meg az aura nélküli migrénes fejfájás diagnosztizálásához:

Visszatérő fejfájásos rendellenesség, mely 4-72 órán át tartó rohamokban jelentkezik. A fejfájás jellegzetes tünetei: egyoldali elhelyezkedés, lüktető érzés, közepes vagy erős intenzitás, melyet a szokásos testmozgás súlyosbít, valamint hányinger és/vagy fény- és hangérzékenység kíséri.

Diagnosztikai kritériumok:

A. Legalább öt, B-D kritériumoknak megfelelő roham1

B. Fejfájásrohamok, melyek 4-72 óráig tartanak (kezeletlen vagy sikertelenül kezelt)2;3

C. A fejfájás legalább két alábbi jellemzővel bír:

1. egyoldali elhelyezkedés:

1. lüktető minőség
2. közepes vagy erős fájdalom intenzitás
3. Kerüld a szokásos testmozgást (pl. gyaloglás, lépcsőzés), mert rontja az állapotod, vagy épp ezért hagyod ki?

2. Fejfájás alatt legalább az alábbiak egyike:

1. 1. hányinger és/vagy hányás
   2. fotofóbia és fonofóbia

A migrén aurával a következőképpen definiálható:

Visszatérő rohamok perceken át, egyoldali, teljesen reverzibilis vizuális, érzékszervi vagy egyéb központi idegrendszeri tünetekkel, amelyek általában fokozatosan alakulnak ki, és amelyeket általában fejfájás és a migrénhez kapcsolódó tünetek követnek.

Diagnosztikai kritériumok:

A. Legalább két olyan roham, ami megfelel a B és a CB kritériumoknak. Az alábbi, teljesen reverzibilis aura tünetek közül legalább egy:

1. vizuális
2. szenzoros
3. beszéd és/vagy nyelv
4. motoros
5. agytörzs
6. retina

C. Legalább három a következő hat jellemző közül:

1. Legalább egy aura tünet ≥5 perc alatt fokozatosan terjed
2. Két vagy több aura tünet jelentkezik egymás után
3. Az egyes aura tünetek 5-60 percig tartanak.1
4. Legalább egyoldali auratüneted van2
5. legalább egy aura tünet pozitív3
6. az aura fejfájással jár, vagy 60 percen belül fejfájás követi

D. Nem magyarázható jobban más ICHD-3 diagnózissal.

Fizikális vizsgálat

Az egészséges kontrollcsoporthoz képest a migrénesek eltérnek a fájdalom provokáció és a nyakizom állóképesség tesztelés során.
Összehasonlításképp, Szikszay és munkatársai (2019) szisztematikus áttekintést és meta-analízist végeztek a migrénesek és az egészséges emberek közötti mozgásszervi károsodások különbségeiről.
Javasolják a korlátozott nyaki mozgástartomány vizsgálatát, beleértve a flexiós rotációs tesztet, előre helyezett fej tartását és a nyomásfájdalom küszöbértékeit.

A provokációs tesztek célja, hogy újraéljük a páciens jól ismert fájdalmát. Így megerősítheted a nocicepció helyét a nyaki struktúrákban, ami esetleg kisugárzó fájdalomhoz vezet a fejben. Bár a CGH provokatív tesztelése elvégezhető a következő fülön látható technikákkal, a tenziós típusú fejfájások és a migrén esetén a fejbe kisugárzó fájdalom jelensége a Watson-teszttel provokálható:

Habár nincsenek egyértelmű határértékek, a teljesítményidő utalhat a nyakhajlító izomállóképességére:

A felső nyaki gerinc mozgástartománya rotáció irányában megbízhatóan és pontosan felmérhető a Flexiós rotációs teszttel (Hall és mtsai. 2010a, Ogince és mtsai. 2007, Hall és mtsai. 2010b). Pozitív teszt esetén, ez a teszt utalhat a C1/C2 szegmensek korlátozott rotációjára. A C0/C1 vagy C2/C3 hypomobilitása C1/C2-n rotációs korlátozottsághoz vezethet, ezért pozitív teszt esetén, a diszfunkcionális szegmens megtalálásához el kell végeznünk az összes felső nyaki szegmens intervertebralis mozgásának vizsgálatát.

100%-ban ingyenes otthoni fejfájás elleni gyakorlatprogram

• • Név*
• • E-mail cím*

Kezelés

A felülvizsgálatban és metaanalízisben a Luedtke et al. (2016) tanulmánya szerint a különböző fizioterápiás beavatkozások részelemzései azt mutatták, hogy az aerobik edzés, valamint a fizikai és pszichológiai beavatkozások kombinációja hatékony volt a migrénes rohamok időtartamának csökkentésében; azonban nem állt rendelkezésre olyan vizsgálat, amely manuális terápiát, triggerpont-terápiát vagy erőnléti edzést alkalmazott volna. Szisztematikus áttekintésükben és metaanalízisükben Lemmens et al. (2019) megerősítik, hogy az aerob testmozgás, úgy tűnik, képes csökkenteni a migrén gyakoriságát, átlagosan 0,6 ± 0,3 migrénes nap/hó csökkenéssel. Krøll et al. (2018) az aerobik edzés hatásait vizsgálták migrénes betegeknél, akiknek egyidejűleg TTH és nyaki fájdalma volt, és megállapították, hogya mozgás csökkentette a migrén gyakoriságát, a fájdalom intenzitását és időtartamát a beavatkozás előtt és után. A kontrollcsoporttal összehasonlítva azonban az eredmények nem érték el a szignifikanciát.

Ha csökkent a nyak izomállóképessége, próbáld ki a következő gyakorlatokat:

Referenciák

Hall, T., Briffa, K., Hopper, D., & Robinson, K. (2010). A nyaki flexiós-rotációs teszt hosszú távú stabilitása és minimálisan kimutatható változása. journal of orthopaedic & sports physical therapy, 40(4), 225-229.

Hall, T. M., Briffa, K., Hopper, D., & Robinson, K. (2010). A nyaki flexiós-rotációs teszt összehasonlító elemzése és diagnosztikai pontossága. The journal of headache and pain, 11(5), 391-397.

Krøll, L. S., Hammarlund, C. S., Linde, M., Gard, G., & Jensen, R. H. (2018). Aerobik gyakorlatok hatása migrénnel, társuló tenziós típusú fejfájással és nyaki fájdalommal küzdő személyeknél. Randomizált, kontrollált, klinikai vizsgálat. Cephalalgia, 38(12), 1805-1816.

Lemmens, J., De Pauw, J., Van Soom, T., Michiels, S., Versijpt, J., Van Breda, E., … & De Hertogh, W. (2019). Aerobik gyakorlatok hatása a migrénes napok számára, a migrén időtartamára és a fájdalom intenzitására: szisztematikus irodalmi áttekintés és metaanalízis. The journal of headache and pain, 20(1), 1-9.

Lipton, R. B., Bigal, M. E., Diamond, M., Freitag, F., Reed, M. L., & Stewart, W. F. (2007). Migrén prevalencia, a betegség terhe és a megelőző terápia szükségessége. Neurology, 68(5), 343-349.

Luedtke, K., Allers, A., Schulte, L. H., & May, A. (2016). A gyógytornászok által fejfájásban és migrénben szenvedő betegeknél alkalmazott beavatkozások hatékonysága – szisztematikus áttekintés és metaanalízis. Cephalalgia, 36(5), 474-492.

Ogince, M., Hall, T., Robinson, K., & Blackmore, A. M. (2007). A nyaki flexiós-rotációs teszt diagnosztikai validitása C1/2-vel összefüggő cervikogén fejfájás esetén. Manual therapy, 12(3), 256-262.

Olesen, J. (2018). A fejfájásos rendellenességek nemzetközi osztályozása. The Lancet Neurology, 17(5), 396-397.

Stovner, L. J., Hagen, K., Jensen, R., Katsarava, Z., Lipton, R. B., Scher, A. I., … & Zwart, J. A. (2007). A fejfájás globális terhe: a fejfájás prevalenciájának és a korlátozottságnak a dokumentálása világszerte. Cephalalgia, 27(3), 193-210.

Szikszay, T. M., Hoenick, S., von Korn, K., Meise, R., Schwarz, A., Starke, W., & Luedtke, K. (2019). Mely fizikális vizsgálatok mutatnak ki különbségeket a migrénes betegek nyaki mozgásszervi károsodásaiban? Szisztematikus áttekintés és metaanalízis. Gyógytorna, 99(5), 549-569.