Medialis Epicondylalgia / Golfkönyök | Diagnózis és Kezelés
Medialis Epicondylalgia / Golfkönyök | Diagnózis és kezelés
Bevezetés és epidemiológia
A medialis epicondylalgia, vagyis a golfkönyök, a csukló hajlító- és pronator izmainak íngyulladása a medialis epicondyluson. A "nagy testvéréhez", a teniszkönyökhöz képest a golfkönyök 4-7-szer ritkább. Leach és munkatársai (1987) egy tanulmányukban azt említik, hogy a teniszkönyök 7-10-szer gyakoribb, mint a medialis epicondylalgia. Egy amerikai katonai tanulmányban a golfkönyök előfordulási gyakorisága 0,81/1000 személy-év volt (Wolf és munkatársai, 2010).
A medialis epicondylalgia a közös hajlító-pronáló ín komplex túlzott használatából ered (beleértve a pronator teres, flexor carpi radialis, palmaris longus, flexor digitorum superficialis és a flexor carpi ulnaris izmokat). A túlzott valgus stressz szintén szerepet játszhat a medialis könyökfájdalom kialakulásában (Mishra és mtsai. 2014).
Az epicondylitis kifejezést idővel megkérdőjelezték, mivel a szövettani vizsgálatok nem mutattak ki gyulladásos sejteket (makrofágokat, limfocitákat és neutrofileket) az érintett szövetben. Ezek a vizsgálatok fibroblasztos szövetet és érrendszeri inváziót mutattak ki, ami a "tendinosis" kifejezéshez vezetett. Ez inkább egy degeneratív folyamatot határoz meg, amelyet a fibroblasztok bősége, érrendszeri hyperplasia és strukturálatlan kollagén jellemez (De Smedt et al. 2007)
Klinikai kép és vizsgálat
Epicondylgiás betegeknél a könyökfájdalom a fő panasz. Gyakran figyelmen kívül hagyod a korai tüneteket, és későn keresel fel szakembert. A kórtörténetben trauma vagy ismétlődő, egyoldalú feladatok szerepelnek a munkahelyen, a mindennapi tevékenységek (ADL) során vagy a sportban, a fájdalom fokozatos kezdetével (Orchard et al. 2011). A fájdalom általában aktivitás közben rosszabb, nyugalmi helyzetben enyhül, és kisugározhat az alkarba a csukló hajlító izmai mentén. Ezenkívül gyengeséget tapasztalhatsz a kezedben, és nehézséget okozhat a tárgyak cipelése (Pitzer et al. 2014).
Bár a medialis és lateralis epicondylitis hasonló, Pienimäki és munkatársai tanulmánya (2002) összehasonlította a két állapotot két krónikus csoportban, és azt találta, hogy a szorítóerő csökkenése kevésbé súlyos medialis epicondylalgia esetén, és a fájdalom elterjedtebb lateralis epicondylalgia esetén.
Fizikális vizsgálat
A pontos felméréshez és differenciáldiagnózishoz mindkét esetben meg kell vizsgálni a nyaki gerincet, a vállat, a könyököt és a csuklót. Medialis epicondylalgia esetén a medialis epicondylusnál vagy közvetlenül alatta a medialis alkar közös flexor-pronator ín eredésénél érzékenység tapasztalható.
A szakirodalomban mindössze két ortopédiai tesztet írnak le a medialis epicondylalgia felmérésére. Az alábbi videókból megtudhatod, hogyan végezheted el őket:
A második teszt, a Polk-teszt, melyet Polkinghorn et al. írt le. (2002) hangsúlyozza a lateralis epicondylust a teszt I. fázisában, valamint a medialis epicondylust a teszt második fázisában:
NÉZZ MEG KÉT 100%-BAN INGYENES WEBINART VÁLLFÁJDALOMRÓL ÉS ULNA FELŐLI CSUKLÓFÁJDALOMRÓL
Kezelés
Mivel a medialis epicondylalgia szakirodalma hiányos, a kezelési javaslatok az íngyulladásról szóló általános szakirodalmon alapulnak, valamint a teniszkönyökről szerzett ismeretek átvitelén a golfkönyökre. Először is: A pihentetés nem javítja az ín állapotát. Bár a reaktív íngyulladás esetén megúszhatod az általános pihenéssel, az ín terhelésének hiánya soha nem segít a késői károsodás vagy degeneráció szakaszában lévő ínnek, mivel tovább csökkenti az ín terhelhetőségét. Tapasztalataink szerint a legtöbb, fej fölötti vagy ütős sportot űző páciens fájdalomcsökkenésről számol be, amikor abbahagyja a sportot, de valójában több fájdalmat és korlátozottságot tapasztal, amikor a szünet után újra elkezdi a sportot.
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az ínakban látott gyulladás nem az a klasszikus gyulladás, amit a test más szöveteiben látunk. Ráadásul a szakirodalom azt mutatja, hogy nem tudjuk megváltoztatni egy ín kóros részét. Innen ered a “változtasd meg a fánkot, ne a lyukat” kifejezés. Ezért a gyulladás csökkentésére vagy az ín kóros részének megváltoztatására irányuló kezelések nem logikusak.
Vizsgáljunk meg egy lehetséges, értelmes rehabilitációs programot:
Csökkentsd a magas és gyors terheléssel járó tevékenységeket:
Más inakhoz hasonlóan a magas és gyors terheléssel járó tevékenységek – vagyis amikor az ínnek gyorsan kell energiát tárolnia és felszabadítania – az ín túlterhelésének fő okozói. Ezért fordul elő gyakran a golfkönyök olyan sportolóknál, akik a könyök és a csukló inainak rugalmas működését használják ki egy labda eldobásakor vagy elütésekor. Bár nem szükséges minden magas és gyors terheléssel járó tevékenységet abbahagyni, javasoljuk, hogy csökkentsd a mennyiséget – vagyis a gyakoriságot, időtartamot, ismétlésszámot és intenzitást – olyan szintre, hogy a fájdalmad az aktivitás után 24 órán belül enyhüljön. Az én esetemben például heti 4-ről 2-3-ra csökkentettem az alkalmak számát, és igyekeztem elkerülni a egymást követő napokon való játékot. Továbbá, igyekeztem nem játszani mérkőzéseket, hogy elkerüljem a szerválást. Ezzel sikerült megtörnöm azt a lefelé tartó spirált, hogy a könyököm egyre rosszabb lett, amíg a fájdalom legalább stabil szinten nem maradt.
Kiegészítő lehetőségek
Néhány beteg jó tapasztalatokat szerezhet a rögzítők, kinesio tape, dry needling, masszázs vagy a jegelés használatával. Ezeket a lehetőségeket hozzáadhatod a beteg és a terapeuta preferenciái alapján, de vedd figyelembe, hogy ezek egyike sem fogja növelni az ín terhelésbíró képességét közép- és hosszú távon. Saját tapasztalatom szerint az ibuprofen használata rövid távon pozitív hatással van az ínfájdalomra és a merevségre. A szakirodalom azt is kimutatta, hogy gátolja a fontos alapállományi fehérjék expresszióját az in vitro ínpreparátumokban az ín duzzanata esetén. Ugyanakkor nem szeretnél egy-két hétnél tovább gyógyszeres kezeléstől függeni, ami esetleg gyomorproblémákat okozhat.
Korai rehabilitáció: Nagy terhelésű és lassú gyakorlatok
A lassú, nagy terhelésű gyakorlatok az ínrehabilitáció alapját képezik, ahogy más tendinopátiáknál is. A csukló hajlítóinak eredésénél a legjobb megoldás a kézisúlyzós bicepszgyakorlat, olyan súllyal, amelyet a páciens 5-15 ismétlés között, elviselhető fájdalommal tud mozgatni. Ha páciensének nincs otthon kézisúlyzója, használhat súllyal teli hátizsákot vagy vizes palackot. Fontos betartani a 2-3 másodperces emelési és 2-3 másodperces leengedési kadenciát, mivel az inat lassan terheljük. Végezzünk körülbelül 3 sorozatot minden másnap. Ezt a gyakoriságot Magnussen és munkatársai 2010-ben kimutatták, hogy az inak intenzív terhelése akár 36 órás nettó kollagén lebomlást eredményezhet. Azonban a tanulmányban szereplő terhelések hatalmasak voltak, például 36 kilométer futás. Én személy szerint inkább naponta végzek 3 sorozat kézisúlyzós bicepszgyakorlatot, olyan súllyal, amelyet körülbelül 10-szer tudok elviselhető fájdalommal mozgatni. Próbálja meg kihívás elé állítani magát vagy páciensét, és napok, hetek során növelje az ismétlések számát, majd a súlyt.
A csukló hajlítói mellett a pronator teres-t is érdemes megcélozni, melynek ina szintén a medialis epicondylusról ered, és gyakran érintett. Ehhez az izomhoz és ínhoz pronációt végzünk egy fejnehéz tárggyal, például kalapáccsal, teniszütővel vagy seprűvel. A terhelést növelheted, ha több súlyt adsz a seprűnyélhez. Ismételj 3 sorozatot 5-15 ismétléssel, körülbelül 3 másodperces kadenciával, elviselhető fájdalom mellett. Fejleszd a gyakorlatot több ismétléssel, a kar vagy a súly növelésével.
Fókuszban a váll
Üdvözlet az E3 rehabos kollégáknak, akik találtak 2 tanulmányt Elmaboud et al.-tól. (2016) és Nabil et al.-tól. (2019), melyek szerint teniszkönyök és golfkönyök esetén csökken a váll kifelé rotációja, nyújtása és az abductios nyomatéka. Ha a váll izmai nem képesek elnyelni a terhelést a fej fölötti vagy ütős sportok során, a stressz áttevődhet a felső végtag disztális ízületeire. Érdemes lehet a váll külső rotációját célzó gyakorlatokat beépíteni, mint például a csigás húzás, abductios gyakorlatokat, mint az oldalemelés, és vállnyújtó gyakorlatokat, mint a pullovers.
Ulnaris ideg csúsztatás.Donaldson et al. (2013) szerint a medialis Epicondylalgia-ban szenvedő esetek akár 50%-ában is jelen lehet ulnaris neuritis. Ez azt jelenti, hogy nem csak a csuklóhajlító és az alkar pronator inaival és izmaival kell foglalkoznunk, hanem az ulnaris ideggel is. Kattints a jobb felső sarokban található info gombra, hogy megtudd, hogyan vizsgáld az ulnaris ideget.
Az ulnaris ideg kezeléséhez ulnaris ideg csúszkáztató és feszítő gyakorlatokat végezhetsz. Javasoljuk, hogy kezdd a kevésbé provokatív csúszkáztató gyakorlatokkal, és térj át a feszítőkre, amint a beteg jól tolerálja a csúszkáztatókat. Az otthoni csúszkáztatáshoz kérd meg a beteget, hogy abdukálja a vállát, nyújtsa ki az ujjait és a csuklóját, pronálja az alkarját, és hajlítsa be a könyökét. Ezután a kezet a fej felé kell mozgatni, miközben a fejet és a nyakat egyidejűleg az ipsilaterális oldalra mozdítod, hogy az ulnaris ideget proximálisan mozgassuk. Az ulnaris ideg distalis irányba történő mozgatásához fordítsd meg mindkét mozgást.
A feszítő elvégzéséhez ugyanazokat a felső végtagi mozgásokat végezzük, de most csak a fejet mozdítjuk kontralaterálisan. Nincs szigorú ismétlésszám. Általánosságban azt javasoljuk, hogy naponta többször végezzünk 10-20 ismétlést.
Szeretnél többet megtudni a könyök állapotairól? Nézd meg blogcikkeinket és kutatási áttekintéseinket:
- 7 kulcsfontosságú tény az inakról, amiket eddig nem tudtál
- Izometrikus gyakorlatok íngyulladás esetén – csodaszer a fájdalom csillapítására?
Referenciák
Orchard, J. és Kountouris, A. (2011). A teniszkönyök kezelése. Bmj, 342.
