De Quervain-tenosynovitisz | Diagnózis és kezelés
De Quervain-tenosynovitis | Diagnózis és kezelés
Bevezetés
A De Quérvain-szindróma, vagy más néven a De Quérvain-féle szűkítő tenosynovitis, az abductor pollicis longus (APL) és az extensor pollicis brevis (EPB) inak gyulladásával jár a kéz első dorsalis rekeszében, miközben áthaladnak egy duzzadt extensor retinaculumnál (Adams és mtsai. 2015).
Gyakran feltételezik, hogy a csukló és a hüvelykujj ismétlődő túlterhelése okozza a betegséget. Ez magában foglalja az ismétlődő ulnaris deviációval járó tevékenységeket, mint például a kalapálás, a sífutás vagy a nehéz tárgyak emelése (Moore 1997, Adams et al. 2015).
Az állapot rizikófaktorai a következők:
- Női nem
- 35 – 55 éves kor
- Terhesség, szülés utáni időszak vagy szoptatás
- Az első kézközépcsont artrózisos elváltozásai
- Cukorbetegség, reumatoid artritisz, köszvény
Epidemiológia
A becslések szerint az állapot prevalenciája az általános népességben férfiaknál 5/1000 fő, nőknél 13/1000 fő. Főként 35–55 év közötti nőknél, leginkább terhesség alatt vagy után fordul elő. Ez utóbbi összefüggésben lehet a magasabb ösztrogénreceptor-β expresszióval (Shen et al. 2015).
Úgy tűnik, korreláció áll fenn a degeneratív állapotok, például az első metacarpalis artritisze és a de Quérvain-kór között (Stahl et al. 2013, Andreu et al. 2011).
Klinikai kép és vizsgálat
Jelek és tünetek
A legjellemzőbb tünet a csukló radiális oldalán érzett fájdalom. Ezt súlyosbítják az ulnáris deviációt igénylő tevékenységek (zárt ököllel). A hüvelykujj funkciója is korlátozott a fájdalom miatt. Ezenkívül duzzanat is előfordulhat a radiális styloid nyúlvány körül (Goel és munkatársai. 2015).
Fizikális vizsgálat
Általában az állapot kórtörténete és fizikális megjelenése elegendő diagnosztikai értéket biztosít. Két diagnosztikai tesztet találhatsz a szakirodalomban.
A Finkelstein teszt a de Quervain-féle tenosynovitis diagnosztizálásának alapvető tesztje, bár sem értékek, sem a validitás nem ismert. Tehát ennek a tesztnek a klinikai értéke megkérdőjelezhető.
A teszt elvégzéséhez Dawson et al. (2010) egy háromlépcsős folyamatot javasol, mely jól tolerálható és pontosan diagnosztizálja a de Quervain-féle tenonitist. A teszt elvégzéséhez nyújtsa ki a páciens érintett végtagját úgy, hogy a csukló az asztal szélénél maradjon, a kart pedig úgy helyezze el, hogy az alkar ulnaris része az asztalon legyen, a kéz ulnaris része pedig lógjon le a széléről. Tartsa az alkart semleges helyzetben!
Első lépésként felmérjük a beteg fájdalmát a csukló gravitációval segített, gyengéd aktív ulnar deviatioja során. Ez a verzió alkalmas az akut fázisban lévő betegek számára. A teszt akkor pozitív, ha a beteg fájdalom erősödéséről számol be a styloid nyúlvány csúcsán.
Ha az első verzió nem vált ki fájdalmat, finoman alkalmazz eltérítő erőt a kézre, ami fokozott passzív nyújtást eredményez az első dorsalis rekeszben. A teszt akkor pozitív, ha a páciens fokozódó fájdalmat jelent a processus styloideus felett.
Ha a második lépés még mindig nem váltja ki a fájdalmat, akkor a Finkelstein és munkatársai által leírt eredeti verziót alkalmazzuk, ami krónikus stádiumban lévő betegek számára alkalmas, akiknél valószínűleg nem tapasztalható jelentős fájdalom az első két lépésben. Ebben a harmadik lépésben fogd meg a hüvelykujjat, majd passzívan hajlítsd a tenyérbe.
A teszt akkor pozitív, ha a beteg fokozott fájdalmat érez a processus styloideus csúcsán. Feltételezzük, hogy a teszt ilyen lépcsőzetes elvégzése kevesebb fals pozitív eredményt ad, mivel kevésbé provokatív, mint az Eichhoff teszt, amit gyakran összetévesztenek a Finkelstein teszttel.
A szakirodalomban nagy a zavar a Finkelstein-teszt eredeti verzióját illetően. Elliot és munkatársai (1992) szerint az elmúlt három évtizedben hiba csúszott a Finkelstein-teszt elvégzésébe az angol nyelvű tankönyvekben és folyóiratokban. Ez a hiba téves pozitív eredményt okozhat, és ha erre támaszkodunk, helytelen diagnózis születhet, ami szükségtelen műtéthez vezethet. A szakirodalomba bekerült hiba valójában az Eichhoff-teszt. Mivel ezzel a teszttel kapcsolatban soha nem végeztek validitásvizsgálatokat, klinikai alkalmazása megkérdőjelezhető.
A teszt elvégzéséhez nyújtsd ki a beteg érintett végtagját, és helyezd a kezelőasztalra úgy, hogy a csuklója lelógjon az asztalról. Ezután kérd meg, hogy ökölbe szorítsa a kezét úgy, hogy a hüvelykujja a belsejében legyen, rögzítsd az alkart az asztalon, és óvatosan térítsd a csuklóját ulnaris irányba.
A teszt pozitív, ha a páciens fájdalmat érez az extensor pollicis brevis és az abductor pollicis longus inai felett, amelyek az anatómiai szívókanál medialis alapját képezik.
Mivel az Eichhoff-teszt provokatív, sok a fals pozitív eredmény. Inkább a Finkelstein-teszt eredeti változatát javasoljuk.
NÉZZ MEG KÉT 100%-BAN INGYENES WEBINART VÁLLFÁJDALOMRÓL ÉS ULNA FELŐLI CSUKLÓFÁJDALOMRÓL
