Plexus Brachialis gyulladás | Diagnózis és Kezelés

A plexus brachialis gyulladása, más néven neuralgiás izomsorvadás vagy Parsonage-Turner szindróma, ritka állapot, mely a plexus brachialis nevű ideghálózatot érinti, ami a vállak, karok és kezek mozgását és érzékelését irányítja. Erre a rendellenességre a hirtelen és erős fájdalom jellemző az érintett területen, amit az érintett izmok gyengesége vagy bénulása követ.

A plexus brachialis gyulladása bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban fiatal felnőtteket érint. Bár sokat kutatunk, a plexus brachialis gyulladásának oka nem teljesen tisztázott, és jelenleg nincs gyógymód erre az állapotra. Megfelelő diagnózis és kezelés mellett azonban a legtöbb plexus brachialis gyulladásban szenvedő idővel visszanyerheti funkcióinak egy részét vagy egészét.

Prevalencia

Kezdetben ritkának gondolták, de a fel nem ismerés is hozzájárulhatott ehhez. Évente 100 000 emberből 2-3-at érint. Az állapot férfiaknál gyakoribb, és általában betegség vagy környezeti tényező után jelentkezik, mint például megerőltető testmozgás vagy védőoltás (Monteiro et al 2022).

Etiológia

A plexus brachialis neuritis kiváltó okainak meglehetősen széles a spektruma. Fertőzések – bakteriális, parazita vagy vírusos –, Coxsackie B vírus, mumpsz, variola major és minor, HIV és parvovirus B19: a szakirodalom ezen elterjedt okokat említi (Feinberg és Radecki 2010).

A műtét, az érzéstelenítés, a reumás betegségek (például Ehlers-Danlos szindróma, szisztémás lupus erythematosus, temporális arteritis és polyarteritis nodosa), valamint a kötőszöveti rendellenességek mind növelik a plexus brachialis neuritis kockázatát. A vállöv megerőltető testedzése és sérülései is befolyásoló tényezők.

További források lehetnek a radiológiai kontrasztanyag, tetanusz toxoid és antitoxin injekció, a diftéria, szamárköhögés és tetanusz (DPT) elleni védőoltás, a himlő, a sertésinfluenza, a terhesség és a szülés, a sugárterápia, a lumbálpunkció és a pneumoencephalogram.

Van egy örökletes változat is, ami a 17q24 kromoszómához kapcsolódik. Ezeknél a pácienseknél visszatérő rohamok jelentkeznek, melyeket ugyanazok az események váltanak ki, mint másoknál, például egy nemrégiben történt fertőzés (Gonzalez-Alegre et al 2002).

Tünettan Kurzus

A plexus brachialis neuritis általában három fázisból áll. Az 1. fázisban a páciens súlyos, jellemzően egyoldalú fájdalomra panaszkodik. Ez a fájdalom lehet éles, hirtelen kezdődő és érintheti a váll lateralis részét (mint az axillaris ideg érintettségénél), a lapockát (mint a suprascapularis ideg érintettségénél), a háti fal superolateralis részét (mint az elülső interosseus idegnél), az fossa antecubitalist (mint az elülső interosseus idegnél), illetve a felkart vagy az alkart (mint a musculocutaneus idegnél). A fájdalom éjszaka a legrosszabb, felébreszti az embert álmából és általában nem pozíciófüggő. A kiváltó ok és a tünetek közötti időszak átlagosan 1-28 nap, de a páciensek 66%-a szerint a kiváltó ok 7 napon belül jelentkezik.

A korai felismerés – van Alfen és munkatársai szerint – lehetővé teszi az orvosi beavatkozást, ami csökkentheti a klinikai lefolyás súlyosságát. Néhány nap vagy hét alatt az erős fájdalom magától elmúlik. Általánosságban elmondható, hogy minél tovább tart a fájdalom, annál hosszabb lesz a felépülési időd. A fájdalom enyhülésével általában a 2. fázisba lépsz, és fájdalommentes gyengeséget tapasztalsz, például kar- és vállövgyengeséget. A kezek és az alkar is érintettek lehetnek, bár ez sokkal ritkább. Izomatrófia is kezdődik, de 6-18 hónap elteltével általában az izomműködés lassú, egyenletes helyreállítása következik, ami a 3. fázis (van Alfen és van Engelen 2006).

Ferrante és munkatársai szerint a páciensek 89%-a három év alatt teljesen felépült, 75%-a két év alatt, 36%-a pedig egy év alatt. Viszont Van Alfen és munkatársai szerint 2,5 év elteltével a páciensek 30%-a perzisztens kellemetlenségről, 66%-a funkcionális károsodásokról számolt be. Ez rávilágít arra, hogy az állapot nem önkorlátozó.

Diagnózis

Ferrante és munkatársai szerint a diagnózis NMR-en és EMG-n alapul. A szindróma diagnosztizálása nehéz a változatos állapota miatt, beleértve az atípusos megjelenéseket is. A szindrómához leginkább kapcsolódó izomelváltozások a mobilitáshoz kapcsolódnak, és a fájdalom a kart, a könyököt és a nyaki gerinc területét is érintheti. Az irodalomban nincs konszenzus arról, hogy melyik ideg érintett leginkább, azonban további kutatások szükségesek ezen adatok megerősítéséhez (Santos et al 2021). Abraham és munkatársai (2016) esettanulmánya még azt is sugallta, hogy a gyulladás a plexus brachialison kívül is felléphet.

A diagnózis fontos, mert elkerülhetők vele a szükségtelen vagy haszontalan kezelések. Zárj ki más diagnózisokat, például rotátorköpeny eredetű vállfájdalmat, befagyott vállat, glenohumeralis Osteoarthritis-t, akut poliomyelitist, amyotrophiás lateralis sclerosist, plexus brachialis daganatot, nyaki porckorong betegséget, nyaki sérüléseket, mononeuritis multiplexet, a brachialis cső neoplasiás beszűrődését, nem traumás kompressziós idegsérüléseket, a plexus brachialis húzódásos sérülését és traumás kompressziós idegsérülését, szívinfarktust és tüdőembóliát. A lista nem teljes.

Fizikális vizsgálat

Fizikális vizsgálat során gyakran kettő vagy több ideg érintett. A plexus brachialis neuritis egyik jellegzetessége, hogy a különböző izmokat eltérően érinti, még akkor is, ha azokat ugyanaz a perifériás ideg idegzi be (pathy paresis). A betegség későbbi szakaszában a fizikális vizsgálat alsó motoros neuron tüneteket (hypotonia, areflexia, atrófia és fasciculatiók) mutathat, különösen a felső plexus brachialisban (C5,6,7). Ha az akut fájdalomfázist követően gyengeség alakul ki, a váll Abductio és a kifelé rotáció csökken, ami a deltoidea, supraspinatus és infraspinatus izmok érintettségére utal. Ha a musculus serratus anterior érintett a nervus thoracicus longus érintettsége esetén, medialis lapockaszárnyalásod lesz.

Kezelés

Nincs egyetértés az ideális kezelési módokról. Fájdalmas korai szakaszban fájdalomcsillapítók és az érintett végtag rögzítése javasolt. A kortikoszteroidok általában nem befolyásolják a plexus brachialis neuritis prognózisát. Akut szakaszban segíthetnek és felgyorsíthatják az akut fájdalom enyhülését (Gonzalez-Alegre et al 2002). Vállgyakorlatok javasoltak, ha a fájdalom engedi. Más módszerek hatékonyan csökkentik a fájdalmat és a gyengeséget, valamint helyreállítják az izomzatot és a funkcionális állapotot. Ide tartozik a kinezoterápia, transzkután elektromos idegstimuláció, mély dermális terápia, krioterápia és/vagy funkcionális elektromos stimuláció. Ne feledd, nincs magas színvonalú vizsgálat ennek az állapotnak a kezelésére vonatkozóan. Ennek oka a betegség ritka jellege.

Felelősség kizárása

Rendkívül kevés szakirodalom foglalkozik ezzel a témával. Óvatosan értelmezze az egylábas távugrás teszt eredményeit klinikai és tudományos célokra.

Referenciák

Monteiro S, Silva Gomes D, Moura N, Sarmento M, Cartucho A. Parsonage-Turner szindróma újraértelmezve: Négy esetismertetés és irodalmi áttekintés. Gaz Med [Internet]. 2022. február 4. [idézve: 2023. március 28.]; 9(1). https://doi.org/10.29315/gm.v1i1.503

Santos, I. L., & Souza, V. G.. (2021). Mozgásszervi változások és fájdalom Parsonage Turner szindrómás betegeknél: integratív áttekintés. Brjp, 4(BrJP, 2021 4(4)), 353–356. https://doi.org/10.5935/2595-0118.20210054

Feinberg, J. H., & Radecki, J. (2010). Parsonage-Turner szindróma. HSS journal : the musculoskeletal journal of Hospital for Special Surgery, 6(2), 199–205. https://doi.org/10.1007/s11420-010-9176-x

Gonzalez-Alegre, P., Recober, A., & Kelkar, P. (2002). Idiopathiás plexus brachialis neuritis. The Iowa ortopédiai folyóirat, 22, 81–85.

van Alfen, N., & van Engelen, B. G. (2006). A neuralgiás izomsorvadás klinikai spektruma 246 esetben. Brain: a journal of neurology, 129(Pt 2), 438–450. https://doi.org/10.1093/brain/awh722

Abraham, A., Izenberg, A., Dodig, D., Bril, V., & Breiner, A. (2016). A perifériás ideg ultrahang vizsgálata a plexus brachialison kívül megnagyobbodott perifériás idegeket mutat neuralgiás amyotrophiában. Journal of clinical neurophysiology : official publication of the American Electroencephalographic Society, 33(5), e31–e33. https://doi.org/10.1097/WNP.0000000000000304

Gstoettner C, Mayer JA, Rassam S, et al. Neuralgiás amyotrófia: paradigmaváltás a diagnózisban és a kezelésben. Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry 2020;91:879-888.