Akut coronaria szindróma | Diagnózis és kezelés | Minden, amit egy gyógytornásznak tudnia kell
Gyógytorna akut coronaria szindrómára | Felmérés és kezelés
Bevezetés és epidemiológia
Az akut koronária szindróma (ACS) a koszorúér-betegség megnyilvánulása, mely a szív hirtelen vérellátásának csökkenésével járó állapotok gyűjtőfogalma. A szívbe irányuló véráramlás hirtelen csökkenése károsíthatja a szívizmot.
Epidemiológia
Az ACS világszerte a morbiditás és mortalitás fő oka. A Global Burden of Disease Study szerint az iszkémiás szívbetegség (beleértve az ACS-t) a vezető halálok, évente közel 9 millió halálesetért felelős. A tanulmány 108,7 fő/100 000 fő korosztályra standardizált halálozási arányt mutat. Sajnos, az iszkémiás szívbetegség 1990-ben is a vezető halálok volt világszerte, és ez az évek során sem változott.
Úgy tűnik, van némi regionális eltérés. A heveny szívkoszorúér-szindróma előfordulása magasabb a magas jövedelmű országokban, de a jó egészségügyi ellátáshoz, beleértve a prevenciót is, való hozzáférés az évek során javította az arányokat. Ezzel szemben az ACS prevalenciája az alacsony és közepes jövedelmű országokban alacsonyabb, de sajnos növekvő előfordulási gyakoriság figyelhető meg a kockázati tényezők, például a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás növekedése miatt…
Az előfordulási gyakoriság az életkorral nő, különösen 45 év feletti férfiaknál és 55 év feletti nőknél. Az ACS gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél, különösen fiatalabb korban. A férfiak általában korábban élnek át szívproblémákat, mint a nők. Nőknél az ACS általában későbbi életkorban, gyakran a menopauza után jelentkezik. Az ACS klinikai megjelenése nőknél atipikus lehet (pl. klasszikus mellkasi fájdalom helyett fáradtság vagy légszomj), ami késleltetheti a diagnózist.
Az ACS fő kockázati tényezői szorosan megegyeznek a koszorúér-betegség (CAD) kockázati tényezőivel:
- Módosítható kockázati tényezők:
- Magas vérnyomás: A magas vérnyomás jelentős kockázati tényező az ACS kialakulásában.
- Dyslipidemia: A magas LDL-koleszterinszint és az alacsony HDL-koleszterinszint növeli a kockázatot.
- Dohányzás: A dohányzás jelentősen növeli az ACS kockázatát, különösen fiatalabbaknál.
- Diabetes mellitus: Atherosclerosis és egyéb érrendszeri betegségek miatt növeli a kockázatot.
- Elhízás: Főleg a hasi elhízás növeli az ACS előfordulási gyakoriságát.
- Testmozgás hiánya: A mozgáshiány az ACS magasabb arányához kapcsolódik.
- Étrendi tényezők: A magas telített zsír-, transzzsír- és finomított cukortartalmú étrendek növelik a szív- és érrendszeri kockázatot.
- Alkohol: A túlzott alkoholfogyasztás kockázati tényező, de a mérsékelt bevitel egyeseknél védő hatású lehet.
Patomechanizmus
Az ACS-t gyakran a koszorúérben lévő plakk szakadása okozza, ami vérrög képződéséhez vezet, amely részben vagy teljesen elzárja a Véráramlást.
Az ACS 3 állapotot foglal magában:
- Instabil angina: Mellkasi fájdalmad/kellemetlenséged kiszámíthatatlan, nyugalomban vagy minimális terhelés esetén jelentkezik. Szívrohamra utalhat, de jelentős szívizomkárosodás nélkül.
- Nem-ST-elevációs szívinfarktus (NSTEMI): Ebben a szívinfarktus típusban az arteria részlegesen elzáródik, ami csökkent Véráramláshoz és a szívizom egy részének károsodásához vezet. Viszont nem okozza azokat a speciális változásokat az elektrokardiogramon (EKG), amelyek egy teljes szívinfarktusnál (STEMI) láthatók.
- ST-Elevációs miokardiális infarktus (STEMI): Ez a szívroham legsúlyosabb formája, amikor egy koszorúér teljesen elzáródik. Jelentős károsodást okoz a szívizomban, és az EKG-n is specifikus eltéréseket mutat. A Véráramlás helyreállításához sürgősségi kezelés szükséges.
Klinikai kép és fizikális vizsgálat
A tünetek a csökkent véráramlás helyétől függenek, de a következők lehetnek:
- Mellkasi fájdalom vagy kellemetlenség (angina), amelyet gyakran nyomásként, szorításként vagy nehézségként írunk le
- A vállakba, karokba, nyakba, hátba vagy hasba sugárzó fájdalom
- Nehézlégzés
- Hányinger, hányás vagy izzadás
- Szédülés vagy ájulás
- Hirtelen, túlzott izzadás (diaphorézis).
- Fáradtság
- Szívritmuszavar
Fizikális vizsgálat
Valószínűleg a háziorvosod vérvizsgálattal és elektrokardiogrammal (EKG) fog kezdeni. NSTEMI esetén a vérvizsgálatok pozitív eredményeket mutathatnak, de az EKG negatív lesz. STEMI esetén, ami súlyosabb, a vérvizsgálatok és az EKG is pozitív eredményeket mutatnak. A háziorvos beutalhat a kardiológiai osztályra terheléses EKG-ra és képalkotó vizsgálatokra.
Akut tünetek esetén sürgős beutaló válhat szükségessé a sürgősségi osztályra!
A táplálkozás központi szerepe a szenzibilizációban – Videó előadás
