• A fejfájás gyakori tünet a primer nyaki fájdalommal küzdő betegeknél; több mint 60%-uk számol be egyidejű fejfájásról.
• Megkülönböztetjük az elsődleges (pl. migrén, tenziós, cluster fejfájás) és a másodlagos fejfájásokat (amit más állapot okoz, mint például állkapocsízületi diszfunkció vagy nyaki fájdalom).

• A tenziós típusú fejfájás (TTH) a leggyakoribb felnőttkori fejfájás világszerte, átlagosan 42%-os prevalenciával.
• A TTH lehet ritka epizodikus, gyakori epizodikus vagy krónikus.

• A diagnózishoz legalább kettőnek kell teljesülnie az alábbiak közül: kétoldali elhelyezkedés, nyomó/szorító jelleg (nem lüktető), enyhe vagy mérsékelt intenzitás, a testmozgás nem súlyosbítja; nincs hányinger/hányás, és legfeljebb egy fény- vagy hangérzékenység.

• Provokáció, nyaki mozgástartomány, nyakizom állóképesség és előrehelyezett fejtartás eltérései egészséges kontrollokhoz képest.
• A provokációs tesztekkel újraélheted a már ismert fájdalmat, ami a nocicepciót jelzi a nyaki struktúrákban. Watson-teszt kisugárzott fájdalomra
• Nyak Hajlító Izom Állóképességi Teszt
• Flexiós rotációs teszt a felső nyaki rotációhoz
• Előrehelyezett fejtartás (FHP) felmérése.

• Cranio-Cervicalis hajlítási tréning (CCFT): Van Ettekoven és mtsai. (2006) azt találták, hogy a CCFT gyógytornával kombinálva csökkentette a fejfájás gyakoriságát, időtartamát és intenzitását a kizárólagos gyógytornához képest.
• Manuális terápia (MT): Castien és munkatársai (2011, 2013) kimutatták, hogy az MT, beleértve a gerinc mobilizációt/manipulációt, a testtartás korrekcióját és a cranio-cervicalis gyakorlatokat, jelentősen csökkentette a fejfájás gyakoriságát és javította a nyaki funkciót.
• Izometrikus nyakhajlító izomerő: Castien és mtsai. (2015) összefüggést talált a nyakhajlító izmok fokozott izometrikus ereje, valamint a csökkent nyomás-fájdalom küszöbértékek között, ami krónikus TTH-s betegeknél perifériás és központi túlérzékenységet jelez.
• Manuális nyomástechnikák (MTP): Bizonyítottan csökkentik a fájdalmat és növelik a felső nyaki mozgástartományt. Ezek a technikák a rectus capitis posterior major izmot és a felső nyaki ízületeket célozzák meg, nociceptív ingereket biztosítva a fájdalom csökkentésére a neurológiai pályákon keresztül.

Caneiro, J. P., O'Sullivan, P., Burnett, A., Barach, A., O'Neil, D., Tveit, O., & Olafsdottir, K. (2010). A különböző ülőhelyzetek hatása a fej/nyak tartására és az izomaktivitásra. Manuális terápia, 15(1), 54-60.

Castien, R. F., Van Der Windt, D. A., Grooten, A., & Dekker, J. (2011). A manuális terápia hatékonysága krónikus tenziós típusú fejfájás esetén: egy pragmatikus, randomizált, klinikai vizsgálat. Cephalalgia, 31(2), 133-143.

Castien, R., Blankenstein, A., Van Der Windt, D., Heymans, M. W., & Dekker, J. (2013). A manuális terápia működési mechanizmusa krónikus tenziós fejfájásban szenvedő résztvevőknél. journal of orthopaedic & sports physical therapy, 43(10), 693-699.

Castien, R., Blankenstein, A., & De Hertogh, W. (2015). Krónikus tenziós fejfájás esetén a nyak Hajlító izmainak nyomásfájdalma és izometrikus ereje összefügg. Pain physician, 18(2), E201-E205.

Van Ettekoven, H., & Lucas, C. (2006). Gyógytorna hatékonysága, beleértve egy cranio-cervicalis tréningprogramot tenziós típusú fejfájásra; egy randomizált klinikai vizsgálat. Cephalalgia, 26(8), 983-991.

Fernandez-de-Las-Penas, C., Alonso-Blanco, C., Cuadrado, M. L., & Pareja, J. A. (2006). Előrehelyezett fejtartás és nyaki mobilitás krónikus tenziós típusú fejfájás esetén: vak, kontrollált tanulmány. Cephalalgia, 26(3), 314-319.

Hall, T., Briffa, K., Hopper, D., & Robinson, K. (2010). A nyaki flexió-rotációs teszt hosszú távú stabilitása és minimálisan kimutatható változása. journal of orthopaedic & sports physical therapy, 40(4), 225-229.

Hall, T. M., Briffa, K., Hopper, D., & Robinson, K. (2010). A nyaki flexiós-rotációs teszt összehasonlító elemzése és diagnosztikai pontossága. The journal of headache and pain, 11(5), 391-397.

Harman, K., Hubley-Kozey, C. L., & Butler, H. (2005). Edzésprogram hatékonysága a tartósan előrehelyezett fejtartás javítására felnőtteknél: randomizált, kontrollált, 10 hetes vizsgálat. Journal of Manual & Manipulative Therapy, 13(3), 163-176.

Lee, C. H., Lee, S., & Shin, G. (2017). A előrehelyezett fej póz megbízhatósága ülés, állás, járás és futás közben. Human Movement Science, 55, 81-86.

Mingels, S., Dankaerts, W., & Granitzer, M. (2019). Alátámasztja valami azt a feltételezést, hogy a gerinc póz kiváltó tényezője lehet az epizodikus fejfájásnak? Átfogó áttekintés. Current Pain and Headache Reports, 23, 1-8.

Nemmers, T. M., Miller, J. W., & Hartman, M. D. (2009). A előrehelyezett fejtartás változékonysága egészséges, közösségben élő idős nők körében. Journal of geriatric physical therapy, 32(1), 10-14.

Ogince, M., Hall, T., Robinson, K., & Blackmore, A. M. (2007). A C1/2 eredetű cervikogén fejfájás flexiós rotációs tesztjének diagnosztikai validitása. Manuális terápia, 12(3), 256-262.

Olesen, J. (2018). A fejfájásos rendellenességek nemzetközi osztályozása. The Lancet Neurology, 17(5), 396-397.

Stovner, L. J., Hagen, K., Jensen, R., Katsarava, Z., Lipton, R. B., Scher, A. I., … & Zwart, J. A. (2007). A fejfájás globális terhe: a fejfájás prevalenciájának és a korlátozottságnak a dokumentálása világszerte. Cephalalgia, 27(3), 193-210.