• A migrén, mely a görög “hemikrania” szóból ered, lüktető fájdalommal jár a fej egyik oldalán.
• A rohamok órákig vagy napokig tarthatnak, gyakran rosszulléttel, fény- vagy hangérzékenységgel kísérve.
• Prevalencia: Minden 5. nőnél és 15. férfinél jelentkezik, általában a felnőttkor kezdetén.

• Migrén aura nélkül: 4-72 órán át tartó, visszatérő rohamok, egyoldali, lüktető fájdalom, mérsékelt vagy súlyos intenzitás, melyet a szokásos testmozgás súlyosbít, hányingerrel, fényérzékenységgel és hangérzékenységgel társul.
• Migrén aurával: Visszatérő rohamok egyoldali, teljesen visszafordítható vizuális, szenzoros vagy központi idegrendszeri tünetekkel, amit fejfájás követ.
• A vizsgálat magában foglalja a fájdalom provokációt, a nyak izmainak állóképességének tesztelését és a nyaki mozgástartomány felmérését.

• A gyógytorna alcsoportos elemzései azt mutatják, hogy az aerob testmozgás és a fizikai/pszichológiai kombinált beavatkozások hatékonyan csökkentik a migrénes rohamok időtartamát.
• Az aerob gyakorlatok csökkentik a migrén gyakoriságát és időtartamát.
• A nyaki állóképesség fejlesztése segíthet a migrén gyakoriságának és intenzitásának csökkentésében.

Hall, T., Briffa, K., Hopper, D., & Robinson, K. (2010). A nyaki flexió-rotációs teszt hosszú távú stabilitása és minimálisan kimutatható változása. journal of orthopaedic & sports physical therapy, 40(4), 225-229.

Hall, T. M., Briffa, K., Hopper, D., & Robinson, K. (2010). A nyaki flexiós-rotációs teszt összehasonlító elemzése és diagnosztikai pontossága. The journal of headache and pain, 11(5), 391-397.

Krøll, L. S., Hammarlund, C. S., Linde, M., Gard, G., & Jensen, R. H. (2018). Aerobik gyakorlatok hatása migrénnel, valamint társuló tenziós típusú fejfájással és nyaki fájdalommal küzdő személyeknél. Randomizált, kontrollált, klinikai vizsgálat. Cephalalgia, 38(12), 1805-1816.

Lemmens, J., De Pauw, J., Van Soom, T., Michiels, S., Versijpt, J., Van Breda, E., … & De Hertogh, W. (2019). Aerobik gyakorlatok hatása a migrénes napok számára, időtartamára és a fájdalom intenzitására migrén esetén: szisztematikus irodalmi áttekintés és meta-analízis. The journal of headache and pain, 20(1), 1-9.

Lipton, R. B., Bigal, M. E., Diamond, M., Freitag, F., Reed, M. L., & Stewart, W. F. (2007). A migrén prevalencia, a betegség terhe és a megelőző terápia szükségessége. Neurology, 68(5), 343-349.

Luedtke, K., Allers, A., Schulte, L. H., & May, A. (2016). Gyógytornászok által alkalmazott beavatkozások hatékonysága fejfájásban és migrénben szenvedő betegeknél – szisztematikus áttekintés és meta-analízis. Cephalalgia, 36(5), 474-492.

Ogince, M., Hall, T., Robinson, K., & Blackmore, A. M. (2007). A C1/2 eredetű cervikogén fejfájás flexiós rotációs tesztjének diagnosztikai validitása. Manuális terápia, 12(3), 256-262.

Olesen, J. (2018). A fejfájásos rendellenességek nemzetközi osztályozása. The Lancet Neurology, 17(5), 396-397.

Stovner, L. J., Hagen, K., Jensen, R., Katsarava, Z., Lipton, R. B., Scher, A. I., … & Zwart, J. A. (2007). A fejfájás globális terhe: a fejfájás prevalenciájának és a korlátozottságnak a dokumentálása világszerte. Cephalalgia, 27(3), 193-210.

Szikszay, T. M., Hoenick, S., von Korn, K., Meise, R., Schwarz, A., Starke, W., & Luedtke, K. (2019). Mely fizikális vizsgálatok mutatnak ki különbségeket a migrénesek nyaki mozgásszervi károsodásaiban? Szisztematikus áttekintés és metaanalízis. Gyógytorna, 99(5), 549-569.