• Elülső ágyéki fájdalom
• A trochanter körüli fájdalom, amely a térdig sugárzik

Páciens profilja

• Főleg 20-40 év közötti férfiak
• Sportoló: Főként olyan sportágakban, ahol a sportoló nagy nyíróerőknek vagy a csípőízület ismétlődő, végpontig terjedő flexiós-rotációs mozgásának van kitéve (jégkorong, foci, jóga, küzdősportok, gátfutás).

Patofiziológia

Kétféle FAI morfológiai típus létezik:

• „Cam” (B): A combfej nem gömbölyű, ezért nem tud megfelelően kapcsolódni a vápához. A gyakori ütközés nyíróerőnek teszi ki a porcot, ami idővel károsítja az elülső-felső vápakurkát.
• “Pincer” (C): A megnagyobbodott acetabulum perem okozza a combnyak becsípődését, majd a labrum sérülését. Az így létrejövő kar hátsó irányba tolja a combfejet, ami porckárosodáshoz vezet.
• „Vegyes”: A kettő kombinációja (B&C)

Fájdalom Mechanizmusok
Mechanikai nociceptív fájdalom, terhelés- és mozgásfüggő, tipikus on-off mechanizmus; helyi, mély, szúró fájdalom, mely a térdre is kisugározhat.

A becsípődés és nyíróerők sérülést vagy a labrum és az ízületi porc degenerációját okozhatják. Kezdeti gyulladás lehetséges.

Tanfolyam

Sokaknál a állapot tünetmentes marad, és a morfológia nem feltétlenül határozza meg a patológiát. Nem tudjuk, hogy a CAM vagy a pincer morfológiával rendelkező egyének közül kinél alakul ki szimptomatikus FAI. Az FAI-szindróma miatt kezelteknél a tünetek általában javulnak a sportba való visszatérésig, a sebészeti eredmények pedig 2, 5 és 10 év elteltével is javulást mutatnak. A konzervatív kezelés hasonló sikereket mutatott, ezt a kezelési részben tárgyaljuk. Kezelés nélkül a tünetek idővel valószínűleg súlyosbodni fognak.

Kórtörténet

Hosszú kórtörténet: számos diagnosztikai vizsgálaton, konzultáción és terápián vettél részt. A tünetek lassan kezdődtek, esetleg trauma is előfordult.

• Helyi
• Éles fájdalom, ami néha a térdbe sugárzik
• Érintési érzés

Fizikális Vizsgálat

Vizsgálat
Nincsenek eltérések, de lehet, hogy akut, védekező pózt látsz

Aktív vizsgálat
Terheléssel járó hajlítás-rotáció fájdalmas (pl. guggolás, zokni vagy cipő felvétele állva) akut szakaszban, akár a könnyed hajlítás is fájdalmat okoz. A gluteus maximus izomerő csökkenhet

Funkcionális vizsgálat
A fájdalmas mozgásokat jól be tudod mutatni. Gyakran sportág-specifikus mozgások

Speciális vizsgálatok

Neurológiai
negatív

Passzív vizsgálat
A fiziológiás mozgások korlátozottak, különösen a csípő hajlítása, befelé rotációja és adductioja. Kemény végérzet a csontos ütközés miatt. Az iliopsoas és a quadricepsz/rectus femoris izomhossza megrövidülhet

Differenciál diagnózis

Fiataloknak:

1. Adductor húzódás
2. Bursitisz
3. Szalaificam
4. Lágyéksérv
5. Ágyéki porckorong problémák

Általánosan alkalmazható:

1. Artritisz
2. SIJ diszfunkció
3. Ízületi csontkinövések
4. Combnyaktörés
5. Combnyak necrosis

Stratégia

Fiatal páciensek (általában sportolók) esetén gyakran sebészeti kezelést alkalmazunk. Kezdd konzervatív kezeléssel, ha másképp nem lehetséges. Sebészeti kezelésre csak akkor van szükség, ha a konzervatív módszerek nem hoznak javulást

Intervenciók

Konzervatív: Terhelés fájdalommentes zónában. Csillapítsd a gyulladást, kerüld a végpontú mozgásokat, erősítsd a helyi izmokat, fókuszálj a csípőfeszítőkre, nyújtsd a ventrális izomcsoportot (iliopsoas, rectus femoris), használj NSAID-okat a korai fázisban, intraartikuláris kortikoszteroid injekciókat

Sebészeti: Labrum rekonstrukció, az acetabulum borotválása, combnyak modellezése

1. Leunig, M. és R. Ganz, [Femoroacetabularis impingement. A csípőpanaszok gyakori oka, ami arthrosis-hoz vezet]. Unfallchirurg, 2005. 108(1): p. 9-10, 12-7.
2. Horisberger, M., et al., [A csípő femoroacetabularis impingementje a sportban – áttekintés sportorvosok számára]. Sportverletz Sportschaden, 2010. 24(3): p. 133-9.
3. Philippon, M.J. és mtsai, A femoroacetabularis impingement klinikai megjelenése. Knee Surg Sports Traumatol Arthrosc, 2007. 15(8): p. 1041-7.
4. Kusma, M., et al., [Femoroacetabular impingement. Klinikai és radiológiai diagnosztika]. Orthopade, 2009. 38(5): p. 402-11.
5. J. Schwarz, „A mobilizáció itt árthat“ Szerkesztő. 2010, Georg Thieme Verlag KG: Physiopraxis Die Fachzeitschrift fur Physiotherapie. p. 34-36.
6. Leibold, M.R., P.A. Huijbregts és R. Jensen, A csípő labrum sérüléseinek fizikális vizsgálati tesztjeinek egyidejű kritériumhoz kötődő validitása: szisztematikus áttekintés. J Man Manip Ther, 2008. 16(2): p. E24-41.
7. Leunig, M., et al., [Femoroacetabularis impingement: a coxarthrosis kialakulásának triggerpontja]. Orthopade, 2006. 35(1): p. 77-84.
8. Bahringer, K. FAI: Femoroacetabuláris Impingement