• Alkar és kéz
• Térd, vádli és láb

Páciens profilja

• Gyakran 40-50 évesek (de gyermekeknél és időseknél is előfordulhat)
• Törés a múltban
• Női > Férfi (2-3:1)
• Felső végtag > Alsó végtag (2:1)

Patofiziológia

Kiváltó

• Törés vagy műtét (40%), sebészeti nervus medianus dekompresszió (30%), traumás ideg- vagy myelonlaesio, enyhe trauma, idiopátiás
• A trauma súlyossága és a CRPS súlyossága között általában nincs korreláció

Forrás

• A genetikai hajlam nem bizonyított, de valószínűnek feltételezzük
• Központi fájdalom mechanizmusok
• A szöveti gyógyulási mechanizmusok és a vegetatív idegrendszer diszfunkciója

Fájdalom Mechanizmusok

• Perifériás nociceptív: neurogén gyulladás; P anyag kibocsátása, gyulladást elősegítő citokinek növekedése – gyulladáscsökkentő citokinek csökkenése
• Perifériás neurogén: idegi sérülés CRPS 2-ben
• Központi mechanizmusok: Kérgi változások, az érintett végtag reprezentációjának változásai a szomatoszenzoros kéregben
• Eredmény: Széles körű vegetatív idegrendszeri zavarok; vegetatív zavarok; trofikus elváltozások

Tanfolyam

Állandó. Napszaktól független. Spontán fellángolások. Egyéni tényezőktől nagymértékben függ. A korai kezelés növeli a rehabilitáció esélyeit, a multidiszciplináris megközelítés pedig optimális eredményt biztosít.

Kórtörténet

CRPS 1: A kórtörténetben gyakori a trauma, de akár egy kisebb trauma is kiválthatja; hetekig tartó gipszviselés

CPRS 2: Korábbi műtét vagy idegszöveti trauma. A diagnózis gyors, a szakorvos hamar megállapítja, ezért rövid a kórtörténet

• Állandó fájdalom, mely időnként felerősödik
• Égés
• Szúró fájdalom
• Fájdalmas
• Mély (izom/csont 68%) > felületes (bőr 32%)
• Gyengeség
• Myoclonus (izomrángás
• Disztónia
• Hőmérséklet-különbség
• Izzadás
• Bőrelszíneződés/felszíni elváltozások
• Diszesztézia
• Nem köthető egyértelműen egy adott beidegzett területhez

Fizikális Vizsgálat

Vizsgálat & Tapintás
Figyeld a bőrszín változásait, az izzadást az érintett területen, az atrófiát, a fokozott szőr- és körömnövekedést, a bőrhőmérséklet változásait, a kontraktúrákat

Aktív vizsgálat
Gyengeség, beszűkült mozgástartomány az érintett ízületekben ödéma miatt: a későbbi szakaszokban fibrózis

Funkcionális vizsgálat
Ha nem tudsz ökölbe szorítani, járászavarod van, vagy a finommotoros mozgásod károsodott

Neurológiai
Motoros funkciók: A csípőfogás és az ökölbe szorítás gyenge; tárgyakat csak vizuális segítséggel tud megragadni; remegés, mioklónus és disztónia.

Érzékszervi: Allodínia és hiperalgézia; érzékszervi zavar (hiperesztézia vagy hipoalgézia)

Passzív vizsgálat
A PROM korlátozott az érintett ízületekben

További tesztek
Graphestesia: A rajzolt formákat (számok, betűk) nem ismered fel az érintett területen; Kétpont diszkrimináció (TPD) megnövekedett az érintett területen; saját tested lerajzolása: az érintett végtag kisebb méretben van ábrázolva

Differenciál diagnózis

1. Reumás megbetegedések
2. Gyulladás (pl. műtét utáni fertőzés)
3. Érintőpad
4. Tromboembóliás rendellenességek
5. Kompartment szindróma
6. TEL

Stratégia

Egyénre szabott, fokozatos expozíció. Kezdje el korán a terápiát a krónikussá válás kockázatának csökkentése érdekében

Intervenciók

• Csökkentsd az ödémát
• Magyarázzuk el a fájdalmat
• Felismerés: Testrészek felismerése képeken
• Képzelt mozgások: Nézz meg egy mozgást ábrázoló képet, és képzeld el, hogyan végeznéd el a mozgást
• Tükörterápia: A tükörneuronok aktiválása befolyásolja a homloklebenyt
• Gyulladáscsökkentő, idegkárosodás elleni, antioxidáns gyógyszerek, opioidok
• Gerincvelő-stimuláció súlyos, krónikus fájdalom esetén
• Foglalkozásterápia
• Pszichoterápia

1. Birklein, F., O’Neill, D., Schlereth, T. (2015). Komplex regionális fájdalom szindróma: Egy optimista szemlélet. Neurology, 84(1), 89-96.
2. Dijkstra, P. U., Groothoff, J. W., ten Duis, H. J., Geertzen, J. H. (2003). Komplex regionális fájdalom szindróma I. típusának előfordulási gyakorisága a distalis radius törései után. Eur J Pain, 7(5), 457-462.
3. Furlan, A. D., Mailis, A., Papagapiou, M. (2000). Túl nagy árat fizetünk a sebészeti szimpathektómiáért? A késői szövődmények szisztematikus irodalmi áttekintése. J Pain, 1(4), 245-257. doi: 10.1054/jpai.2000.19408
4. Geertzen, J. H., de Bruijn-Kofman, A. T., de Bruijn, H. P., van de Wiel, H. B., Dijkstra, P. U. (1998). Stresszes életesemények és pszichológiai diszfunkció az I-es típusú komplex regionális fájdalom szindrómában. Clin J Pain, 14(2), 143-147.
5. Harden, R. N., Oaklander, A. L., Burton, A. W., Perez, R. S., Richardson, K., Swan, M., Association, R. S. D. S. (2013). Komplex regionális fájdalom szindróma: gyakorlati diagnosztikai és kezelési irányelvek, 4. kiadás. Pain Med, 14(2), 180-229.
6. Kolb, L., Lang, C., Seifert, F., & Maihöfner, C. (2012). A komplex regionális fájdalom szindrómában szenvedő betegeknél a neglect-szerű szindróma kognitív korrelátumai. Pain, 153(5), 1063-1073.
7. Maihöfner, C. (2014). [Komplex regionális fájdalom szindróma: Aktuális áttekintés]. Schmerz, 28(3), 319-336; kvíz 337-318. doi: 10.1007/s00482-014-1421-7
8. Maihöfner, C., Seifert, F. és Markovic, K. (2010). Komplex regionális fájdalom szindrómák: új patofiziológiai koncepciók és terápiák. Eur J Neurol, 17(5), 649-660.
9. Marinus, J., Moseley, G. L., Birklein, F., Baron, R., Maihöfner, C., Kingery, W. S., van Hilten, J. J. (2011). A komplex regionális fájdalom szindróma klinikai jellemzői és patofiziológiája. Lancet Neurol, 10(7), 637-648.
10. Moseley, G. L. (2004). A fokozatos motoros képalkotás hatékony a régóta fennálló komplex regionális fájdalom szindróma esetén: randomizált, kontrollált vizsgálat. Fájdalom, 108(1-2), 192-198.