Épp most fejeztük be a részidős mesterképzésünk első hétvégéjét, és egy remek cikket kellett elolvasnunk egy előadásra készülve. Ez nagyszerű gondolatokat ébresztett és elgondolkodtatott minket. Tudj meg többet lentebb.
Vessen egy pillantást a fenti rácsra! Valószínűleg fekete pontokat lát a mátrixban, igaz? Habár nincsenek ott, mégis látja őket – legalábbis úgy gondolja, vagyis az agya azt hiszi, hogy ott vannak.
Páciens vizsgálatakor hasonló problémába ütközhet. Döntéseid legyenek a lehető legjobbak, hiszen befolyásolják a páciens egészségét. Amint az a fenti táblázatból is látszik, a kognitív torzítások hasonló buktatókat rejtenek a klinikai döntéshozatal során. Agyad megtréfál, és heurisztikák segítségével hajlamos leszel elhamarkodott következtetéseket levonni a szisztematikus döntéshozatal helyett.
Számos buktató merülhet fel a gyakorlatunkban vagy a klinikai döntéshozatal során:
1. A reprezentativitás heurisztikája
Feltételezi, hogy ami hasonló egy kategóriába tartozó dolgokhoz, az maga is a kategória része.
Példa:
A résztvevőknek 30 mérnökből és 70 ügyvédből álló, fiktív csoportból származó személyek leírásait mutatták be. Ezután megkérték őket, hogy értékeljék annak valószínűségét, hogy a személy mérnök. Figyelembe véve, hogy csak 30% volt mérnök, a résztvevők ítéletét sokkal inkább befolyásolta az, hogy a leírás mennyire illett a mérnök sztereotípiájához (pl. "Steve konzervatív és óvatos"), mint az alap gyakoriság (30% volt mérnök). Ez azt mutatja, hogy a reprezentativitás nagyobb hatással volt az ítéletekre, mint a valószínűségek ismerete. (Kahneman és Tversky)
Ugyanez a heurisztika kimutatható az ápolásban is. Az ápolók két fiktív forgatókönyvet kaptak szívrohamra vagy stroke-ra utaló tünetekkel rendelkező betegekről, és megkérték őket, hogy adjanak diagnózist. A szívroham forgatókönyve néha tartalmazta azt a kiegészítő információt, hogy a beteget nemrég bocsátották el a munkahelyéről, a stroke forgatókönyve pedig néha tartalmazta azt az információt, hogy a beteg lehelete alkohol szagú. A kiegészítő információnak igen jelentős hatása volt a diagnózisra, és a reprezentativitási heurisztikával összhangban csökkentette annak valószínűségét, hogy az ápolók a tüneteket súlyos fizikai okokra vezessék vissza. A kiegészítő információ hatása hasonló volt a képzett és a hallgató ápolók esetében is, ami arra utal, hogy a képzés nem befolyásolta, hogy a heurisztikák mennyire befolyásolták a diagnosztikai döntéseket. (Klein, 2005).
A reprezentativitás nagyobb hatással van az ítéletekre, mint a valószínűségek ismerete.
2. A rendelkezésre állási heurisztika
Hajlamosak vagyunk a könnyen eszünkbe jutó dolgokra nagyobb súlyt helyezni, mert könnyen emlékszünk rájuk, vagy nemrég gyakran találkoztunk velük.
Példa:
Épp most olvastál egy remek cikket az SI-ízületi diszfunkció előfordulási gyakoriságáról az alsóháti fájdalomnál. Hirtelen az összes alsóháti fájdalommal küzdő páciensnek biztosan SI-ízületi problémája van! Pillanat hevében nyilvánvalónak tűnik, mivel a könnyen eszünkbe jutó dolgok valószínűleg gyakoriak, de valószínű, hogy az agyad félrevezet. Ennek elkerülése érdekében tedd fel magadnak a kérdést, hogy az információ valóban releváns-e, nem csupán könnyen elérhető.
3. Ne légy túl magabiztos
Ez egy nehéz kérdés. Azt hisszük, mindannyian értjük a szakmánkat, nemde ;). De ahhoz, hogy tudásunkat hatékonyan használd, ismerned kell a korlátokat. Fontos, hogy felismerjük a tudásunkban lévő hiányosságokat, melyek nem megfelelő kezeléshez vezetnek. A túlzott magabiztosság elhamarkodott döntésekhez vezethet a klinikai diagnózis során. Ezért kulcsfontosságú, hogy tisztában legyél a tudásod korlátaival, és naprakészen tartsd azt. Szokásoddá kell tenned, hogy kikéred a kollégák véleményét, és végezz kutatásokat, hogy naprakész maradj.
4. Megerősítő torzítás
Hajlamos vagy a meglévő elvárásaidat megerősítő információkat keresni. Ami pedig ellentmond ezeknek, azt figyelmen kívül hagyhatod.
Ha a kórtörténet felvételekor a kérdéseid a korábbi elképzeléseidhez igazodnak, vagy ami még rosszabb, fel is hagyod a kérdezéssel. A megerősítési torzítás elkerülése végett inkább olyan kérdéseket tegyél fel, amelyek megkérdőjelezik a korábbi feltételezéseidet, és ne tekintsd az ezekkel ellentétes információkat lényegtelennek.
Felső és alsó végtagok ortopédiai gyógytornája
Fejleszd tudásod a 23 leggyakoribb ortopédiai betegségről mindössze 40 óra alatt, anélkül, hogy egy vagyont költenél továbbképzésekre
5. Az illuzórikus korreláció
Ez különösen elterjedt a statisztikai elemzésben. Hajlamosak vagyunk két eseményt ok-okozati összefüggésben látni, pedig a kapcsolat köztük véletlenszerű vagy nem is létezik. Nyilvánvaló az átfedés a megerősítési torzítással, ha egy eredmény illeszkedik a meglévő elképzelésekhez. Gyakori példa, amikor azt állítják, hogy a homeopátia működik, mert a beteg állapota javul egy homeopátiás gyógyszer beadása után, bár nincs rá bizonyíték. A homeopaták valószínűleg emlékezni fognak azokra az esetekre, amikor a beteg állapota javult a kezelés után – illuzórikus korreláció.
Ne dőlj be ezeknek a téves hiedelmeknek, mert ezáltal a gyakorlatod is kevésbé lesz hatékony.
Ez elgondolkodtatott minket, és megerősített abban, hogy mindig éberek legyünk az elfogultságra, és nyitott elmével álljunk minden beteghez.
Köszönjük, hogy elolvastad!
András
