Általában a fejen bárhol megjelenhet
Gyakori: frontális, retro-orbitális, occipitalis, temporális

Páciens profilja

• Női > Férfi
• Minden korosztály
• A visszatérő fejfájások 15-20%-a cervikogén eredetű

Patofiziológia

Kiváltó

• Stressz
• Tartós pózok (alvás, ülőmunka)
• Mozgás fájdalmas irányba: pl. rotáció-extenzió

Ok

• Nyaki diszfunkció
• A N. Trigeminus és a felső nyaki gerincszakaszok gerincvelői idegeinek konvergenciája. Az első három nyaki gerincvelői ideg által beidegzett struktúrák (izmok, discus, vertebralis artériák, belső carotis, facet-ízületek) gyulladása.
• A fejfájást okozó érintett struktúra pontos azonosítása nem lehetséges a trigeminalis idegek közelsége miatt
• A kiváltó okok jelentős szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában: Alváshiány, stressz, pszichológiai tényezők, étrend, allergiák stb.

Fájdalom Mechanizmusok

• Mechanikai nociceptív: Mozgásfüggő, irány-specifikus, on/off karakterisztika
• Isémiás nociceptív: Hosszan tartó statikus póz során kiváltott fájdalom
• Rossz alkalmazkodású központi túlérzékenység: A fájdalomérzékelést befolyásoló tényezők
• Motoros teljesítmény: Változás az izomtónusban és a mozgásban

Tanfolyam

A fejfájás kezdete előtt nyaki fájdalom jelentkezik. A fájdalmas időszak hossza óráktól napokig változik. A kezelés befejezése után 3 hónapon belül a tünetek javulnak. Mérsékeltől jó hatékonyság

Kórtörténet

A kórtörténet változatos (általában hosszú), a kórtörténetben fej-/C-gerinc trauma (ostorcsapás sérülés, esés)4, a fejfájást megelőző nyaki fájdalom, a páciens testtartási terhelést ír le a mindennapi tevékenységek (ADL) során, de gyakran nem ír le konkrét kiváltót (<50%), más, egyező fejfájás típusok, a fájdalom fokozatosan súlyosbodott + egyéb (migrénszerű) tünetek

• Egyoldali/kétoldali, domináns oldallal: a fájdalom nem vált oldalt
• Rágó, lüktető, dobogó
• Keskeny pánt a fej körül
• Korlátozott mozgástartomány a C-gerincben: különösen a felső nyaki rotációban
• Kisugárzó fájdalom: áthelyezett fájdalom
• Ne lőj mellé
• Közepestől súlyosig
• A nyakban kezdődik
• Migrénszerű tüneteid lehetnek: hányinger, fényérzékenység, szédülés, stb.

Fizikális Vizsgálat

Vizsgálat
Cranio-cervicalis szög (a C7-es tövisnyúlványtól a fül tragusáig húzott vonal) <51° (normál): Ø 44,5% a szimptomatikus populációban (± 2,3 SD)

Aktív vizsgálat
Vizsgáljuk a mozgást minőségileg és mennyiségileg

Funkcionális felmérés
Ön képes bemutatni a provokáló mozgásokat

Speciális vizsgálatok

Neurológiai
rendellenesség nem mutatható ki

Passzív vizsgálat
PPIVM és PPAVM C0-C2: helyi merevség rotációban/extenzióban középen és oldalt; lehetséges védő izomgörcs egészen a CTJ-ig

További vizsgálatok
CCFT, szem-fej koordináció

Differenciál diagnózis

1. Tenziós fejfájás
2. Migrén
3. Meningitisz
4. Koponyacsonti arteritisz
5. Subarachnoidális vérzés
6. Daganat
7. Törés

Stratégia

Kezdjük a páciens oktatásával. Manuális beavatkozások a C-gerincnél, a motoros kontroll képzése, a nyakizmok nyújtása és erősítése, valamint a közrejátszó tényezők kiküszöbölése. Cél: Fájdalomcsökkentés, a funkció javítása, a mindennapi tevékenységek (ADL) adaptálása és a lehetséges közrejátszó tényezők kiküszöbölése

Intervenciók

A helyzeted és a kezelési terv megértéséhez fontos, hogy tisztában légy a fájdalom kiváltó okaival és forrásával

A kiváltó tényezők csökkentése: Életmódbeli változtatások

Stressz: Végezz lazító gyakorlatokat, és hetente 3-4 alkalommal végezz állóképességi edzést hobbid részeként

Alvás: Figyeld az alvási ciklusokat, és alkalmazkodj: elegendő órák, rendszeres minta

Munkaergonómia: Alakítsd ki a munkahelyed és a napi feladataid

Étrend: Beszélj dietetikussal az étkezési szokásaid átalakításához

C/T-gerinc mobilizációja/manipulációja

Mély nyakhajlító gyakorlatok, a felsőtest általános erősítése, nyújtás

Fejfájásnapló: Nyerj betekintést a fejfájás és a tevékenységek korrelációjába

1. Antonaci, F., Bono, G., & Chimento, P. (2006). Cervikogén fejfájás diagnosztizálása. J Headache Pain, 7(3), 145-148. doi:10.1007/s10194-006- 0277-3
2. Bogduk, N. (2001). Cervikogén fejfájás: anatómiai alapok és patofiziológiai mechanizmusok. Curr Pain Headache Rep, 5(4), 382-386.
3. Fredriksen, T. A., Antonaci, F., & Sjaastad, O. (2015). Cervikogén fejfájás: túl fontos ahhoz, hogy ne diagnosztizáljuk. J Headache Pain, 16(1), 6. doi:10.1186/1129-2377-16-6
4. Frese, A., Schilgen, M., Husstedt, I. W., & Evers, S. (2003). [A cervikogén fejfájás patofiziológiája és klinikai megjelenése]. Schmerz, 17(2), 125-130. doi:10.1007/s00482-002- 0194-6
5. Piekarz, H. v. (2011). Zervikogén fejfájás. In P. Westerhuis, R. Wiesner (szerk.), Klinikai minták a Manuális Medicina területén (Vol. 2, pp. 269-279). Stuttgart: Thieme Verlag.
6. Sargent, J. D., Baumel, B., Peters, K., Diamond, S., Saper, J. R., Eisner, L. S.; Solbach, P. (1988). Migrénes roham megszüntetése: naproxén-nátrium vs. ergotamin plusz koffein. Headache, 28(4), 263-266. Stovner, L. J., Zwart, J. A., Hagen, K., Terwindt, G. M., & Pascual, J. (2006). A fejfájás epidemiológiája Európában. Eur J Neurol, 13(4), 333-345. doi:10.1111/j.1468-1331.2006.01184.x