Ellen Vandyck
Kutatásvezető
A Nemzetközi Fájdalomkutató Társaság (IASP) a fájdalmat a következőképpen határozta meg NOCICEPTÍV FÁJDALOM. Ez a három fenotípus segíthet a klinikusoknak kiválasztani az egyes állapotok legmegfelelőbb kezelését. Bár az ínhüvelygyulladásról úgy gondolják, hogy többnyire nociceptív eredetű, a jelentések szerint a fájdalom feldolgozása megváltozhat. Mivel nem sokat tudunk az ínhüvelygyulladás megváltozott fájdalomfeldolgozásáról, ez a szisztematikus áttekintés és metaanalízis a neuropátiához hasonló tünetek elterjedtségét vizsgálta ínhüvelygyulladásban és a felső és alsó végtagok túlhasználati sérüléseiben.
Ez a meta-elemzéssel ellátott szisztematikus felülvizsgálat 18 éves vagy idősebb felnőtteket vizsgált, akiknek a felső vagy alsó végtagok fájdalmas ingyulladása volt. Nem volt olyan állapotuk, amely megváltozott nociceptív fájdalomfeldolgozáshoz vezethet, mint például fibromyalgia vagy reumatoid artritisz.
Íngyulladás diagnózisát megállapították, és pozitív képalkotó eljárással ki lehetett egészíteni, azonban erre nem volt szükség. Az ínhüvelygyulladásban szenvedő személyeket egy fájdalommentes csoporttal kellett összehasonlítani, akiknek nem volt mozgásszervi fájdalma.
Az elsődleges eredmény a neuropátiás tünetek prevalenciája volt ínhüvelygyulladásban vagy túlhasználati sérülésekben, bármely, a betegek által jelentett kimeneti mérőeszköz (PROM) segítségével értékelve. A támogatható tanulmányok keresztmetszeti vagy prospektív eset-kontroll vagy kohorsz tanulmányok voltak. A klinikai vizsgálatokat is be lehetett vonni, de ebben az esetben csak a kiindulási adatokat használták fel az elemzéshez. A kísérletileg kiváltott ínfájdalmat vizsgáló tanulmányokat kizárták.
Az 1285 rekordból 8 tanulmányt vontak be a felülvizsgálatba és a metaanalízisbe. Öt kohortvizsgálat, egy eset-kontroll vizsgálat, kettő pedig klinikai vizsgálat volt. Két cikkben vizsgálták a lateralis epicondylalgiát, három tanulmány a patella- vagy quadriceps tendinopathiát, két tanulmány a talpi sarokfájdalommal/plantáris fasciitissel foglalkozott, két tanulmányban a trochanterus major fájdalom szindrómát értékelték, és öt tanulmány foglalkozott az Achilles-ínhüvelyi tendinopathiával. Az egyik tanulmány nem említette a vizsgált ínhüvelygyulladást.
E nyolc tanulmány bevonásával 920 fájdalmas íngyulladásban szenvedő beteg mintája került bevonásra. Az átlagéletkor fele női volt, az átlagéletkor 51 év (SD: 12,5 év). A fájdalom átlagos időtartama 30 hónap volt (SD: 28,5 hónap).
A tanulmányok a neuropátiás tünetek jelenlétét íngyulladásban a painDETECT kérdőívvel értékelték 5 tanulmányban, a Leeds-féle önbevallásos neuropátiás tünetek értékelésével (S-LANSS) 2 tanulmányban, és az S-LANSS kérdőívvel (S-LANSS) 2 tanulmányban. Douleur Neuropathique-4 (DN-4) egy tanulmányban.
A neuropátiás tünetek általános előfordulása 30% (95% CI 22%-38%) volt, nagyfokú heterogenitással (I2 = 79%). A neuropátiás tünetek jelenlétében a különböző testrégiókban nagy eltérés volt megfigyelhető. A talpi sarokfájdalom és az oldalsó epicondylalgia leggyakrabban neuropátiás jellegű tünetekkel járt együtt, 44%-os, illetve 42%-os prevalenciával. A nagyobb trochanterus fájdalom szindróma esetében a neuropátiás jellegű tünetek 32%-os prevalenciájáról számoltak be. Achilles Tendinopathia-tünetek elterjedtsége Achilles tendinopathiában különbözött a nem tapadó és a tapadó ínhüvelygyulladás között: 38%-os előfordulási gyakoriságról számoltak be tapadó ínhüvelygyulladásban, míg a nem tapadó ínhüvelygyulladásban csak 11%-ot találtak. Végül 16%-os prevalencia volt a quadricepsz/patella ingyulladás esetében.
A neuropátiás tünetek 30%-os általános előfordulási gyakorisága igen figyelemre méltó, és nem szabad elhanyagolni. Az elterjedtség állapotonként változott, és a talpi sarokfájdalom esetében magasabb prevalenciáról számoltak be, mint a nem tapadó inggyulladás esetében.
Különösen a differenciáldiagnózis során ezek a vegyes fájdalom-tünetek megnehezíthetik a klinikai következtetéseket. Az egyes bevont tanulmányokban nem volt megadva, hogy az ínhüvelygyulladás diagnózisát hogyan állapították meg, így nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy csak a valódi ínhüvelygyulladásban szenvedő betegeket vonták be.
Bár az IASP 3 különböző fájdalom-fenotípust határozott meg, van vita a fájdalom kategorizálásának validitásáról. A tanulmány a Kosek et al., (2021), ez a séma segíthet a fájdalom típusainak megkülönböztetésében.
A fájdalom átlagos időtartama 30 hónap volt, ami aggodalomra adhat okot. Voltak-e ezek az emberek korábbi kezeléseken vagy sem? Természetesen heterogén populációt vontak be a vizsgálatba, az ínhüvelygyulladás különböző helyeivel. Ha valaki hosszabb ideig fájdalmat érez, az számos káros hatást okozhat. Ahol a fájdalom kezdeti kiváltó oka talán túlnyomórészt nociceptív eredetű volt, ott az agy fájdalommátrixában változások alakulhatnak ki, amelyek hozzájárulhatnak a nociceptív fájdalom kialakulásához. De ezen kívül a dekondicionálás gyengítheti az izom- és ínegységeket, ami csökkent erőtermeléshez és állóképességhez vezet. Mindezek együttesen a mindennapi életvitel különböző problémáihoz vezethetnek, és akadályozhatják az alvást és a társas érintkezést, ami a krónikus fájdalom hátterében állhat.
A neuropátiás jellegű tünetek elterjedtségét ínhüvelygyulladásban és túlhasználati sérülésekben önbevallásos PROM-ok segítségével rögzítettük. Bár ezek a tünetek szenzoros eredetűek, léteznek mérések a neuropátiás érintettség objektiválására, mint például a kvantitatív szenzoros vizsgálat. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az Íngyulladás klinikai diagnózisa elegendő.
A bevont tanulmányokban szereplő Íngyulladás diagnózisát a legtöbb esetben klinikai úton állapították meg, anélkül, hogy az ínváltozásokat képalkotó vizsgálatokkal megerősítették volna. Mégis, az Íngyulladás diagnózisához nincs szükség képalkotásra, amit már az alábbiakban is kimutattunk. a tibialis posterior íngyulladásra vonatkozó felülvizsgálatunk. Nem kaptunk azonban semmilyen információt arról, hogy a differenciáldiagnózisokat hogyan vették figyelembe, ami megnehezíti, hogy valóban biztosak legyünk abban, hogy csak 100%-ban tiszta íngyulladásokat vettek figyelembe. A Traweger et al. (2025) világossá teszi, hogy az Achilles-ín elhelyezkedésében számos differenciáldiagnózis létezik, amint az az alábbi képen is látható. Ha a szurális ideg patológiáját tévesen a középső rész Achilles-ín tendinopátiájaként diagnosztizálják, akkor a neuropátiához hasonló tünetek jelenléte bizonyítékot képezne. A tanulmány korlátja, hogy nem tudjuk pontosan, hogyan állapították meg az ínhüvelygyulladás diagnózisát.
A bevont tanulmányok általános minősége közepes vagy jó volt, de az összevont eredmények nagyfokú heterogenitása miatt a megfigyelt eredményeket alaposan meg kell fontolni. Csak a trochanterus major fájdalom szindróma esetében találtak alacsony heterogenitást, míg az lateralis epicondylalgia és a patella/quadriceps ingyulladása esetében mérsékelt heterogenitást mutattak az eredmények. De még a különböző anatómiai régiók vizsgálatakor is óvatosságra adhat okot a testrégiónként bevont tanulmányok alacsony száma.
Mivel a tanulmányok között nagy eltérések voltak, amit a széles bizalmi intervallumok is bizonyítanak, az eredmények általánosíthatósága korlátozott. Ez az eltérés az egyes vizsgálatokban alkalmazott eltérő diagnosztikai kritériumok, a betegpopulációk vagy a tünetegyüttes időtartama miatt lehetett.
A neuropátiához hasonló tünetek jelenléte az ínhüvelygyulladásban és a túlterheléses sérülésekben arra utal, hogy az ínhüvelygyulladás nem mindig pusztán nociceptív jellegű. Ehelyett vegyes fájdalomprofiljuk lehet, amely magában foglalja a nociceptív és neuropátiás mechanizmusokat is. A nagyfokú heterogenitás az eredmények óvatos értelmezését teszi szükségessé, mivel a vizsgálatok között nagy eltérések voltak (például az ínhüvelygyulladás időtartama 13,5 hónaptól 43,2 hónapig terjedt). Mindazonáltal figyelembe kell vennie a neuropátiás jellegű tünetek jelenlétét, hogy jobban megértse a beteg panaszait kiváltó fájdalomfenotípusokat.
Nézd meg ezt az INGYENES videó előadást a Táplálkozásról és a Központi Szenzibilizációról Európa #1 krónikus fájdalom kutatójától, Jo Nijs-től! Meg fogsz lepődni, mely ételeket kell kerülniük a pácienseknek!