Kik profitálhatnak a kognitív funkcionális gyógytornából

Bemutatkozás

Személyre szabott kezelést javaslunk, de hogyan igazítod a beavatkozást valaki egyedi igényeihez? A jelenlegi tanulmány azt vizsgálta, hogy kik profitálhatnak a kognitív funkcionális terápiából (CFT). Kent és munkatársainak cikke. (2023), mely a CFT-t vizsgálta, korábbi kutatási áttekintőink egyikében elemeztük. A CFT hatékonyabb volt, mint a szokásos ellátás a tevékenység korlátozása esetén 13 hétnél. Ennek a krónikus hátfájás kezelésnek a hatásmérete egy évvel a kezelés után is megmaradt. A beavatkozás a résztvevők kétharmada számára hatalmas siker volt, közel egyharmaduk nem vagy csak kis mértékben javult. Ezért a jelenlegi tanulmány azt kívánta megvizsgálni, hogy mely kiindulási tényezők mérsékelhetik a CFT kezelés hatásait. Ha megértjük, kiknél valószínű a CFT javulás, akkor jobban testre szabhatjuk a beavatkozásokat.

Módszerek

Az eredeti tanulmány adatai Kent et al. (2023) adatai kerültek felhasználásra ebben a másodlagos elemzésben. A tanulmány részletei összefoglalva megtalálhatók korábbi kutatási áttekintésünkben.

Röviden: 492 CLBP-s beteget randomizáltunk három csoportba: szokásos ellátás, CFT és CFT plusz biofeedback. A jelenlegi másodlagos elemzésekben a két CFT csoportot egyesítettük. Felnőttek krónikus (>3 hónapja tartó) derékfájással (CLBP), akik legalább mérsékelt fájdalommal kapcsolatos aktivitáskorlátozást mutatnak a 36 tételből álló Rövidített Egészségügyi Felmérés 8. tétele alapján.

Az eredeti tanulmány fő eredménye a fájdalommal összefüggő korlátozott testmozgás volt, amelyet a 0-24 Roland Morris Disability Questionnaire (RMDQ) segítségével mértek a 13. héten. Minél magasabb a pontszám, annál nagyobb a fájdalommal összefüggő korlátozottság. A Minimális Klinikailag Fontos Különbség az alapérték 30%-os csökkenése.

A szerzők 5 potenciális moderátor változót választottak ki:

A kiindulási aktivitáskorlátozásokat a Roland Morris Disability Questionnaire (RMDQ) segítségével mértük. A magasabb pontszám nagyobb korlátozottságot jelent
A kognitív rugalmasságot a Kognitív Rugalmassági Skálával mértük. A magasabb pontszámok azt mutatják, hogy Ön rugalmasabb.
A kiindulási fájdalom intenzitását 0-10-es numerikus skálán rögzítjük, ahol a magasabb pontszám nagyobb fájdalmat jelez.
Az Önfájdalom-hatékonysági Kérdőív (PSEQ) pontszáma határozta meg az önhatékonyságot, ahol a magasabb pontszám jobb önhatékonyságot mutat
A fájdalomkatasztrófa skálán mértük a katasztrofizálást. A magasabb pontszám nagyobb fokú katasztrofizálást jelez

A táblázat felsorolja a szerzők indokait az 5 potenciális változó kiválasztására. Ezeket a változókat azért választottuk, mert vagy a CFT specifikus kezelési célpontjai (önhatékonyság és katasztrofizálás), vagy mert a szerzők feltételezték, hogy a CFT-re és a viselkedésváltozásra nyitott embereknek nagyobb esélyük van a beavatkozásból való javulásra (magas kognitív rugalmasság), vagy a magas fájdalom- és korlátozottság-szinttel rendelkezőknek lehet a legnagyobb szükségük egy olyan komplex beavatkozásra, mint a CFT.

Élvezd a kognitív funkcionális terápia előnyeit! — Forrás: Hancock és mtsai, J Physiother. (2024)

Eredmények

Egy eredeti, randomizált, kontrollált tanulmány során 492 résztvevőt toboroztunk és randomizáltunk: 165-öt a szokásos egészségügyi ellátásra, 164-et csak CFT-re és 163-at CFT-re biofeedbackkel. Ebben a tanulmányban a két CFT csoportot összevontuk. A kiinduláskor a fájdalom medián időtartama 260 hét (5 év) volt, az átlagos RMDQ pedig 13,5.

Kinek ajánlott a kognitív funkcionális terápia?

A moderátorok elemzése kimutatta, hogy a nagyobb kiindulási korlátozottsággal rendelkező betegek nagyobb előnyöket tapasztaltak a CFT-től a 13. és 52. héten. A kiinduláskor kisebb korlátozottsággal rendelkező betegek is javultak, de kisebb mértékben.

Minden egyes pontért az RMDQ-n a kiindulási értéknél (több pont = nagyobb korlátozottság), a CFT kezelési hatása 13 hét után 0,18 ponttal nőtt (95% CI: 0,01–0,34). 52 hét elteltével minden RMDQ pont a CFT hatásának 0,23-os növekedéséhez vezetett (95% CI: 0,04–0,42).

A szerzők ezt a következő példával próbálták megmagyarázni, figyelembe véve a 0-24-es RMDQ skálát és a résztvevők pontszámait.

A 10. percentilisbe tartozó, a kiinduláskor alacsony RMDQ fogyatékossággal rendelkező személyek 3,6 ponttal jobb eredményt értek el, amikor CFT-t kaptak a szokásos ellátáshoz képest (95% CI: 2,6-4,6).
Ha a 90. percentilisbe tartozó, magas kiindulási RMDQ-pontszámmal rendelkező személyek CFT-t kaptak, 6,1 ponttal többet javultak, mint a szokásos ellátásban részesülők (95% CI: 4,8-7,4).

Nem találtunk moderáló hatást a kognitív rugalmasság, a fájdalom intenzitása, az énhatékonyság vagy a katasztrofizálás kiindulási értékeire vonatkozóan.

Kérdések és gondolatok

Mi a CFT? A kognitív funkcionális terápia (CFT) célja, hogy segítsen a pácienseknek kezelni a perzisztens derékfájdalmukat a fájdalommal kapcsolatos specifikus pszichológiai tényezők, érzelmek és viselkedések kezelésével, amelyek hozzájárulnak a fájdalmukhoz és a korlátozottságukhoz. Ide tartozik a félelem elkerülése, a fájdalom fenyegetésként való értelmezése, a védő izomfeszülés stb.

Mit jelent a kognitív rugalmasság? A kognitív rugalmasság azt jelenti, hogy nyitott vagy az új gondolkodásmódokra. Úgy írták le, mint annak tudatosítása, hogy más alternatívák és opciók is rendelkezésre állnak, hajlandóság a rugalmasságra és a helyzethez való alkalmazkodásra, valamint a rugalmasságba vetett önbizalom. (Martin és mtsai. 1995) Ez azt jelenti, hogy dinamikus stratégiákat alkalmazol, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy gondolkodásunkat és viselkedésünket a változó környezeti igényekhez igazítsuk. (Hohl és mtsai. 2024)

Beszélj hozzám szakértőként

Ha egy korlátozott mozgású páciens funkcionális terápiát kap, nagyobb előnyökre számíthat, mint egy kevésbé korlátozott. Ugyanakkor, a jó funkcionális állapotúak is számíthatnak a funkcionális terápia előnyeire, mivel klinikailag jelentős javulás tapasztalható. Ezzel ellentétben Hayden et al. (2020) tanulmányában a kiindulási mozgáskorlátozások nem befolyásolták a testmozgás hatását. Ezért a szerzők feltételezik, hogy a funkcionális terápia nagyobb előnyei a kiinduláskor kifejezettebb mozgáskorlátozásokkal küzdőknél kifejezetten magának a funkcionális terápiának tulajdoníthatók. Ugyanakkor a középértékhez való regresszió is okozhatta ezeket a nagyobb hatásokat a magas kiindulási aktivitási korlátokkal rendelkezőknél.

A szerzők a kognitív rugalmasság potenciális moderáló hatásait is felvetették a 13. héten, de az 52. héten nem. Azonban a 13. héten a konfidencia intervallum átlépte a nullát, ezért nem értem, miért vetették ezt fel. Az állapot: “A kognitív rugalmasság moderáló hatásai kisebbek és statisztikailag nem szignifikánsak voltak, de rövid távú hatásoknál fontosak lehetnek.” Megértem az okokat, amiért a kognitív rugalmasságot a kognitív funkcionális terápia sikerének szükséges feltételeként emelik ki. Valóban, “CFT célja, hogy megváltoztassa a derék fájdalommal kapcsolatos káros hiedelmeket és eloszlassa a közös mítoszokat, így a rugalmas gondolkodásnak ezt elő kell segítenie.” Mindazonáltal, mielőtt bármilyen megerősítést adnának a kognitív rugalmasság moderáló hatására, inkább a aktivitás korlátozás (RMDQ) moderáló tényezőjét tartanám, mivel az elérte a szignifikancia küszöbét a konfidencia intervallumban.

A tanulmány erősségei közé tartozik a folytonos változók használata a kettősek helyett. Gyakran használnak kettős változókat az ilyen tanulmányokban. Például magas vagy alacsony aktivitási korlátozásokat kategorizálnak egy önkényes küszöbértékkel... pont felett vagy alatt. Itt a konkrét változóban szereplő pontszámok teljes spektrumát használták. Bár ez sokkal nehezebbé teszi a hatások értelmezését, a szerzők megtalálták a módját, hogy egyértelműen jelezzék a hatásokat a 4. táblázatban lévő percentilisek segítségével (lásd fent).

Fő üzenetek

A kognitív funkcionális terápia (CFT) hatékonyabb lehet azoknál, akiknek nagyobb aktivitásbeli korlátozásaik vannak. Ez azt jelenti, hogy a kognitív funkcionális terápia (CFT) jobban használ azoknak, akiknek komolyabbak a mozgásbeli nehézségeik. Ezért a kognitív funkcionális terápia (CFT) erősen ajánlott lehet azon krónikus derékfájással küzdő pácienseknek, akik jelentős aktivitásbeli korlátokkal rendelkeznek. A fájdalom intenzitásának, katasztrofizálásnak és önhatékonyságnak a mérséklő hatásának hiánya azt mutatja, hogy a kognitív funkcionális terápia (CFT) továbbra is hasznos lehet a pszichológiai profilok széles skáláján, ellentétben az eredeti előrejelzésekkel (amelyek szerint hasznosabb lenne a magas negatív pszichológiai tényezőkkel rendelkezőknél).