Ellen Vandyck
Kutatásvezető
Sokan ódzkodnak a testmozgástól a hátfájás ellenére, pedig ez a legáltalánosabb ajánlás a problémával küzdőknek. Sok szakember mindent megtesz, hogy felvilágosítsa az embereket a mozgás előnyeiről és biztonságosságáról fájdalom esetén is. Ez ellentétben áll azzal a széles körben elterjedt hittel, hogy a derékfájás veszélyes és komoly probléma. A közösségben ezt a narratívát pontatlan információk erősíthetik, amelyek az „egészségügyi weboldalakon” találhatók meg. Tehát sokan még mindig azt hiszik, hogy a derékfájás diagnosztikai képalkotást és orvosi ellátást igényel. Ez a tévhit visszatarthatja az embereket attól, hogy aktívak maradjanak. Ennek ellensúlyozására a tanulmány szerzői egy videót javasoltak, amely jobban elmagyarázza a derékfájást, megkérdőjelezve a közvélemény orvosi ellátás szükségességét. Egy semleges és egy humoros videót javasoltak, mert a humoros üzenetek csökkenthetik az egészséggel kapcsolatos szorongást és pozitív cselekvést ösztönözhetnek. Remélték továbbá, hogy a humoros üzenetek „vírusként terjednek”, és a pozitív narratíva minél több emberhez eljut.
Ebben a randomizált, kontrollált vizsgálatban 18 év feletti felnőttek vettek részt derékfájással és anélkül. A résztvevőket online, a Facebookon keresztül toboroztuk, és kérdőívet küldtünk nekik. A derékfájásban nem szenvedőket arra kértük, hogy a vizsgálat céljából képzeljék el, hogy fáj a derekuk. Összesen 3 csoportot alakítottunk ki:
A demográfiai adatok megadása után véletlenszerűen osztottuk be a résztvevőket az egyik csoportba. A videó megtekintése után mérd fel az elsődleges és másodlagos eredményeket!
A videóban elmagyarázzuk, hogy a derékfájás gyakori állapot, mely során biztonságos a mozgás és az aktivitás megőrzése. Célunk megvizsgálni, hogy a videó megtekintése után az emberek növelik-e aktivitásukat a hátfájás ellenére.
Az elsődleges eredmény a Fájdalom Önműködési Kérdőívvel (PSEQ) mért önhatékonyság volt. Csak a 10. kérdést vettük figyelembe. Ez a 10. kérdés arra kéri a résztvevőket, hogy értékeljék, mennyire bíznak abban, hogy fokozatosan aktívabbá válnak a fájdalom ellenére. A válaszok 0-tól (egyáltalán nem bízik) 6-ig (teljesen bízik) terjedtek.
Másodlagos eredményként megkérdeztük a résztvevőket a mozgással kapcsolatos attitűdjeikről. Ezt az AxEL-Q kérdőív 1. faktorával vizsgáltuk, amely egy validált kérdőív a derékfájás első vonalbeli ellátásával kapcsolatos attitűdök felmérésére. Az 1. faktor 9 elemből áll, és a mozgással kapcsolatos attitűdöt értékeli; a pontszám 0-tól 54-ig terjed, a magasabb pontszám a mozgással kapcsolatos üzenetekhez való pozitívabb hozzáállást jelez.
1933 embert véletlenszerűen osztottunk be az egyik videós csoportba vagy a kontrollcsoportba. Átlagosan 58,9 évesek voltak, többségük női (75%). A résztvevők hetven százaléka derékfájást tapasztalt, 87%-uknál ez több mint 3 hónapja tartott.
Az elsődleges eredmények azt mutatták, hogy a humoros vagy semleges oktatóvideót néző résztvevők nagyobb bizalommal kezdték el a mozgást a derékfájás ellenére, mint a videót nem néző kontrollcsoport. A humoros videó átlagos különbsége a videó nélküli csoporthoz képest 0,3 volt (95% CI 0,1 – 0,6), a semleges videó átlagos különbsége a videó nélküli csoporthoz képest szintén 0,3 volt (95% CI 0,1 – 0,5). Nem tapasztaltunk különbséget a semleges vagy humoros videót néző résztvevők között (átlagos különbség = 0 (95% CI (-0,2 – 0,3)).
Másodlagos eredményként azt tapasztaltuk, hogy a videót nézők pozitívabban álltak az aktív élethez, mint azok, akik nem nézték meg. Itt sem találtunk lényeges eltérést a vicces és a semleges videó között.
Most már mindannyian videókat készítsünk, hogy segítsük az embereket a hátfájás ellenére is aktívabbnak lenni? Természetesen nem. Azonban, ha egy ilyen, a hátfájással és a mozgással kapcsolatos részletes és helyes információkat tartalmazó videó lenne az első, amit a páciensek az interneten találnának, az biztosan segítene a gyakori tévhitek eloszlatásában.
De vajon volt ennek jelentősége? A videót néző résztvevők átlagosan 0,3 ponttal nagyobb bizalomról számoltak be a PSEQ-n, mint a kontrollcsoport. Mindkét videós csoport aktívabb életmódhoz való hozzáállása pozitívabb volt a kontrollcsoporthoz képest: a vicces videónál 2,8 pont, a semlegesnél 2,7 pont volt az átlagos különbség. Úgy tűnik, ezek a különbségek elenyészőek.
Tanulmányunkból megtudhatjuk, hogy rövid, de pozitív üzenettel tájékoztathatjuk és oktathatjuk a (naiv) embereket derékfájással (és anélkül), és megnyugtathatjuk őket, hogy a mozgás az egyik legjobb módja a derékfájásból való felépülésnek.
Az alcsoport elemzés során nem találtunk összefüggést a csoportbeosztás és a derékfájdalom/fájdalom intenzitás miatti aktivitásnövelésbe vetett bizalom között. Hasonlóképpen, a jelenlegi derékfájdalommal rendelkező résztvevők esetében sem volt összefüggés az aktív életmódhoz való hozzáállásban.
Az eredményeket csak a beavatkozás (a videó megtekintése) után értékeltük. Ez megakadályoz minket abban, hogy elemezzük az egyénnél az alapállapottól a videó megtekintése után bekövetkezett változásokat.
Fontos kiemelni, hogy a vizsgálat során magas volt a megtartási arány, a résztvevők 88%-a elérte az elsődleges eredményt. Ráadásul a vizsgálatot nagy léptékben végeztük, sok résztvevővel. A jelentés a CONSORT nyilatkozatnak megfelelően készült, a vizsgálatot előzetesen regisztráltuk.
A résztvevők nem ismerték a kutatás célját, csupán annyit tudtak, hogy hátfájással kapcsolatos kutatásban vesznek részt. Így a hipotézist nem hoztuk nyilvánosságra. Ráadásul a kontrollcsoport nem tudott az intervenciós csoport létezéséről. Mivel mindent online kérdőív segítségével rögzítettünk, a résztvevők, értékelők és elemzők nem tudták, ki melyik csoportba tartozik.
Azt találtuk, hogy a gyógytornászok rövid oktatóvideókkal növelhetik a páciensek bizalmát a testmozgás iránt derékfájás esetén. A csekély hatás miatt ezek a videók egy átfogó megközelítés részei kell, hogy legyenek, beleértve más oktatási és motivációs módszereket is.
A tanulmány kimutatta, hogy egy rövid videós beavatkozás kissé növelheti a bizalmat a testmozgás fokozásához a hátfájás ellenére. A hatás mértéke azonban csekély volt, és a klinikai jelentősége korlátozott lehet. A humoros videó nem mutatott szignifikáns előnyt a semleges videóval szemben a bizalom növelésében.
5 létfontosságú lecke, amit az egyetemen nem tanulsz meg, de azonnal javíthatod a derékfájós betegek egészségügyi ellátását fillérek nélkül