Bemutatkozás

Minden páciensnél arra törekszünk, hogy meghatározzuk a legjobb módszert a mielőbbi gyógyuláshoz. Néhány páciens határozottan preferál egy bizonyos kezelést, és sokan passzív megközelítést várnak el. Rajtad múlik a kezelés irányainak meghatározása. Döntéseidet a tanultakra, a páciens preferenciáira, a rendelkezésre álló bizonyítékokra alapozzuk. Nehéz megjósolni, hogy a kezelés sikeres lesz-e, mert sok tényező befolyásolhatja. Vannak, akik régóta fennálló problémákkal küzdenek, magas fájdalomszinttel rendelkeznek, vagy a fájdalmuk más testrészekbe is kisugárzik. Milyen kezelési módszert választanál? A nyaki fájdalom kezelésének sikere fontos, mert ez adja azokat az információkat, amikre a beavatkozásaink személyre szabásához szükségünk van. Erre törekedett ez a tanulmány azzal, hogy megpróbálta megjósolni, kik profitálnak a nyakerősítés melletti aerob gyakorlatokból. Olvass tovább a részletekért!

Módszerek

A nyakfájás kezelésének sikerességét előre jelezni fontos lehet annak meghatározásában, hogy milyen kezelési módszert alkalmazzunk egy adott betegnél, mivel számos kezelés áll rendelkezésre a nyakfájás és következményeinek enyhítésére. A másodlagos elemzés adatai egy Daher et al. (2020) által végzett RCT, amelyet nemrégiben áttekintettünk..

A résztvevőket véletlenszerűen osztottuk be nyakerősítő gyakorlatokat végző (kontroll) csoportba, illetve intervenciós csoportba, ahol a nyakerősítés mellett aerob gyakorlatokat is végeztek. Ez egy kettős vak tanulmány volt, amelyben nem specifikus nyaki fájdalommal küzdő betegek vettek részt, akiknél a fájdalom legalább 4 hete tartott, kisugárzó fájdalommal vagy anélkül. Enyhe funkcionális korlátozottságuk volt, ami a Neck Disability Index (NDI) kérdőívén legalább 10/50-es pontszámot jelentett. Ráadásul a populáció ülő életmódot folytatott.

Mindkét csoport résztvevői 6 hetes képzésen vettek részt, hetente 2 felügyelt alkalommal. A gyakorlatprogramok részleteiért tekintsd meg előző kutatási áttekintésünket. Ebben a vizsgálatban az aerob és az izomerő-fejlesztő edzés kombinációja a résztvevők 80%-ánál sikeres kezelési eredményt hozott.

A prediktív modell kidolgozásához a lehetséges prediktor változókat a klinikai tapasztalatokból, a publikált szisztematikus áttekintésekből, a nyaki fájdalomra vonatkozó prospektív prognosztikai faktorokról szóló tanulmányokból, valamint az elsődleges vizsgálatban a csoportok között szignifikánsan eltérő változókból választottuk ki. Az elsődleges eredmény ugyanaz volt, mint az eredeti tanulmányban: a Global Rating of Change (GROC), ahol a kezelés sikerét azoknál határoztuk meg, akik a vizsgálat után +5-öt vagy többet jeleztek. Az eredményeket dichotomizáltuk aszerint, hogy sikerült-e a kezelés vagy sem.

A lehetséges prediktor változókat univariábilis regressziós elemzéssel teszteltük a kezelés sikerességének jelenlétével vagy hiányával való kapcsolatuk szempontjából. Kapcsolat esetén a szignifikáns prediktor változókat backward multivariábilis regressziós analízissel vizsgáltuk. Az elemzésben szignifikanciát mutató változók alapján klinikai predikciós szabályt állítottunk fel a nyaki fájdalomban szenvedő, aerob edzésben és erősítésben részt vevő betegek kezelésének sikerességének előrejelzésére. Az érzékenységet és specificitást a Receiver Operating Characteristic (ROC) görbével számítottuk ki a legjobb határértékek eléréséhez.

Eredmények

Mikor javasoljunk aerob és nyakra fókuszáló gyakorlatokat a sikeres nyaki fájdalom kezeléshez?

Összesen 139 résztvevővel végeztük el a tanulmányt. Átlagosan 222 napja szenvedtek nem specifikus nyaki fájdalomtól. Az átlagos NDI pontszámuk 16 volt, a nyaki fájdalmuk átlagos Vizuális Analóg Skála (VAS) intenzitása 6,7/10, és közel 40%-uknál a nyaki fájdalom a nyakon túlra is kisugárzott. Mérsékelt és magas fájdalommal kapcsolatos szorongásuk volt, különösen a testmozgás és a munka kapcsán, amit a meglehetősen magas FABQ pontszámok tükröznek:

• FABQ pontszám 33,5 (SD: 9.3); maximális pontszám = 96
• FABQ-Testmozgás pontszám: 12,7 (SD: 4,1); Maximum pontszám = 24
• FABQ-Munka pontszám: 20,8 (SD: 7,7). Maximum pontszám = 42

Aerob és erősítő edzésekkel 6 hét alatt a résztvevők több mint 60%-a +5 vagy nagyobb GROC értéket jelentett, ami sikeres eredményt tükröz. Ez 6 hónap után 77%-ra nőtt. 6 változó volt szignifikánsan eltérő a sikeres és sikertelen eredményt elérő résztvevők között:

• A tünetek kezdete óta eltelt idő,
• NFE teszt eredménye
• NDI
• FABQ-Testmozgás pontszám
• VAS pontszám
• Aktív mozgástartomány a nyaki extenzióhoz. Kisugárzott fájdalom hiánya

A ROC a következő határértékeket határozta meg:

• A tünetek a kezdetektől számítva ≤180 napja állnak fenn.
• NFE teszt eredmény ≥18 másodperc,
• NDI ≤15,
• FABQ-Testmozgás pontszám ≤12,
• VAS pontszám ≤7,
• A nyaki nyújtás aktív mozgástartománya ≥47 fok legyen.

Nálunk találhatók meg a legoptimálisabb szenzitivitási és specificitási értékek, ahogy az alább látható.

A végső regressziós analízisből a következő 3 prediktor változó maradt szignifikáns:

• A tünetek időtartama ≤6 hónap (180 nap).
• NFE teszt eredménye ≥18 másodperc
• A kisugárzott fájdalom hiánya

A fenti 3 változót a kívánt eredmény azonosítására elemeztük. A pozitív valószínűségi arány 2,30 volt (95% CI, 1,40–3,77), ha a 3 változó közül 2 jelen volt. Ez azt jelenti, hogy annál a páciensnél, akinél a 3 változó közül 2 pozitív volt, 2,3-szer nagyobb valószínűséggel járt sikerrel az aerob gyakorlatokkal kiegészített erősítő kezelés, mint annál a páciensnél, akinél nem voltak jelen ezek a változók. A siker teszt utáni valószínűsége 84,0% volt.

Ha mindhárom változó jelen volt, a pozitív valószínűségi arány valamivel alacsonyabb volt: 1,87 (95% CI = 1,37-2,57). Ha mindhárom változó jelen van, 1,8-szer nagyobb valószínűséggel jársz sikerrel, ha nyaki fájdalom esetén az erősítő program mellé aerob gyakorlatokat is végzel, mint az, akinél nincsenek meg ezek a tényezők. A siker teszt utáni valószínűsége 94,0%.

Kérdések és gondolatok

• Ezek az eredmények elég stabilak voltak, mivel a kezelés sikerességéről beszámolók közel 90%-a 6 hónap után is elégedett volt. Fontos, hogy a 2 mérés közötti időszakban a résztvevőknek csak azt javasoltuk, hogy hetente 3 alkalommal legalább 30 percig végezzenek testedzést (aerob gyakorlatokat) és erősítő edzést.
• Ráadásul az eredmények azt mutatták, hogy azok közül, akiknél 6 hét után nem volt sikeres az eredmény, közel 60%-uknál 6 hónap után az volt. Ennek eredményeként a résztvevők közel 4/5-e ért el pozitív eredményt az erősítés, valamint az aerob edzésprogram után. Ha a 3 prediktív változó közül 2 pozitív a kiinduláskor, akkor az erősítést, valamint az aerob edzésprogramot követően 6 hónap múlva 87% a kezelés sikerének valószínűsége.
• A nyaki fájdalom esetén a kombinált aerob és erősítő kezelés rövid távú teszt előtti valószínűsége 61%, hosszú távon pedig 77%. Legalább 2 a 3 prediktív változóval rendelkező betegeknél a teszt utáni valószínűség rövid távon 84%, hosszú távon 87%, ami arra utal, hogy ezek a betegek valószínűleg profitálnak ebből a programból.

Nem tisztázott, hogy minden aerob gyakorlat erősítéssel kombinálva hozná-e ugyanezt az eredményt. Ebben a tanulmányban a kerékpározást (felügyelettel) alkalmaztuk aerob gyakorlatként. Az otthoni programban választhattak a résztvevők a kerékpározás és a séta között. Résztvevők 90%-ának sétát írtunk elő az otthoni programban. A betartás nem volt említve, ezért a kontrollcsoport hiánya és a betartással kapcsolatos információk hiányában nem tudjuk megállapítani, mi okozta a pozitív változást. Okozhatta a természetes lefolyás, a figyelem, az aerob és erősítő kombinációja miatti hosszabb gyógytorna ülés, stb. Az aerob program javíthatja az általános fittséget, ami fájdalomcsillapításhoz vezethet... Rengeteg kérdés van még, de ezért szeretjük a tudományt!

A tanulmány eredményei lényeges első lépést jelentenek a célzottabb ellátás felé. Precíz orvoslás a sablonos megközelítés helyett. Folytatás következik…

Beszélj hozzám szakértőként

• A Hosmer-Lemeshow teszt jó illeszkedést mutatott, a Nagelkerke R2 értéke (0,40) pedig mérsékelt kapcsolatot jelzett.
• A 7 lehetséges prediktorváltozóból csak 3-at tartottunk meg a modellben, ennek oka a változók közötti multikollinearitás lehet. Például az NDI kérdéseket tartalmaz a fájdalomról, de ezek a FABQ-ban is szerepelnek, és a fájdalom pontszámok is megjelennek a VAS-on. Emiatt ezek a változók összefüggenek egymással. Az elemzés eltávolítja a túlságosan korrelált változókat a csökkent teljesítmény elkerülése érdekében.
• Fontos megjegyezni, hogy ez a tanulmány jelentette az első lépést egy klinikai előrejelzési szabály kidolgozásában. A következő lépésekben validáljuk az eredményeket egy másik mintán, hogy reprodukálhatóak-e. Ezt követően hatáselemzést végzünk, hogy a modell javítja-e a betegek állapotát, majd a gyakorlatban is alkalmazzuk.

Fő üzenetek

A jelenlegi tanulmány célja a nyaki fájdalommal küzdő betegek azon csoportjainak azonosítása volt, akik a legnagyobb valószínűséggel profitálnak az aerob és erősítő gyakorlatok kombinációjából. Ennek megfelelően megpróbáltuk meghatározni, hogy kinek írjunk elő aerob gyakorlatokat a nyaki fájdalom sikeres kezelése érdekében, erősítő gyakorlatokkal kombinálva.

A tünetek időtartamának, a nyakhajlító izomállóképességi teszt eredményének és a kisugárzott fájdalom hiányának meghatározásával könnyen megállapítható, hogy a nem specifikus nyaki fájdalommal küzdő betegeknek jót tenne-e az aerob testmozgás az erősítő edzés mellett.

Referencia

Daher A, Carel RS, Dar G. Nyaki fájdalom klinikai előrejelzési szabály kombinált aerob és nyakra specifikus gyakorlatok előírására: Másodlagos elemzés egy randomizált, kontrollált vizsgálatból. Phys Ther. 2022 Feb 1;102(2):pzab269. doi: 10.1093/ptj/pzab269. PMID: 34935979.

További tájékoztatás

Daher A, Carel RS, Tzipi K, Esther H, Dar G. Aerob gyakorlatok hatékonysága nyaki fájdalom esetén rövid és hosszú távú utánkövetés során: prospektív, kettős-vak, randomizált, kontrollált vizsgálat. Clin Rehabil. 2020 Május;34(5):617-629. doi: 10.1177/0269215520912000. Epub 2020 Március 17. PMID: 32183555.