A könyök posterolateralis rotációs instabilitása (PLRI) | Diagnózis és kezelés

Bevezetés és epidemiológia

A PLRI súlyossága három szakaszra osztható (Camp et al. 2017):
1. Az LCL komplex leválása vagy szakadása
2. Rögzített diszlokáció: Nagyobb elülső elmozdulás, a szövetkárosodás progressziója elöl és hátul a könyök körül a medialis oldal felé
3. Teljes diszlokáció: A szövetkárosodás magában foglalja a medialis kollaterális szalagot, amely jellemzően leválik a csontról

A további diszlokáció következtében a diszlokációs erők tovább választják le vagy szakítják el a közös flexor-pronator eredetet, ami súlyosan instabil könyököt eredményez (ezt 3c szakaszként írjuk le).
A trauma mellett a PLRI összefüggésbe hozható a teniszkönyökkel vagy a korábbi lateralis könyökműtétből eredő iatrogén sérüléssel is. Késői PLRI formájában is jelentkezhet, amelyet a gyermekkori supracondylaris humerus törés maluniójából származó cubitus varus okoz (Camp és munkatársai. 2017).

Jelenleg a szakirodalomban nem találhatók adatok a könyök instabilitás előfordulási gyakoriságára vagy prevalenciájára vonatkozóan.

Klinikai kép és vizsgálat

Jelek és tünetek

A beteg anamnézisében gyakran szerepel korábbi könyöktrauma szubluxációval vagy ficammal, illetve korábbi oldalsó könyökműtét(Singleton és mtsi.). 2004).
A betegek gyakran panaszkodnak oldalirányú könyökfájdalomra olyan tevékenységek során, amelyek során a könyök nyújtva és szupinálva van. Ez lehet például a karfán való nyomkodás, hogy felálljon egy székről, vagy fekve fekvőtámaszos mozgás. Ezenkívül a könyökfájdalomhoz mechanikai tünetek is társulhatnak, mint például kattogás, reteszelés vagy csattanás, amely a kar kinyújtásakor, 40°-os hajlításnál a legszembetűnőbb(Fedorka és mtsi.). 2016).
Ezzel szemben a krónikus PLRI-ben szenvedő betegek általában fájdalom nélkül teljes mozgástartományban mozognak.

Camp és mtsai. (2017) három fő PLRI megjelenési formát említ:

1. 1. A legtöbb páciens: Könyök trauma, diszlokáció, ficam vagy töréses ficam után instabilitás mechanikai tünetei. Ezek a páciensek kattogásra, pattanásra vagy tompa puffanásra panaszkodnak. Észrevehetsz egy dudort és/vagy bemélyedést, ha a könyök hajlamos néhány másodpercnél tovább ficamodni. Vannak, akik saját akaratukból képesek a singcsontot ficamítani.
   2. Laterális könyökfájdalommal jelentkeznek a páciensek, sokszor mechanikai tünetek nélkül, akiknek a kórtörténetében teniszkönyök vagy laterális könyökműtét szerepel. Ezeknek a pácienseknek gyakran adtak kortizon injekciót a teniszkönyökükre, aminek oki kapcsolata lehet az instabilitás kialakulásával.
   3. Késői PLRI: A megváltozott könyökmechanika fokozatosan gyengíti az LCL komplexumot. Ez gyakran előfordulhat olyan pácienseknél, akiknek gyermekkori supracondylaris rosszilleszkedésből származó cubitus varusuk, valamint a coronoid dysplasiaja vagy hypoplasiája van.

Fizikális Vizsgálat

A vizsgálat megkezdéséhez ellenőrizd a könyök mechanikáját és vonalvezetését, különös tekintettel a cubitus varusra. Camp et al. (2017) szerint a Posterolateralis Rotációs Fiók teszt a legmegbízhatóbb és legérzékenyebb teszt a PLRI-re, mivel érzéstelenített és ébren lévő betegeken is elvégezhető. Ezt az állítást azonban még nem támasztja alá egyetlen tanulmány sem.

A Lateral Pivot-Shift teszt nehezen végezhető éber betegeken a nem megfelelő ellazulás vagy a kellemetlenség miatt. Ezért az Apprehension esetén a tesztet pozitívnak értékeljük.
Ezért a tesztet Lateral Pivot-Shift Apprehension tesztnek is nevezik. A Pivot-Shift tesztet Regan et al. validálta. (2006) Ők 100%-os érzékenységet találtak érzéstelenített alanyoknál és 37,5%-ot éber betegeknél, ismeretlen specificitás értékekkel.
Az (éber) beteg általi Apprehension ezért pozitív tesztet jelez, és általában 20-40°-os könyök hajlításnál jelentkezik.
A ficam egy kattanással csökkenthető (azon betegeknél, akik teljesen el tudnak lazulni).

Egyéb gyakori ortopédiai tesztek a könyök posterolateralis rotációs instabilitásának felmérésére:

• Fekvőtámasz teszt hasonfekvésben
• Tabletop Relokációs Teszt
• Székből felállás teszt

NÉZZ MEG KÉT 100%-BAN INGYENES WEBINART VÁLLFÁJDALOMRÓL ÉS ULNA FELŐLI CSUKLÓFÁJDALOMRÓL

• • Név*
• • E-mail cím*

Δ

Kezelés

A nem operatív kezelés gyakran sikertelen a PLRI krónikus eseteiben. Ennek oka, hogy a betegek nehezen tudják elkerülni a váll abduzált vállával a gravitációs varus helyzetet vagy a könyök kombinált extenziós és szupinációs mozgását, amelyet számos, a mindennapi élethez szükséges tevékenység igényel(Fedorka és mtsi.). 2016).
A betegek többsége sebészeti kezelést igényel, amelynek során az oldalsó ulnaris kollaterális szalagot vagy összevarrják (az akut PLRI-betegeknél), vagy auto- vagy allograftot használnak (a krónikus populációban)(Fedorka és mtsi.). 2016).

Reuter és munkatársai (2016) publikáltak rehabilitációs elveket PLRI műtét után. Megállapították, hogy a rögzítés és a mozgástartomány 30°-os nyújtásra való korlátozása PLRI műtét után általános. A mozgástartományt egy naptól hat hétig korlátozták. A legtöbb tanulmányban az erősítés a 6-8. héttől kezdődött.
A sportba való visszatérés háromtól tizenkét hónapig változott. Jelenleg nincs konszenzus a szimptomatikus PLRI-vel rendelkező betegek rehabilitációs és konzervatív kezelési módjairól.

Szeretnél többet megtudni a könyök állapotairól? Nézd meg a többi forrásunkat is:

• Csukló- és könyöksérülések küzdősportokban Ian Gatt-tal
• Ian Gattal a csukló- és könyöksérülésekről sportolóknak (Webinár)

Referenciák

Docking, S., Rosengarten, S., Daffy, J., & Cook, J. (2014). Kezeld a fánkot, ne a lyukat: a patológiás Achilles- és patella-ín elegendő mennyiségű normál ín szerkezettel rendelkezik. Journal of Science and Medicine in Sport, 18, e2.

Arvind CH, Hargreaves DG. Asztali relokációs teszt – új klinikai teszt a könyök posterolateralis rotációs instabilitására. Journal of shoulder and elbow surgery. 2006 Júl 1;15(4):500-1.

Camp CL, Smith J, O'Driscoll SW. A könyök posterolateralis rotációs instabilitása: I. rész. A sérülés mechanizmusa és a posterolateralis rotációs Fiók teszt. Arthroscopy techniques. 2017 ápr. 1.; 6(2):e401-5.

Camp CL, Smith J, O’Driscoll SW. A könyök posterolateralis rotációs instabilitása: II. rész: Kiegészítő vizsgálat és dinamikus képalkotó eljárások. Arthroscopy techniques. 2017 ápr. 1.; 6(2):e407-11.

Fedorka CJ, Oh LS. A könyök posterolateralis rotációs instabilitása. Aktuális áttekintések a mozgásszervi orvoslás területén. 2016 Jun 1;9(2):240-6.

Regan W, Lapner PC. Posterolateralis könyök instabilitás két diagnosztikai jelének prospektív értékelése. Váll- és könyöksebészeti szaklap. 2006 május 1;15(3):344-6.

Reuter S, Proier P, Imhoff A, Lenich A. Rehabilitáció, klinikai eredmény és visszatérés a sporttevékenységekhez posterolateralis könyök instabilitás után: szisztematikus áttekintés. European journal of physical and rehabilitation medicine. 2016 Jan.

Rodriguez MJ, Kusnezov NA, Dunn JC, Waterman BR, Kilcoyne KG. Funkcionális eredmények a laterális ulnaris kollaterális szalag rekonstrukcióját követően a könyök szimptomatikus posterolateralis rotációs instabilitása esetén sportolóknál. Journal of shoulder and elbow surgery. 2018 Jan 1;27(1):112-7.

Singleton SB, Conway JE. PLRI: a könyök posterolateralis rotációs instabilitása. Sportorvosi klinikák. 2004 okt. 1.;23(4):629-42.